Üzletrész térítés nélküli átadása magánszemélynek

Kérdés: A kft. egy munkavállalójának szeretne térítés nélkül adni 4%-nyi üzletrészt. Hogyan teheti ezt meg, és milyen adózási feltételek terhelik a magánszemélyt, mint eddigi munkavállalót és a kft.-t? (A 2011. január 13-án a 235. lapszámban 4869. szám alatt megjelent, fenti tárgyhoz illeszkedő válaszuk jelenleg aktuális?)
Részlet a válaszából: […] ...is aktuális, de a válaszban hivatkozott Gt.-t hatályon kívül helyezték, a Gt. hivatkozott előírásait lényegében a Polgári Törvénykönyv harmadik könyve foglalja magában.Az elszámolásnál lényeges azonban az, hogy a kft. a visszavásárolt saját üzletrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.
Kapcsolódó címke:

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kft. 2022. évben a kilépő tagtól visszavásárolja a 900 ezer Ft értékű üzletrészét 13 millió Ft-ért. 2023. évben a társaság meglevő tagjai részére (akik a társasággal munkaviszonyban állnak) térítésmentesen kívánja átadni a kilépő tag üzletrészét, tulajdoni hányadaik arányában. A fentiekkel kapcsolatban a tagoknak keletkezik-e adó- és szochofizetési kötelezettsége? Milyen összeg után? A társaságnak (kivaalany) keletkezik-e szochofizetési kötelezettsége? Mi lesz a szocho alapja?
Részlet a válaszából: […] ...– fentiekben körülírt – szokásos piaci értéke képezi a tagokat terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség alapját. A könyvviteli nyilvántartásból viszont a visszavásárlási értéket kell kivezetni, a szokásos piaci értéket nem kell könyvelni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Devizakonverzió könyvelése

Kérdés: Devizakonverzió könyvelésével kapcsolatban kérem tájékoztatásukat, megerősítésüket. Ügyfelünk több devizaszámlát használ. Ha az egyik euróbankszámláról a másik euróbankszámlára vezet át pénzösszeget, akkor a kimenő euróösszeget átlagárfolyamon értékeljük, míg a másik eurószámlára érkező összeget ugyanazon az értéken, és nem az aznapi kereskedelmi középárfolyamon könyveljük. Árfolyam-különbözet ez esetben nem keletkezik, és nem is tekinthetjük konverziónak, mindössze átvezetésnek. Amennyiben viszont különböző devizanemű bankszámlák között mozog a pénzösszeg, akkor a kimenő devizaértéket átlagárfolyamon, míg a másik bankszámlán beérkező pénzösszeget aznapi kereskedelmi középárfolyamon értékeljük. Ennek köszönhetően árfolyam-különbözet keletkezik. Helyesen járunk-e el a fenti esetekben?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt felhívjuk a figyelmét a devizaárfolyamok számviteli törvény szerinti helyes elnevezésére és használatára, azok használatának a számviteli politikában való rögzítésére. Kereskedelmi középárfolyam nincs, helyesen egy adott pénzintézet által jegyzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.
Kapcsolódó címke:

Üzletrész értékesítése, részletfizetés utáni tulajdonátadással

Kérdés: Adott kft.-nek 50% üzletrésze van egy másik kft.-ben, amelyet értékesít könyv szerinti érték feletti áron. A vevő részletekben fizeti meg az üzletrész vételi árát. A cégbírósági bejelentés és a majdani bejegyzés csak az utolsó vételárrész kifizetésével történik meg. Az utalások vételárrész-közleménnyel érkeznek az eladó cég bankszámlájára. Mikor kell realizálnom az üzletrész-értékesítésből adódó nyereséget?
Részlet a válaszából: […] ...kell kimutatni, amíg a cégbíróságon az üzletrész tulajdonjogát az eladó nevéről a vevő nevére át nem írták.A vételárrész könyvelése a fizetéssel egyidejűleg:– az üzletrész eladójánál: T 384 – K 478,– az üzletrész vevőjénél: T 366 – K 384...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.
Kapcsolódó címke:

Két részletben folyósított devizahitel törlesztése

Kérdés: Társaságunk hitelintézettel forgóeszközhitel-szerződést kötött, amelyet a bank két részletben folyósított. A hitel első részét 2022 decemberében folyósították, 405,73 Ft/euró árfolyamon került könyvelésre. Megtörtént az év végi átértékelés 2022. 12. 31-i 400,25 Ft/euró árfolyamon. Majd 2023 februárjában folyósították a hitel második (egyben utolsó) részletét. A befolyt euróhitel összege 389,28 árfolyamon került könyvelésre. 2023 februárjában megkezdődött a hitel törlesztése. A havi törlesztések után elszámolandó árfolyam-különbözetet melyik árfolyamhoz viszonyítsam? Alapesetben az év végi átértékeléskori árfolyamhoz szoktuk számolni, de akkor a hitelnek csak egy része folyt be, a teljes összeg 2023 februárjában állt rendelkezésünkre.
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 16. §-ának (1) bekezdése szerint az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Ez az egyedi értékelés elve.A kérdés szerinti esetben egy hitelszerződés van, függetlenül attól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.
Kapcsolódó címkék:  

