6 talált állásfoglalás a költségmegosztás kifejezésre

Kérdés: Egy meglévő saját kft.-tulajdonú ingatlan megadható-e egy egyéni vállalkozás székhelyének, illetve, ha igen, akkor a kft. (akár csak egy 5 négyzetméteres helyiségről beszélünk, ahol az értékesítendő számítástechnikai alkatrészeket tárolná az ev.) bérbe adhatja-e az ingatlan egy részét az egyéni vállalkozónak ingyenesen, bérleti szerződéssel? Ha igen, elszámolhatja-e a kft. a közüzemi költségek 100%-át továbbra is, ahogyan eddig is tette, vagy négyzetméter-arányosan meg kell osztania? Fel kell-e venni a kft.-nek új tevékenységet (mit?), ha az egyéni vállalkozó bejelentheti a székhelyét az adott címre? Vagy ezt csak székhelyszolgáltatók tehetik meg, erre van külön engedély, hogy egy kft. címén több más cég, egyéni vállalkozó székhelye is be legyen jelentve?

Kérdés: Az erdőgazdálkodó, mint a terület vagyonkezelője, és a vadgazdálkodó, mint a terület haszonbérlője megállapodnak abban, hogy a vadkár ellen az erdősítést védő, azaz nem vadászati célú vadvédelmi kerítések megépítése, karbantartása, bontása az erdőgazdálkodó feladata. A kerítések fenntartásához a vadgazdálkodó éves hozzájárulási díjat fizet az erdőgazdálkodónak, az új kerítések létesítési költségének 50%-át pedig átvállalja. Az új kerítések létesítését a felek úgy számolják el, hogy a beruházás költségének 50%-át az erdőgazdálkodó átszámlázza a vadgazdálkodónak, majd 50-50%-os értéken a kerítést külön-külön eszközként nyilvántartásba veszik. Helyes ez az elszámolás? Szerepelhet-e egy kerítés egyszerre két társaság nyilvántartásában? Ha nem, akkor hogyan kellene szabályosan eljárni?

Kérdés: Építőipari cégünk társasház (lakás-iroda-üzlet) építésére vállalkozott. Az építési engedély magánszemély és cég nevére szól, kiadásakor a hatóság nem állapított meg arányt a két megrendelő között. A számlák kiállításakor hogyan lehet vagy kell megosztani a közös részek (alapozás, tető, közlekedő stb.) díjait? Milyen vetítési alapot használjon a cég? Részteljesítéseket kell-e külön számlázni?

Kérdés: Egy irodát két bérlő bérel, a bérleti díjat a bérbeadóval kötött szerződések alapján külön fizetik. A rezsiköltségeket (fűtési díj, áramdíj stb.) megállapodás szerint az egyik bérlő fizeti, mivel az ő nevére jön a számla, de négyzetméter-arányosan továbbszámlázza a másik bérlőre jutó részt. Milyen adómérték alkalmazása helyes a továbbszámlázásnál?

Kérdés: A kft. székhelye társasházban van, amelyet fel kell újítani. A társasházban két lakó nem vállalja a felújítás rájuk jutó költségeit. Miként számolható el a felújítás költsége a kft.-nél? Mi legyen a felújítás áfájával?

Kérdés: Három kft. (A, B, C) olaszországi cégek részére végez bérmunkát. Közösen vásároltak egy kamiont. Helyes-e az a módszer, hogy szerződésben rögzítik, a felmerülő költségeket is egyenlő arányban viselik? A kiadásokról a számla az "A" kft. nevére szól, amelyből 1/3 részt elszámol költségként, 2/3 részt pedig nyilvántart a 2. számlaosztályban. Negyedév végén egy összegben "negyedéves kamionköltség" + áfát átszámlázza a B, C kft.-nek. Hány %-os áfát számoljon?