4462 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Építőipari tevékenységet folytató kft. jelentős kivitelezési munkákban vesz részt, mint alvállalkozó. Az utolsó részteljesítésről a számlát nem tudta kiállítani, mert a megrendelő a teljesítésigazolást nem adta ki. Emiatt a ki nem számlázott teljesítés közvetlen önköltsége a kft. könyveiben a készletek között szerepel, a mérlegfőösszeg 15%-ában. Az elismert teljesítések sem realizálódtak teljes összegükben, amelyre 100%-ban a kft. értékvesztést számolt el. A kft. bírósági eljárást nem kezdeményezett, mivel a megrendelő és a fővállalkozó között ugyanebben a témában peres eljárás van folyamatban. A kft. sem fogadott be alvállalkozói teljesítményeket, így azokat a könyveiben nem mutatja ki. A kft. szerint a teljesítés megfelelő volt! Több év után kimutatható-e készletként az el nem ismert teljesítés közvetlen önköltsége? Elszámolható-e értékvesztés? Leltárként elfogadható-e a három éve számba vett közvetlen költségek értéke?

Kérdés: A víziközmű-társulat a helyi önkormányzattal közös beruházás keretében vízvezeték- és csatornafektetési munkát végeztet. A beruházás lebonyolítója az önkormányzat, amelynek társulatunk a rendelkezésére álló pénzeszközöket a kivitelezés előrehaladásának ütemében átadja. A tagi befizetések megelőlegezéséhez a társulat hitelt vett fel, amelyet átutaltunk az önkormányzatnak és rendkívüli ráfordításként könyveltünk. A kivetéseket nem könyvelhetjük a rendkívüli ráfordításokat csökkentő tételként, így negatív az eredményünk. A tagi befizetések megelőlegezésére felvett hitelt könyvelhetjük-e a rendkívüli bevételek közé?

Kérdés: Társaságunk egy nemzetközi gyógyszerforgalmazó hazai képviselőjeként különféle gyógyszerek marketingtevékenységét látja el. Tevékenységi körébe tartozik orvosok – akik nem állnak a társasággal szerződéses kapcsolatban – tudományos továbbképzésének támogatása is. Az orvosok támogatási kérelmet nyújtanak be, amelyben megjelölik, hogy melyik konferencián kívánnak részt venni. A konferenciaszervező cég társaságunk nevére állítja ki a számlát, részletezve a konferenciaszervezés, a szállás, az ellátás, az egyéb programok díját. Helyesen járunk-e el, ha a konferencia teljes költségét adó- és járulékköteles természetbeni juttatásként könyveljük, és az áfát nem vonjuk le?

Kérdés: Betéti társaságunk háziorvosi tevékenységet lát el, amely – tudomásunk szerint – a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 17/D. §-ának f) pontja alapján mentesül a gépjárműadó alól. A mentesség magával vonza-e azt a tényt, miszerint a mentesség következményeként a gépkocsi működtetésével kapcsolatban nem számolható el költség. Ezt egy előadáson ismertették. Amennyiben a személygépkocsi működtetésével (a háziorvosi teendők ellátása érdekében) kapcsolatban a felmerült költségek elszámolhatók, maradhat-e az adómentesség?

Kérdés: Ügyfelem használt gépjárművek forgalmazásával foglalkozik. Ez irányú értékesítéseire az Áfa-tv. 214-227. §-a szerinti adózási módot választotta. A megvásárolt gépjárművekre a társaság költ, azaz javíttatja (kis értékű javítások, mosatás, akkumulátorcsere, vizsgáztatás stb.), alkatrészeket vásárol. Ezen igénybe vett szolgáltatások, beszerzések áfáját a cég nem vonja le. Értékesítéskor a különbözeti áfa számítása során az eladási árat csökkenti a jármű beszerzési árával, valamint a járműre "ráköltött" igénybe vett szolgáltatások, alkatrészek beszerzési értékével. Tehát például megvásárol egy használt gépjárművet nem adóalanytól 1 M Ft összegért, majd rákölt még 100 E Ft-ot, ezt követően pedig értékesíti 1,2 M Ft-ért. Ebben az esetben az áfa számítását a vállalkozás árrése, azaz a 100 E Ft alapján végezzük el, tehát a 100 E Ft után fizeti meg a vállalkozás az áfát. Álláspontom szerint a jármű beszerzési árában a számviteli törvény 47. §-a szerint figyelembe vesszük az "eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összegét", így az Áfa-tv. 215. §-ának b. pontja szerinti beszerzési ár nem csak a jármű viszonteladójának megtérített összeget tartalmazza. Ha nem így járnánk el, akkor véleményem szerint duplán adóztatná a törvény az ilyen értékesítéseket. Önöknek mi az álláspontjuk?