Áramdíj számlázása devizában

Kérdés: Az áramszolgáltató előre számláz áramdíjat devizában. A számla kelte: 2023. 03. 17.; fizetési határidő: 2023. 04. 03.; teljesítés: 2023. 03. 17., elszámolási időszak: 2023. 04. 01. – 2023. 04. 30. A számlabefogadó elszámolja az áfát az Áfa-tv. szerint, viszont a követeléseit és a kötelezettségeit a számviteli elszámolásaiban az MNB árfolyamán könyveli. A számla megérkezett 2023. 03. 20-án, kifizetése 2023. 04. 03-ig megtörtént. Milyen árfolyamon kell a könyvviteli nyilvántartásokban szerepeltetni a fenti számlát költség és kötelezettség tekintetében (amikor a számvitel szerinti árfolyam csak hetekkel később lesz tudható)?
Részlet a válaszából: […] ...forintban történő megállapítására vonatkozó előírása szerinti árfolyam is.Ha nem választják a devizában számlázott áramdíj könyvelésének árfolyamaként az Szt. 60. §-ának (5a) bekezdése szerinti lehetőséget, akkor az áramszolgáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.
Kapcsolódó címke:

Nullára leírt eszközön végzett értéknövelő beruházás

Kérdés: Van egy nullára leírt eszköz 14,5% leírási kulccsal, amelynek a bekerülési értéke 30 M Ft volt. Értéknövelő beruházást hajtunk végre, amelyet támogatásból finanszírozunk. Az értéknövelés összege 20 M Ft, amely 100%-ban kapott támogatásból valósul meg. Az értéknöveléssel 50 M Ft-ra nő az eszköz bruttó értéke, a nettó érték pedig 20 M Ft lesz [Szt. 48. § (1) bekezdés]. Helyesen járunk-e el, ha a leírási kulcsot nem változtatjuk meg, és az értéknövelés után 7,25 M Ft éves értékcsökkenést számolunk el? Jól gondoljuk, hogy az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése alapján a támogatást illetően is 7,25 M Ft-ot kellene feloldani évente?
Részlet a válaszából: […] ...megkezdése előtt is használták, megelőzően az eszköz bruttó értéke és ezzel azonos összegű terv szerinti értékcsökkenése a könyvekben szerepel, azt nem vezették ki korábban.A megbízható valós összkép bemutatásának követelménye azonban igényli a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.
Kapcsolódó címke:

Osztalék jogcímén értékpapír

Kérdés: A társaság különféle értékpapírokat vásárol az egyik banktól. 2022. évben a bank értesítette, hogy osztalék jogcímen értékpapírt kap. Hogyan könyveljem ezen tranzakciót? A társaság a banknak nem tulajdonosa.
Részlet a válaszából: […] ...eladási ára. Továbbá az értékpapír eladási ára (ha kamatozó értékpapír) mennyi kamatot foglal magában, illetve mennyi a névértéke.A könyvelése: T 181-185 vagy T 171-173 és K 971, kapcsolódóan: a kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat: T 9743 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.
Kapcsolódó címke:

Magánszemély által vásárolt műemlék ingatlan felújítása

Kérdés: Műemlék ingatlan, helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan felújításának elszámolása, valamint a kedvezmények igénybevételének lehetősége kapcsán kérdezem: Adott egy társaság, amelynek egyik tagja vásárolt egy védelem alatt álló műemlék ingatlant. Ennek felújításához kér segítséget a társaságtól. Milyen lehetősége van a társaságnak? Elszámolható-e költségként, valamint a társasági adó elszámolásánál csökkentheti-e az adózás előtti eredményt?
Részlet a válaszából: […] ...között adózásbeli különbség van.Ha a védelem alatt álló ingatlant a társaság magánszemély tagja vásárolta meg, akkor a társaság a könyveiben jogszerűen az ingatlan felújításával kapcsolatosan semmit sem mutathat ki, a felmerült költségeket a magánszemély tagnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.
Kapcsolódó címkék:  

Bérmunkában végzett munkák költségkénti minősítése

Kérdés: Fémmegmunkáló cég vagyunk, bérmunkában is készítettünk anyagokat. Az alábbi esetben részünkre számlázott bérmunka díját anyagköltségként vagy szolgáltatásként könyveljük? Az iparűzési adónál csökkenthetjük-e az adóalapunkat, amennyiben anyagköltségként könyvelhető a díj?
1. Alapanyagot vásárolunk (nekünk számláz az eladó cég), de az nem jön be hozzánk, hanem a megmunkáló céghez szállítják. Ők ezt megmunkálják, és utána küldik cégünkhöz. Van olyan anyag, amit csak raklapra teszünk, és eladjuk, egy másik részét – ezt követően – mi is megmunkáljuk.
2. Saját (hozzánk beszállított) anyagot küldünk ki a bérmegmunkáló céghez úgy, hogy nálunk még nem történt azon semmiféle művelet. Csak azután "dolgozunk" vele, ha onnan visszaérkezett.
Részlet a válaszából: […] ...adják, akkor az ezt követően számlázott bérmunkadíj – áfa nélküli – összegét mint igénybe vett szolgáltatás költségét kell könyvelni, annak összege növeli az előbbiek szerinti saját előállítású termék közvetlen önköltségét.A leírtakból következik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.
Kapcsolódó címke:
1
62
63
64
518