710 talált cikk a kölcsön kifejezésre

Kérdés: Társaságunknál a tőke szerkezete kritikussá vált. 2012. 12. 31-én a saját tőke: -122 498; jegyzett tőke: 10 000; lekötött tartalék: 8005; eredménytartalék: 37 079; a mérleg szerinti eredmény: -177 582 E Ft. A tagi kölcsön: 139 639 E Ft. Ügyvédünk feltételes tőkeleszállítást javasol úgy, hogy a jegyzett tőkét csökkentsük -122 498 E Ft-tal, majd emeljük fel a tagi kölcsön apportálásával 132 498 E Ft-tal, így a jegyzett tőke nem fog változni. Hány közbenső mérleget kell készíteni? (A kérdező a könyvelési tételeket is ismerteti, helytelenül!) Az ügyvéd szerint, mivel a jegyzett tőke nem változik, csak számvitelileg kell a módosításokat elvégezni, és csak a feltételes tőkeleszállításról kell kétszer közleményt kiadni, valamint a taggyűlési határozatokat kell elkészíteni. Megoldható-e az, hogy a teljes tagi kölcsön összegéből a jegyzett tőkét emeljük, vagy egy része tőketartalék lehet? A közbenső mérleget közzé kell tenni? Van-e a tőkekorrekciónak adóvonzata?

Kérdés: A számvitelre szakosodott bt. számviteli szolgáltatást nyújtott a kft. számára. Amikor kiderült, hogy a bt. nem az elvárható színvonalon teljesítette számviteli és adózási tevékenységét, a vállalkozási szerződést felbontották. Korábban a kft. a bt. alkalmazott tagjának és egy másik alkalmazottjának munkáltatói kölcsönt nyújtott. Amikor esedékessé vált a munkáltatói kölcsön visszafizetése, a bt. nagy összegű számlákat nyújtott be előző időszakokban teljesített állítólagos szolgálatairól. A benyújtott számlák jogosságát a kft. nem ismerte el, a számlákat visszaküldte. A bt. azonban már ezt megelőzően az összes követelését engedményezte a munkáltatói kölcsönt felvett magánszemélyekre. Ők közölték, hogy ezt az összeget a munkáltatói kölcsön miatti tartozásuk teljesítésébe beszámították. Az előbbiek szerinti engedményezés és beszámítás jogszerűnek tekinthető?

Kérdés: Cégünk 2012. évben vásárolt egy telephelyet, melyet 2012 novemberétől 2013. május 2-ig felújított. A beruházáshoz, felújításhoz beruházási hitelt, hitelkeret kaptunk a banktól. 2012. évben a beruházás értéke 131 622 782 forint, melyből a felújítás összege: 8 864 945 forint. Üzemkörön belüli ingatlanra eső felújítás összege 7 215 268 forint, melyre a Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja alapján adóalap-kedvezményt érvényesítünk, így 721 527 forint adókedvezményt veszünk igénybe, mely de minimis támogatásnak minősül. A banktól kaptunk egy "Nyilatkozat támogatástartalomról kedvezményes kamatozású kölcsön miatt" című dokumentumot, mely szerint az állami támogatás kategóriája: D Csekély összegű támogatás. A kölcsön támogatástartalma: 34 869 505 HUF, 122 905,45 EUR, dátuma 2012. 10. 26. A hitelt 7 évre kaptuk. A társaságiadó-bevallás 1229-02 lapján ezen összeget és egyéb csekély összegű támogatásokat is szerepeltetek, a 200 000 eurós korlátot nem érjük el a három év alatt. A támogatásintenzitást hogyan tudom (30% + 20% = 50%) kiszámítani? Egyáltalán szükséges-e figyelni, mivel a beruházással kapcsolatban igénybe vett támogatások csekély összegű támogatások?

Kérdés: A társaság egyszemélyes tulajdonosa újonnan alakított társaságát el kívánja ajándékozni magánszemély ismerősének. A társaság jegyzett tőkéje 3 millió forint. A társaságban egy lakóingatlan van, 22 millió forint értékben, amelynek forrása tagi kölcsön. Az ügylet során kit és milyen mértékű adó- és illetékfizetési kötelezettség terhel?

Kérdés: Kft.-nél a tagikölcsön-szerződésben rögzített, tagi kölcsön után járó kamat kifizetésekor milyen adó- és járulékvonzata van a kifizetőnél, a magánszemélynél, ha aki kapja, munkaviszonyban van, aki tagi jogviszonyban van, illetve aki nincs jogviszonyban, csak tag?

Kérdés: Adott egy "A" és egy "B" kft. Az "A" kft. 50%-os tulajdonos a "B"-ben. Az "A" kft. adott 10 000 000 Ft kölcsönt "B"-nek kamatmentesen. Van-e valamilyen adóalap-növelő tétel bármelyik kft.-ben a fel nem számított kamat miatt?

Kérdés: A kft. euróban akar tagi kölcsönt adni, mert euróban szeretne gépjárművet vásárolni. De forintban kéri visszafizetni, amit a kölcsönnyújtás időpontjában érvényes árfolyamon határoztak meg. Helyes ez így? Ha igen, akkor ezt a mérleg-fordulónapi értékeléskor nem kell figyelembe venni? Ha ugyanezt hitelre kapják eurós alapon a finanszírozó cégtől, amely forintban határozza meg a havi tőketörlesztést, kamatot, ezt a hitelt év végén értékelni kell? A hitelező cég még árfolyam-különbözetet is számol.

Kérdés: Egy családi bt. két tagja a két testvér. A bt. jelentős kölcsönnel rendelkezik, egyrészt a tagok, másrészt a nem tulajdonos édesanya felé. A társaság szeretne végelszámolással megszűnni, a fentieken kívül más tartozása nincs. Milyen lehetőség van erre? Természetesen mindegyik hitelező lemondana követeléséről.

Kérdés: Az alultőkésítési szabályt szíveskedjenek több példán keresztül is bemutatni, mert úgy tudom, sok könyvelő elfeledkezik ennek az alkalmazásáról.

Kérdés: A cég magánszeméllyel szemben fennálló követelése tekintetében szükséges-e a korábbi években felszámított, de még meg nem fizetett kamatra is kamatot számítania, hogy a magánszemélynek ne keletkezzen kamatkedvezményből származó jövedelme? Szükséges-e a kamatot évente tőkésíteni?