724 talált állásfoglalás a kölcsön kifejezésre

Kérdés: Társaságunk rendelkezik az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere által érintett létesítménnyel, ezért EU kibocsátási egység [EU A] kiosztásban részesül. Az ingyenesen – a kibocsátás fedezetére – kapott egységeket az áruk között tartjuk nyilván a FIFO-elv alkalmazásával, a kiosztáskori tőzsdei spotárfolyamon, az ingyenesség miatt az egységek értékével azonosan passzív időbeli elhatárolást képzünk. Ezen egységek forgalmijegyzék-számlán szerepelnek. Társaságunk a kiosztott egységeket egy kibocsátáskereskedelemre szakosodott kereskedőháznál felhasználásig (2014. április) letétbe helyezi (társaságunk forgalmijegyzék-számlájáról az egységek átvezetésre kerülnek a kereskedőház forgalmijegyzék-számlájára). A kereskedőház a letétbe helyezésért díjat fizet társaságunknak. A letétbe helyezés időszaka alatt a kereskedőház az egységek felett szabadon rendelkezhet, azokat átruházhatja, de a letétbe helyezési időszak lejáratával ugyanannyi EUA-egységet vissza kell utalnia forgalmijegyzék-számlánkra. A szerződésben nem szerepel sem az egységek jelenlegi értéke, sem pedig a visszaadáskori értéke. Hogyan kell ezt a "letétbe helyezési" konstrukciót könyvelni? Van-e arra lehetőség, hogy a kiosztáskor képzett időbeli elhatárolást csak 2014 áprilisában – az egységek visszaadásakor – oldjuk fel, nem pedig a letétbe helyezéskor?

Kérdés: A társaság a Gt. 13. §-a (2) bekezdése alapján egy másik társaság részére nyújtott kölcsönből származó követelésével nem pénzbeli hozzájárulásként tőkeemelést hajtott végre. A nem pénzbeli hozzájárulással egyrészt a jegyzett tőke, másrészt a tőketartalék növekedését határozták el a tulajdonosok. Hogyan kell könyvelni a nem pénzbeli hozzájárulással történő tőkeemelést az apportáló tulajdonosnál, illetve az apportot kapó társaságnál, tekintettel a jegyzett tőkére, a tőketartalékra?

Kérdés: A Gt. 13. §-ának (2) bekezdése alapján nem pénzbeli hozzájárulás lehet az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés is. Társaságunk tulajdonában van egyik leányvállalatának váltója. Tudunk-e ezen váltóköveteléssel tőkét emelni a leányvállalatban? A váltókövetelésünk nem vitatott, elismert követelés.

Kérdés: A betéti társaság ellen kényszertörlést rendelt el a cégbíróság. A társaság több éve nem működik. Az adótartozások kiegyenlítése miatt tagi kölcsönt halmozott fel, amit a bt. nem tud visszafizetni. Maradhat-e tagikölcsön-kötelezettség a záróbevallásokban? Ezt bejelentenék a cégbírósághoz.

Kérdés: Az Szt. és a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyéb szervezetnek minősülő egyetem könyvtáránál helyesen járunk-e el, ha a könyvtári könyveket és folyóiratokat a készletek között mutatjuk ki? Az egyetem könyvtári állománya analitikus nyilvántartással alátámasztott. A könyveket és folyóiratokat a meghatározott időszakonkénti selejtezés alkalmával számoljuk el ráfordításként. A könyvek és folyóiratok nagy része adományból származik. A passzív időbeli elhatárolást értékvesztéskor vagy selejtezéskor oldjuk fel. Felmerült, hogy a könyvtári könyveket és folyóiratokat a tárgyi eszközök között kellene nyilvántartani, ám ebben az esetben mint kis értékű eszközt azonnal le kellene írni. A főkönyvi könyvelés – ez esetben – megfelelhetne az analitikus nyilvántartásnak? Mi a helyes eljárás?

