Könyvvizsgálói részszámla és végszámla könyvelése

Kérdés: Mikrogazdálkodó könyvvizsgáló kft. a megbízóval kötött szerződésében egyszeri részszámlázási lehetőség szerepel a tárgyévben. A szerződés elszámolási egysége nem szerepel a szerződésben. A kft. a megrendelővel kötött megállapodás szerinti szakaszolás alapján a teljesítésigazolásnak megfelelően a részszámlát tárgyévi bevételként számolta el. A végszámla a következő év bevételét képezi. Helyes-e az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...akkor, ha a szerződésben pontosabban fogalmaznak, a végszámla pedig a részszámla szerinti összeg levonásával tartalmazza a könyvvizsgálat egész évi díját. A megbízóval kötött szerződésben nem elegendő csak a részszámlázás lehetőségének a rögzítése. Azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Értéknövelő beruházás a bérleményben

Kérdés: Ügyfelem egy kft., amely egy bank részére 6 hónapra bérbe adja a tárgyi eszközei között szereplő üzlethelyiséget. A szerződésben havi 190.000+áfa bérleti díjban egyeztek meg. Majd a szerződést módosították, a bérlő értéknövelő beruházást fog végrehajtani (áram, burkolat stb.), így a felek eltekintenek a bérleti díj megfizetésétől. Ilyen esetben a bérbeadónak nem kell számláznia a bérleti díjat? Hogyan kell könyvelni a bérbeadó részéről?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott időszakonként a bérleti díjat az áfa felszámításával számláznia kell, és árbevételként, fizetendő áfaként könyvelnie kell a vevővel (a bérlővel) szemben. Ha a bérlő és a bérbeadó abban állapodtak meg, hogy a bérlő jogosult a bérbeadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.
Kapcsolódó címkék:  

Devizás követelés beszámítása forinttartozásba

Kérdés: A kft. forintban vezeti a könyveit. A 2022-es üzleti évben a tulajdonosok (gazdasági társaságok) tőkekivonással történő jegyzett tőke leszállításáról döntöttek. A jegyzett tőke leszállítását a cégbíróság bejegyezte. A tulajdonos részére előírt tőkeleszállításból származó visszafizetendő rövid lejáratú kötelezettség összege 30 millió forint. A tulajdonos a tőkeleszállítást követően úgy döntött, hogy a társaság egyik üzletrészét megvásárolja a leányvállalatától. Az üzletrész adásvételi szerződése alapján a kft.-nek követelése keletkezett a tulajdonosok felé 62.000 euró összegben. A kft. a banki utalási költségek megtakarítása miatt megállapodást kötött az adásvételi szerződésből származó 62 ezer euró kompenzálására a 30 millió forint jegyzett-tőke-leszállításból származó forintos kötelezettségében. A kft.-nél a 62.000 eurós követelés a szerződés napján érvényes MNB-árfolyam alkalmazásával került könyvelésre, amelynek fizetési határideje lejárt. Milyen forintértéken kell (milyen árfolyam alkalmazásával) kompenzálni a 62.000 euró követelést a rövid lejáratú, forintban fennálló kötelezettséggel szemben? Három válasz lehet: 1. Véleményünk szerint alkalmazható a beszámításra vonatkozó dokumentum aláírásának dátumán érvényes MNB-árfolyam az átszámításhoz. 2. Esetleg az a megoldás is elfogadható, amely szerint a követelés könyvelt forintösszegét össze lehet vezetni a forintkötelezettség összegével, nem szükséges az aktuális árfolyam alkalmazása, mivel a devizás követelés kivezetését a könyv szerinti értéken kell elvégezni. 3. Egyes kollégák véleménye szerint hasonlóan kell eljárnunk, mint a forintos kötelezettség euróban történő átutalásánál, vagyis hogy a saját bank eladási árfolyamán kell átszámítani a forintkötelezettséget euróra, amelyből annyi eurót kell kompenzálni, amennyi az eurókövetelés összege, a kompenzálást követően fennmaradó forintösszeget utalással kell rendezni. Kérjük, szíveskedjenek megadni, hogy szakmai véleményüket milyen számviteli törvényi előírással tudják alátámasztani!
Részlet a válaszából: […] ...alapján a kötelezettséget a bekerülés napjára vonatkozó – választott – deviza­árfolyamon átszámított forintértéken kell könyvelni, az adott esetben számításba venni. A devizára szóló követelés árfolyama a könyvviteli nyilvántartásokból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.
Kapcsolódó címke:

