721 talált cikk a kölcsön kifejezésre

Kérdés: A különadó alapjának meghatározása során a törvény 3. §-ának (3) bekezdésében foglalt csökkentő jogcímek között figyelembe lehet-e venni a társaság tagjai által elengedett tagi kölcsön miatt az adózás előtti eredmény javára elszámolt összeget, mint véglegesen kapott támogatást?

Kérdés: Adóköteles bevételnek minősül-e 2006. 09. 01-jétől a 2006. 01. 01-jén megvásárolt éves autópálya-bérlet 50 százaléka ?

Kérdés: A kft. tagja tagi kölcsönt adott a kft.-nek, amelyet nem kér vissza. Rendkívüli bevételként könyvelem. Ha nem akarjuk ezzel csökkenteni az adózás előtti eredményt, megtehetem? A törvényből azt értem, hogy csökkentheti, tehát nem kötelező.

Kérdés: Kapcsolódóan a 2469. kérdéshez: cégünk 2005. 12. 01-jén 120 ezer euró hitelt vett fel, amelyet a bank az eurós devizaszámlára utalt át. A banki árfolyam 250 forint. A cég által választott MNB-árfolyam 253,63 Ft. Válaszuk alapján elvégzett kontírozás alapján: T 3862 – K 4525, 120 ezer euró 250 Ft-tal 30 millió Ft; T 8764 – K 4525, 120 ezer euró 253,63-250 = 3,63 Ft-tal 435 600 Ft. Ez azt jelenti, hogy a 2005. évi üzleti eredményt ezzel a veszteséggel csökkenteni kell? A devizaszámlán 250 Ft-tal, a deviza-hitelszámlán 253,63 Ft-tal lesz az euró? Amennyiben a devizahitel beruházási hitel (a hitelt a beruházás üzembe helyezése előtt folyósították), akkor ezen árfolyam-különbözet a beruházás bekerülési értékét is növeli?

Kérdés: Egy kiemelten közhasznú alapítvány által fenntartott szakközépiskola alapító okirata alapján iskolarendszerű nappali és levelező, valamint iskolarendszeren kívüli OKJ-szakképesítést adó képzések lebonyolításával foglalkozik. A finanszírozás részben költségvetési támogatásból, részben pályázatokon elnyert támogatásból történik. A rendszeren kívüli képzéseknél előfordul, hogy a tanulók tandíjat fizetnek. Helyesen járunk-e el, ha az iskolarendszeren kívüli képzéseket alaptevékenységet kiegészítő tevékenységnek tekintjük? Elnyertünk egy eszközfejlesztéssel kapcsolatos pályázaton 25 M Ft támogatást. A pályázat utófinanszírozású. Az iskola jelenleg nem rendelkezik ennyi pénzeszközzel. Kölcsönözheti-e kamatmentesen részünkre az összeget az iskolát fenntartó alapítványt létrehozó kft.?

Kérdés: A kft. házipénztárát egy személyben az ügyvezető kezeli. Hó végén egy kiadási és egy bevételi bizonylatot tölt ki, amelyhez mellékeli a számlákat. Erről – gyűjtő alapján – kerülnek egy összegben, hó végi dátummal könyvelésre az adatok. Ebből következően, egy záró állomány van a hó végén. A házipénztár-szabályzatot így alakították ki. 2006. év végén 10 százalékos osztalékadóval osztalékot venne igénybe a kft. Elfogadható a hó végi záró állomány? A bizonylatok száma havonta 20 és 30 között van. Az átlagos havi kiadás 1-1,5 millió forint.

Kérdés: A kft.-nek 2006. 08. 31-én a tagi hitelállománya 1 200 000 Ft. Van-e bármilyen fajta adó- vagy egyéb fizetési kötelezettsége az állam felé?

Kérdés: Mezőgazdasági szövetkezetünknek, mely jelenleg még az 1992. évi I. törvény szerint működik, jelentős a tagikölcsön-állománya, s jelentős számú tagikölcsön-nyújtója van. Ez a szövetkezeti tagi kölcsönforma az Szja-tv. 65. § (3) bek. előírásainak betartásával 2006. augusztus 31-éig még adómentes. Változást a 2006. évi LXI. törvény hoz, a szeptember 1. után kötött szerződésekre a kamatmentesség megszűnik. Kérdésem, hogy ez után a viszonylag speciális kamatjövedelem után is 20 százalékos adót kell-e majd fizetni, vagy a tagi kölcsön kamata önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont jövedelem része lesz, és ennek megfelelően 18 vagy 36 százalékos kulccsal adózik?

Kérdés: A betéti társaság a likviditási gondok megoldása érdekében egy pénzügyi szolgáltató társasággal "viszontgaranciával vállalt faktorálási keretszerződést" kötött. A keretszerződésben a faktorcég a következőkre vállalkozik: számlakövetelések megvásárlása, a kintlevőségekkel kapcsolatos számlavezetés és a számlakövetelések beszedése, a számlakövetelés megelőlegezése. A vételár a számlakövetelés megfizetett bruttó összegével egyezik meg, átruházása halasztott fizetéssel történik. A faktorcég előleget nyújt, amelyre kamatot számít fel. A számlakövetelés akkor kerül kiegyenlítésre, amikor a vevő a faktorcégnek fizet, de a faktorcég a vételár összegéből levonja az előleget, az ügyeleti kamatot, a saját költségei ellenértékeként felszámított faktordíjat. A faktorcég jogosult a megtörtént átruházástól elállni, ha a vevő nem fizet. A faktorcég szerint a könyvelés a betéti társaságnál: a kimenő számla: T 311 – K 911, 467, a követelés átvezetése a faktorcéggel szembeni követelésre: T 312 – K 311, a faktorcég által átutalt előleg: T 384 – K 447, a 100%-ban befolyt vevői követelés: T 447 – K 312, a társaságra terhelt költségek, kamatok: T 5, 8 – K 447. Kérdéseink: helyesek-e a faktorcég által javasolt könyvelési tételek, tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősül-e, mellőzhető-e a számlaadási kötelezettség, az áfa levonható-e maradéktalanul, vagy az arányosítás szabályait kell alkalmazni?

Kérdés: Hogyan kell a társaságnál elszámolni az elengedett tagi kölcsönt és az Szja-tv. átmeneti rendelkezése szerint az elengedett összeggel egyező osztalékot? Negatív adózott eredmény esetén is kifizethető az ilyen címen meghatározott osztalék?