4482 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Építőipari generálkivitelező kft. kulcsrakész lakásokat értékesít 5% áfával, illetve lakásokat ad bérbe 27% áfával speciális áfakörös bejelentkezés alapján. A kft. a korábbi években fejlesztési tartalék címén lekötött tartalékba helyezett 30 millió forintot. Az elkészült lakást nem értékesíti, hanem bérbe adja. A bérbeadásra épített lakás – amennyiben azt aktiválja a használatbavételkor – aktiválandó értéke megvalósítható-e a lekötött tartalékból?

Kérdés: Milyen jogszabály vagy rendelkezés írja elő gázolaj esetében a 15 oC-on történő nyilvántartást, illetve a beszállító számlája is miért ezen a 15 oC-ra átszámított mennyiség alapján kerül kiállításra? A 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet 23. fejezet 61. § (1) és (2) bekezdése esetén a hiányra vonatkozóan káló kerül meghatározásra (elismert mennyiségű hiány), azonban a többlet kezelésére nincs előírás. A káló mennyiségét többlet esetében miért nem lehet figyelembe venni? A 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet 23. fejezet 61. § (3) és (4) bekezdése csak a jövedéki engedélyes kereskedelemre vonatkozik, viszont sehol nincs szabályozva a belső felhasználású gázolaj hiányának és többletének elszámolása. Mit lehet alkalmazni a belső felhasználású gázolaj esetében? A kálót anyagköltség csökkentéseként könyveljük, de a mérőműszer pontatlanságából adódó eltérést nem. Önök szerint ezt a leltárnál könyvelni kellene vagy nem?

Kérdés: Társaságunk hosszú távú irodabérleti szerződést kötött (5 év, optimálisan hosszabbítható) egy irodaházzal. Az irodáink kialakításával kapcsolatos extra munkálatok költségét a bérbeadó továbbszámlázná felénk közvetített szolgáltatásként. Ezen extra munkálatok során beépített gépek, berendezések, felszerelések stb. tulajdonjoga nem szállna át a bérbevevőre, marad a bérbeadó tulajdonában. Az átszámlázott összeget a bérlő társaság kimutathatja-e a könyveiben bérelt ingatlanon végzett beruházásként, és a számviteli politikában rögzített 6%-os leírási kulcs alkalmazható-e erre a tételre, függetlenül attól, hogy a bérleti szerződés időtartama csak 5 év? Amennyiben a bérelt ingatlanon végzett beruházásként nem értelmezhető a fenti tranzakció a bérlőnél, akkor milyen egyéb módon számolhatja el azt a társaság?

Kérdés: Az építőipari társaság a korábbi üzleti években a zsaluzáshoz használt fa- és fémelemeket (ún. zsalurendszert) a beszerzéskor úgy ítélte meg, hogy a vállalkozási tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják. Ezért a használatbavételkor anyagköltségként elszámolta. Jelenleg ezen eszközökre vonatkozóan mennyiségi kimutatással rendelkezik, amely biztosítja a projektről projektre történő mozgatását (nyomon követését). A jelenlegi piaci helyzet miatt (zsaluanyagok áremelkedése) úgy döntött, hogy külső céggel ezen eszközöket felújíttatja, amely biztosítja az eszközök korszerűsítését, valamint az eredeti állagának helyreállítását, így több éven keresztül újra használhatja a termelésben. A felújítást követően hogyan változik ezen eszközök számviteli besorolása? A felújítást követően van-e lehetőség (ha van, milyen) ezen zsalurendszer tárgyi eszközként való kezelésére?

Kérdés: Hogyan állapítjuk meg a piaci értéket?

Kérdés: Mit kell érteni az Szt. 3. §-a (6) bekezdésének 1. pontja szerinti "mérlegkészítés időpontja" alatt? A fogalomhoz szeretnék kérni gyakorlati megközelítést. Ha nekem a számviteli politikában 03. 31. a mérlegkészítés időpontja, ez mit jelent? 03. 31-ig befogadhatom a beszámoló készítéséhez a bizonylatokat, dokumentumokat, vagy 03. 31. az a dátum, ameddig a beszámolónak el kell készülnie?

Kérdés: Átfogó ellenőrzés során le nem vonható áfát állapított meg az adóhatóság: a szolgáltatás nyújtójának nem voltak bejelentett alkalmazottai, nem voltak eszközei a feladat ellátásához, és mi nem jártunk el kellő körültekintéssel ezek feltárásában. A le nem vonható áfát, ami karbantartási szolgáltatáshoz kapcsolódott, igénybe vett szolgáltatásként vagy egyéb ráfordításként kell könyvelnünk 2022-ben, tekintettel arra, hogy a hiba+hibahatás összege nem jelentős?

Kérdés: Milyen törvényi előírás vonatkozik a közös képviselőre a könyveléssel kapcsolatban? Konkrétan, lehet-e még naplófőkönyvben vezetni a társasház könyvelését, vagy csak digitális formában (egy ház könyveléséről van szó), esetleg valamilyen szoftvert szabad használni, mert nálunk a közös képviselő évente több tízezer forintot állít be "professzionális szoftver évenkénti frissítése" címen? (Amit nem tud kezelni sem.) Nyilván egy naplófőkönyv lényegesen olcsóbb lenne.

Kérdés: Szeretnénk érdeklődni, hogy a
– VP2-4.1.1-20 Állandó telepek fejlesztésének támogatása,
– VP2-4.1.8-21 Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása,
– VP 2-4.1.7-21 Terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésének támogatása
pályázatok alapján kifizetett támogatás összegét tőketartalékba kell-e helyezni? A pályázati felhívásokból és a támogatói okiratokból ez nem derül ki. Az 55/2019. (XII. 10.) AM rendelet szerint úgy gondoljuk, hogy helyesen járunk el, ha tőketartalékba helyezzük a támogatások összegét.

Kérdés: Cégünk VP3-4.2.1-4.2.2-2-21. élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése keretében támogatást nyert. A támogatás az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) szabályai alapján nyújtott támogatás. Az agrárminiszter 55/2019. AM rendelete alkalmazható-e ebben az esetben, vagyis a beruházási célú támogatást kettős könyvvezetésre kötelezett esetén a tőketartalékba kell helyezni, majd azt a fenntartási időszak végéig a lekötött tartalékban kell kimutatni? Ha nem alkalmazható, akkor a 272/2014. Korm. rendelet szerint a támogatás egyéb bevételként könyvelendő, amelyet halasztott bevételként kell kimutatni, és a bevétel értékcsökkenés-arányosan számolható el?