Kérdés: Bérelt ingatlanban végezzük a tevékenységünket. A továbbszámlázott közüzemi költségeket az anyagköltségek között kell kimutatni? Vagy a bérleti díjjal együtt szolgáltatásként kell könyvelni? A továbbszámlázott építményadó könyveléséről is kérünk tájékoztatást.

Kérdés: Építőipari tevékenységet folytató ügyfelünk 2008. év elején olyan cégtől fogadott be és könyvelt le számlákat, amely céget a cégbíróság már az év elején törölte a cégnyilvántartásból. Ügyfelünk szerint a már törölt cég a munkát ténylegesen el is végezte, és így a számla kifizetésre került. Az elvégzett munka a fordított adózás alá tartozott, és így is került bevallásra. Az áfa önellenőrzését elvégeztük. A lekönyvelt számlák elszámolhatók-e társaságiadó-alapot csökkentő költségként?

Kérdés: A gyógyászati termékeket előállító társaság ezen termékének a klinikai kutatására egy külföldi egyetemi kutató intézettől kapott számlát, mely a termék kutatási projektjének a ráfordításait tartalmazza. Milyen módon lehet ezen kutatási-fejlesztési ráfordításokat elszámolni, figyelembe véve, hogy ezek már a folyamatosan gyártás alatt lévő termékekre vonatkoznak? A másik kérdésünk: különböző országokban 1-10 évi fenntartási díjakról kapott számlát a társaság egy szabadalommal foglalkozó intézménytől, hogyan kell ezeket elszámolni?

Kérdés: A kft. tevékenységi köre saját tulajdonú ingatlan bérbeadása. A kft. 2005-ben vásárolt egy ingatlant, mely irodaházként egy helyrajzi számon van bejegyezve. Az ingatlant 2008-2009. években átalakítja úgy, hogy a földszinten irodaházat, az emeleten társasházi lakásokat alakít ki. Az átalakítás bejezésekor a földszinti irodaházra és az emeleti társasházakra külön-külön helyrajzi számokat kér. A földszinti irodaházat továbbra is bérbe adják, az emeleti társasházakat értékesíteni kívánják. A társaság a korábbi években több százmilliós fejlesztési tartalékot képzett. A fejlesztési tartalék olyan beruházásra oldható fel, amelyre értékcsökkenés számolható el. Jelenleg az egy helyrajzi számon szereplő ingatlan átalakítására merülnek fel a beruházási kiadások. Az ingatlanátalakítás befejeztével a beruházási kiadásokat ráaktiváljuk az egy helyrajzi számon szereplő ingatlanra, majd helyrajzi számonként megbontjuk az irodaház és a társasház bekerülési értékét. Az ingatlan irodaházrészét a felújítást követően is bérbe adják. A 2008. és 2009. évben feloldott fejlesztési tartalék összegét csak az irodaház értékcsökkenésénél tekintjük elszámolt amortizációnak. Az értékesítendő társasházi lakásokat átminősítjük forgóeszközzé, és értékcsökkenést, fejlesztésitartalék-felhasználást nem számolunk el rá. Kérdés, helyes-e az eljárás, felmerülhet-e egy esetleges szankcionálás lehetősége?

Kérdés: Egy kft.-ből kiválik 3 kft. Az anyacég fejlesztési tartalékkal rendelkezett. Kérdés, hogy melyik társaságba vihető át a fejlesztési tartalék? A taggyűlés esetleg eldöntheti, hogy melyik társaságba kerül a fejlesztési tartalék?