Váltó kiállítása kötelezettség teljesítésére

Kérdés: X Kft. tagikölcsön-kötelezettség ellenértékeként váltót állít ki a tulajdonosok felé. A tulajdonosok az elfogadott váltóval Y Kft.-től (tulajdonosai azonosak az X Kft. tulajdonosaival) kapott kölcsön kifizetésére tovább forgatják. Y Kft. leszámítoltatja a váltót, amely készpénzzel továbbra sem tud fizetni, helyette eszközt ad. Az eszközértékesítés ellenértékeként a váltó leszámítolásra kerül, az értékesítésről X Kft. számlát állít ki az Y Kft. felé, nettó+áfa értékben. Kérem szakmai segítségüket a fenti ügylet számviteli elszámolása kapcsán! A kötelezettség és követelések megszűnésének számviteli időpontja a váltókiállítás napja, a váltóelfogadás napja, a váltó leszámítolásánál az eszközátadás napja lesz?
Részlet a válaszából: […] ...felé kiállított saját váltó kiállításának az időpontjával a tagikölcsön-kötelezettség megszűnik, helyette váltótartozást kell a könyvekben kimutatni, számviteli elszámolása: T 47. Rövid lejáratú kötelezettségek (tagi kölcsön) – K 448. Váltótartozások....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.
Kapcsolódó címke:

Eszközátadás térítés nélkül a tulajdonos önkormányzatnak

Kérdés: Nonprofit gazdasági társaság (nem közhasznú jogállású) adhat-e át ingyenesen (térítés nélküli átadás keretében) önkormányzat tulajdonos tagjának nagy értékű vagyonelemet, tárgyi eszközöket (pl. nagy értékű személygépkocsit)? A gépkocsi szokásos piaci áron történő értékesítése esetén sem keletkezne pozitív eredmény a cégnél a gépjármű értékesítéséből. Milyen feltételeket kell vizsgálni? Nem minősül-e osztalékfizetésnek az ingyenes juttatás a tulajdonos részére? Helyes-e számla kiállítása, ha a számla végösszege az ingyenes juttatásra tekintettel nulla forint, és csak tájékoztató adatként kerül feltüntetésre a gépjármű piaci értéke a számlában? Ingyenes juttatás esetén mi legyen a számla végösszege, a piaci ár vagy nulla forint?
Részlet a válaszából: […] ...tartozó gazdasági eseménynek. Ezért a Tao-tv. 3. számú mellékletének A) része 13. pontja szerint a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékével és az elengedett fizetendő áfa összegével az adózás előtti eredményt növelni kell. (Így ezzel az összeggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.
Kapcsolódó címke:

Tervezett és végleges vagyonmérleg eltérése

Kérdés: Egyéni vállalkozó átalakulása egyszemélyes kft.-vé: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. §-ának (4a) bekezdése szerint a (4) bekezdés megfelelő alkalmazásával nyitómérleget kell készítenie. A nyitómérleg-tervezet és a végleges vagyonmérleg közötti eltérést hol kell szerepeltetni, tekintettel arra, hogy a Cégbíróság a jegyzett tőke összegét a tervezett nyitómérleg alapján már előre megállapítja? (A két leltárérték nagymértékben eltérhet, a jelentős raktárkészlet és legalább 30 nap miatt.) Mi lesz a saját tőke?
Részlet a válaszából: […] ...el kell készítenie az egyszemélyes kft. – az Szt. 2/A. § (4a) bekezdése szerint összeállított – nyitómérleg-tervezetét, amelynek könyvvizsgáló általi ellenőrzésére nincs szükség;– gondoskodnia kell a foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.
Kapcsolódó címke:

