4557 talált állásfoglalás a költség kifejezésre

Kérdés: Közüzemi számlával kapcsolatban kérdezem. A számla adatai: kelte: 2022. 01. 17., áfateljesítés: 2022. 02. 01., elszámolási időszak: 2021. 12. 01. – 2021. 12. 31. Könyvelhető-e a 2021-es évre a számla, illetve a 2021. évre kimutatható-e szállítói kötelezettségként (eltérő áfaesedékesség könyvelése mellett), vagy a 2022. évre kell könyvelni a számlát, és azt passzív időbeli elhatárolással kell kimutatni költségként a 2021. évre?

Kérdés: A vállalkozói osztalékalap utáni adóval kapcsolatban kérdezem (szja): az osztalékalapot növeli a beruházás 5. évében a beruházási időszakban osztalékalapot csökkentő kiadás. Ez vajon az az összeg, ami osztalékalapot csökkentő tétel volt a tárgyi eszköz beszerzésének évében (az osztalékalapot csökkenti a tárgyi eszköz, nem anyagi dolog értékéből az évi értékcsökkenést meghaladó összeg)?

Kérdés: 2022. január 1-től kivaadózású kft. személyi jellegű kifizetései közül melyek tartoznak a kivaadóalapjába?
Kivaadóalap:
–kifizetett jövedelmek (kivéve nyugdíjas, illetve kiegészítő tevékenységű tagok)
–reprezentációs költségek
–telefonszolgáltatás magáncélú része
–üzleti ajándék
–betegszabadság
Nem kivaadóalap:
–védőital
–orvosi ellátás költsége
–magánszemélynek fizetett bérleti díj
– védőszemüveg
–munkába járás költsége

Kérdés: A Széchenyi-kártya-konstrukcióhoz kapcsolódó de minimis támogatás egyszeres könyvvitelben történő helyes elszámolásával kapcsolatos a kérdésem. Vállalkozói szja szerint adózó egyéni vállalkozó 3 éves Széchenyi-hitelkeretére vonatkozóan a kamattámogatás, kezességidíj-támogatás, kiemelt különbözetitöbblet-kamattámogatás, kiemelt különbözetitöbblet-kezelési költség és kiemelt különbözetitöbblet-kezességi díj támogatástartalma határozat szerint kb. 1 500 000 Ft. Mi ennek az összegnek a helyes elszámolása (bevétel-költség)? Milyen összefüggésben van ez a hitelkeret kihasználtságával? Van-e jelentősége annak, hogy a hitelkeret 3 évre szól? Mit változtat, ha a de minimis támogatást átmeneti támogatássá minősítik?

Kérdés: A társaság K+F-pályázaton támogatást nyert el. Lehetséges-e, hogy a felmerült kiadások részben költségként, részben tárgyi eszközként kerülnek elszámolásra, vagy pedig mint K+F-projektet, mint egészet kell figyelembe venni, így az összes kiadás vagy K+F-ként aktiválva, vagy költségként kerül elszámolásra?

Kérdés: Társaságunk 100%-os tulajdoni részesedést vásárol egy másik társaságban. A vételárra 10% foglalót fizetünk. A megvásárolni kívánt társaság eszközeit külső szakértővel felértékeltettük. Az eszközök felértékelésének költsége – amely időben jelentősen megelőzte a vételi szerződést – beleszámít-e a részesedés értékébe? Az adott foglaló melyik számlacsoportban kerül a mérlegbe (17. vagy 35.)?

Kérdés: Kérdésem azokkal a jellemzően közüzemi számlákkal kapcsolatos, ahol a vevő és a számlafizető személye eltérő. Ilyen leggyakoribb esetben bérbeadásnál fordul elő, ha a bérlő a saját nevére várja a víz-, gáz-, áram-, telefonszolgáltatást. Az átíratás után a számlákon a vevő nem változik, és továbbra is a vevő adószáma kerül feltüntetésre. A tényleges költségviselő számlafizetőként szerepel a számlán adószáma nélkül. Ebben az esetben a számlafizetőként feltüntetett cég (bérlő) könyvelheti-e a számlát, illetve el tudja-e számolni a költségei között, áfát tud-e levonni? Hiszen az online számlarendszerben nem az ő (bérlő) adószámával jelennek meg a számlák, hanem a tulajdonos (a bérbeadó) adószámával. Ez esetben vajon mi a NAV gyakorlata? Mi a megoldás ilyen esetben, hogy jogosan tudja szerepeltetni a bérlő az általa kifizetett számlákat a költségei között, valamint az áfát le tudja vonni?

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó kft. adásvétel útján 100%-ban tulajdoni részesedést szerez egy Lengyelországban bejegyzett gazdasági társaságban. A befektetés bekerülési értékébe az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése szerinti vételáron kívül beleszámíthatnak-e, beleszámítanak-e a részesedés megszerzési folyamatában közvetlenül ezen részesedés megszerzéséhez kapcsolódóan felmerült költségek: a kifejezetten ezen befektetés céljából felvett hosszú lejáratú kölcsön folyósítási díja, a részesedés tárgyát képező társaság átvilágításához igénybe vett tanácsadói díjak, biztosítási díjak, a részesedés adásvétele után megfizetett vagyonszerzési adó (a lengyel szabályozás szerint a befektetőt terheli ilyen adó jellegű közteher)? Szokatlan a felvetés, de ez idáig nem egybevágó könyvvizsgálói véleményeket kaptunk a kérdésben. Változtatna-e a bekerülési érték meghatározásán, ha a megszerzett részesedést éven belüli tartásra sorolná be a megszerző magyar társaság?

Kérdés: A fizetendő bányajáradék összegét a költségek vagy a ráfordítások közé kell könyvelni? Az éves beszámolóhoz kapcsolódó önköltségszámítás során a bányajáradék beépül-e a termék közvetlen önköltségébe?

Kérdés: Ügyfelünk kriptovaluta-bányászattal foglalkozik. A tevékenység nem tartozik az áfatörvény hatálya alá, így alapvetően áfafizetési kötelezettség, levonási jogosultság nincs. A vállalkozás bővíteni szeretné tevékenységét, és bányászgépek üzemeltetését is szeretné végezni (más bányászgépeit üzemeltetné megbízás alapján). Kérem a véleményüket arra vonatkozóan, hogy az említett "üzemeltetési tevékenység" az áfatörvény hatálya alá tartozó értékesítésnek fog-e minősülni? Abban az esetben, ha igen, akkor a levonható áfa meghatározásánál alkalmazható-e arányosítás a tételesen nem elkülöníthető költségek esetében? Az arányosításnál hogyan kell meghatározni az arányosítandó bevételt? A kibányászott, leváltott vagy pénzforgalmi számlán megjelenő bevételek valamelyike értelmezhető-e az áfatörvény szerinti termékértékesítésnek/szolgáltatásnyújtásnak?