Kérdés: A bt. beltagja meghalt. A folyó ügyeket a társaság finanszírozni tudja, a beltag testvére – nem tulajdonos – kölcsönt nyújtott a cégnek. A kölcsönszerződés szerint, ha a bt. nem tudja a kölcsönt visszafizetni, akkor a társaság autója a fedezet. A hagyatéki eljárás elhúzódása bevételcsökkenéssel járt, a bt. csak a gépjárművet tudja átadni a kölcsönt nyújtónak. Hogyan kell ezt könyvelni?

Kérdés: Az "A" és a "B" kft. saját tulajdonú ingatlan bérbeadásával foglalkozik. Mindkét kft.-nek "X" és "Y" magánszemély a tulajdonosa 50-50%-ban. A jegyzett tőke összege mindkét esetben 500 E Ft. Az "A" kft. tulajdonában lévő ingatlan forgalmi értéke 230 M Ft, tagi kölcsön 45-45 M Ft, banki hitel 105 M Ft, saját tőke 16 M Ft. A "B" kft. tulajdonában lévő ingatlan forgalmi értéke 35 M Ft, tagi kölcsön 16-16 M Ft, banki hitel nincs, saját tőke 0,4 M Ft. A tulajdonosi szándék a közös tulajdon megszüntetése. Ehhez "X" magánszemély az "A" kft.-ben lévő "Y" magánszemély üzletrészét, "Y" magánszemély a "B" kft.-ben lévő "X" magánszemély üzletrészét kívánja megvásárolni úgy, hogy "X" magánszemély tagi kölcsönét "Y" magánszemély teljes összegben kifizeti, "Y" magánszemély 45 M Ft összegű tagi kölcsönéből "X" magánszemély 25 M Ft-ot kifizet, a többit "Y" magánszemély elengedi. A magánszemélyek az üzletrészüket eladhatják azok névértékében? Az elengedett tagi kölcsönnek van-e adófizetési kötelezettsége, és az kit terhel? Ha az üzletrész adásvétele után "X" magánszemély az "A" kft.-ben, "Y" magánszemély a "B" kft.-ben 100%-os tulajdonos lesz, van-e illetékfizetési kötelezettség a kft.-k ingatlantulajdona miatt?

Kérdés: Felszámolási eljárás megkezdése esetén meddig járhat el az ügyvezető a cég ügyeiben? Amikor a bírósági döntés már megszületett, de ténylegesen a Cégközlönyben nem jelenik meg a felszámolás kezdetének időpontja? Milyen törvényi feltételek vonatkoznak az "átmeneti" időszakra? Ha a felszámolási eljárás megindult, megteheti-e a felszámoló, hogy a bankszámlákat nem íratja át, hanem az ügyvezetőnek ad utasítást a kifizetések rendezésére? A felszámolási eljárás megkezdése előtt, ha a cég (ár)bevétele megengedi a korábbi tagi kölcsön visszafizetését, akkor ezt az ügyvezető szabályosan megteheti?

Kérdés: Társaságunk egyik leányvállalatában a befektetés összege az idei évben 5 millió forintról 50 millió forintra emelkedett. A leányvállalat 2009-től veszteségesen gazdálkodott. 2013-ban társaságunk rendezte a negatív saját tőkét azzal, hogy a leányvállalat finanszírozását biztosító tagi kölcsönt apportálta a jegyzett tőkébe. A végelszámolás várhatóan 2014-ben fejeződik be. Ha 2013-ban a befektetésre 99% értékvesztést számolunk el, kell-e növelni a társasági adó alapját? (A végelszámoló nyilatkozik, hogy a befektetés megtérülése 1% lesz!) Ha nem számolunk el értékvesztést 2013-ban, 2014-ben a végelszámolást követően kivezetjük befektetésünket, akkor már nem kell a társasági adó alapját módosítani?

Kérdés: Egy kft. a meglévő eurós beruházási hitelét lecseréli az MNB által meghirdetett kedvezményes kamatozású forinthitelre. Ezt is beruházási hitelként kell nyilvántartanunk? Befolyásolja-e az ügylet megítélését, hogy változik a hitelt nyújtó bank?