Hulladékudvar földterülete a főkönyvi könyvelésben

Kérdés: Hulladékudvar földterületét melyik főkönyvi számlán kell aktiválni, és mekkora az értékcsökkenés mértéke? Azaz milyen néven (egyéb építmény vagy földterület) legyen aktiválva az a földterület, amelyen a szelektív gyűjtéshez szükséges kukák állnak, valamint amelyekre a zöldhulladékot tartalmazó "zöldzsákok" kerülnek? Mekkora értékcsökkenést kell ezekre az "ökoudvarokra" futtatni? A Tao-tv.-ben 15%-ot találtam. Az épületek és az "ökoudvar" megközelítéséhez használt utakat melyik főkönyvi számlán kell aktiválni, és mekkora az értékcsökkenés mértéke? Jelenleg az utak egyéb építményen vannak a főkönyvben, és 6%-os értékcsökkenés van rájuk futtatva. Ez így megfelelő?
Részlet a válaszából: […] ...nem. Ez utóbbira a fentiekben már leírtak érvényesek.Az utak bekerülési értékét az egyéb építmények között, a 124. főkönyvi számlán, elkülönítetten indokolt kimutatni, az alatta lévő földterületet pedig a 121. főkönyvi számlán.Az utak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.
Kapcsolódó címke:

Jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék beolvadáskor

Kérdés: "A" kft. 100%-os tulajdonosa "B" kft.-nek. "B" kft. 2021. évre osztalékot hagyott jóvá, amelyet 2022. évben az eredménytartalékból kivezetett, és kötelezettségként előírt "B" kft.-vel szemben. "B" kft. 2022. 07. 31-én beolvadt "A" kft.-be. A beolvadás időpontjáig a 2021. évre jóváhagyott osztalék még nem került kifizetésre. A végleges vagyonmérlegekben a beolvadás miatt az egymással szembeni követelések, kötelezettségek összevezetése során hogyan kell kezelni a cégek között jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalék összegét?
Részlet a válaszából: […] ...– a számviteli törvény előírásainak megfelelő beszámolóját elkészíteni, a mérlegtételek értékelése után az analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni. A beolvadó társaság végleges vagyonmérlegét alátámasztó végleges vagyonleltár csak akkor térhet el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Katás bt. végelszámolásakor a beszámoló közzététele

Kérdés: A katás bt. 2022. 09. 01. nappal egyszerűsített végelszámolással megszűnik. A végelszámolás kezdetével nyitómérleget készítettem, ami értelmezésem szerint a zárómérleg is a végelszámolási időszakot megelőzően. Ezt a mérleget mint zárómérleget közzé kell-e tenni? Időszak: 2022. 01. 01. – 2022. 08. 31.
Részlet a válaszából: […] ...előírások szerint üzleti éve. Ez a nyitómérleg arra szolgál, hogy az abban szereplő eszközökkel, forrásokkal a társaság a kettős könyvvitel szabályai szerint megnyissa könyvviteli nyilvántartásait, azokat a társaság megszűnéséig a számviteli törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.
Kapcsolódó címkék:  

Saját gépkocsi használatának költségtérítése

Kérdés: Társaságunk munkavállalója Szegeden lakik, a társaság székhelye Budapesten van. A dolgozó a munkába járáshoz, illetve a céges ügyek intézéséhez a saját gépkocsiját szeretné használni. A munkaszerződés az alábbit tartalmazza: A Munkáltató a Munkavállalót távmunkavégzés kereteiben foglalkoztatja, melynek megfelelően a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi. Felek megállapodnak, hogy a munkavállaló hetente 3-4 munkanapot munkaterületen, 1-2 munkanapot a budapesti irodában, vagy otthon dolgozik. A kérdés az, hogy milyen költségtérítést kaphat a munkavállaló az alábbi esetekben? NAV fogyasztási norma × NAV üzemanyag-átlagár + 15 Ft/km amortizáció, vagy ez csak munkába járás, és csak 9-15 Ft-ot lehet km-ként adni adómentesen?
– A munkavállaló bemegy az irodába Szeged-Budapest-Szeged útvonalon, nem megy közben munkaterületre/ügyfelekhez;
– a munkavállaló kimegy munkaterületre, majd utána bemegy a budapesti irodába pl. Szeged-Kiskunfélegyháza-Budapest-Szeged;
– a munkavállaló kimegy munkaterületre: 1. Szegeden belül vagy 2. Szegeden kívül pl. Kecskemétre.
Részlet a válaszából: […] ...többek között megtérítse a munkaviszony teljesítésével összefüggésben indokoltan felmerülő költségeit, figyelemmel a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 51. § (2) bekezdésében foglaltakra. Megtérítendő utazási költség hivatalos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.
Kapcsolódó címkék:  
1
72
73
74
518