Sorbatartozás rendezése egyszerűbben

Kérdés: Az „A” kft. tartozik „B” kft.-nek kölcsönnel, a „B” kft. pedig tartozik „C” kft.-nek osztalékkal (a „C” kft. az anyavállalat, mind kapcsolt cégek). A cél az lenne, hogy az „A” kft.-ből közvetlenül „C” kft.-be lehessen utalni. Azt szeretnénk, hogy ne kelljen kétszer utalnunk a pénzt, hanem csak egyszer az elsőtől az utolsóig, vagy leginkább pénzmozgás nélkül megoldani, hogy ne kelljen utalni senkinek semmit. A Ptk. szerint milyen lehetőségeink vannak erre és milyen adóvonzatai lehetnek? Hogyan könyveljünk az egyes cégekben?
Részlet a válaszából: […] ...„C” kft.-nél az átutalt pénz megérkezésével megszűnik a „B” kft.-vel szembeni követelése: T 384 – K 368.A tartozásátvállalás könyvelése után fennmaradt „A” kft.-nél a „B” kft.-vel szembeni tartozása (451. számlán), a „B” kft.-nél pedig az „A”...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.

Átalakulás dátuma

Kérdés: Az „A” cégünkbe beolvad a „B” cégünk. A tervezetet beadtuk a cégbíróságra, és a bejegyzés napját augusztus 31-re kérjük. Ebben az esetben a „B” cégünknek augusztus 31. dátummal kell adóbevallásokkal, mérleggel lezárni a 2025. évet? A létrejövő vállalat végleges vagyonmérlegének mi a dátuma, augusztus 31. vagy a szeptember 1.?
Részlet a válaszából: […] ...nem szűnik meg, ezért a számviteli törvény szerint ezzel a nappal beszámolót nem kell készítenie, a végleges vagyonmérlegét a folyamatos könyvelés adatai alapján kell elkészítenie, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait folyamatosan köteles vezetni, az átvett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.

Tárgyi eszköz vagy fogyóeszköz

Kérdés: Társaságunk új profilként szállodai üzemeltetésre és könyvelésre vállalkozott. A szükséges felszerelések, kellékek függvényében szeretnénk tárgyieszköz- és anyagköltség-kategorizálás szempontjából szakvéleményt kérni:
Azon túlmenően, hogy a mindenkori számviteli törvény teljesülésével meghatározzuk számviteli politikánkban a kis értékű tárgyi eszközök általunk indokolt értékhatárát, szeretnénk iránymutatást kérni a befektetett eszközök és forgóeszközök típusának számszerűsíthető, megalapozott szétválasztására. A folyamatban lévő beszerzések során tételesen érkeznek a könyvelésre a konyhai, takarítóeszközök és szobaberendezések. (Többek között serpenyők és kések, poharak; szappanadagolók és törölközők, párnák, huzatok, függönyök; összecsukható kerti székek és asztalok, hajszárítók.) Egy televízió vagy mikró esetén nem merül fel kérdés ugyebár a mérlegben tárgyi eszközként való elhelyezésre vonatkozóan, viszont ily csekély értékű, sérülékeny tárgyak, anyagok esetén (például étkészlet, poharak) már elgondolkodunk azon mi is, hogy ezen eszközök sorolhatóak-e az „Egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök költségei” fogalmához, így elszámolhatók-e azok felhasználásakor anyagköltségként?
Forgóeszközök kapcsán felmerülő bizonytalanság számunkra még a készletek kezelése. Nyers- és alapanyagként tárgyalhatunk az éttermi felszolgálás során felhasznált alapanyagokról, s a bár esetén kereskedelmi árunak számít például az ásványvíz, szeszes ital. Mi a helyzet azonban a kevert felhasználással, azaz az éttermi részlegen kiszámlázott palackos, üveges üdítőkkel és a bárban receptúra szerint felkínált koktélokhoz felhasznált gyümölcsökkel, kimérős alkohollal? Társaságunk készletkezelő programot kíván alkalmazni, amely független a könyvelői rendszertől, mennyiségi és egységár szerinti kimutatás számításával csökken havi leltár szerint a készletállomány. Milyen útmutatással érdemes ellátni a leltározó személyét, hogy a könyvelésen egyértelműen és valóságot tükrözően kerüljön a készletmozgás kimutatásra?
Részlet a válaszából: […] ...mennyiséget és beszerzési árat használó készletezőprogramot ajánlott készíteni, ami mennyiségben és értékben is alátámasztja a könyvelés (beszerzés, felhasználás) adatait, amihez a leltározás során viszonyítani lehet. Kétféle nyilvántartás esetén garantált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.

Felügyeleti díj 2025. január 1-től

Kérdés: 2025. 01. 01-től az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat a NAV felé kell benyújtani és megfizetni. Módosul-e ennek következtében a könyvviteli elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...kötelesek fizetni. A felügyeleti díj az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv bevétele volt. Ezért az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat a könyvelésben – mint jogszabályon alapuló hatósági díjat – az anyagjellegű ráfordításokon belül lévő egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Felügyeleti díj 2025-től egyéb ráfordítás

Kérdés: 2025. január 1-től a NÉBIH Élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallást már nem a NÉBIH oldalán, hanem az ONYA-n keresztül szükséges beadni. A befizetést is a NAV erre létrehozott adónemére és fizetési számlájára szükséges utalni. Kérdésem az, hogy ez mennyire változtatja meg a felügyeleti díj számviteli törvény szerinti besorolását? Korábban a díjat az egyéb szolgáltatások közé volt szükséges könyvelni, az adóhatósági kezelés változtatja-e a felügyeleti díj eredménykategóriájának megítélését egyéb szolgáltatásról egyéb ráfordításra?
Részlet a válaszából: […] ...kötelesek fizetni. A felügyeleti díj az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv bevétele volt. Ezért az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat a könyvelésben – mint jogszabályon alapuló hatósági díjat – az anyagjellegű ráfordításokon belül lévő egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Rövid lejáratú kölcsönt nem fizettek vissza

Kérdés: A kft. kölcsönt nyújt egy másik vállalkozásnak kamat felszámítása mellett (nem rendszeres, egyszeri eseményről van szó). A kölcsönszerződésben éven belüli visszafizetésben állapodtak meg, de ez nem történt meg. A felek szóbeli megállapodása alapján egy későbbi időpontban történik a visszafizetés a kölcsönvevő pénzügyi lehetőségeinek megfelelően. A fordulónapon a kölcsön az eredeti lejáratot követő évben is a rövid lejáratú követelések között van a könyvelésben. Át kell-e sorolni a beszámoló készítésekor a követelést – amely már éven túl fennáll – a befektetett pénzügyi eszközök közé? A szerződés szerint rövid lejáratú kölcsön, de a visszafizetése jelen esetben még a kölcsönnyújtást követő évben sem történt meg.
Részlet a válaszából: […] Ha a kölcsönszerződésben éven belüli visszafizetésben állapodtak meg, azt a rövid lejáratú követelések között kell kimutatni akkor is, ha azt az adós a szerződésben vállalt egy éven belül nem fizette vissza. (Az ilyen esetre a kölcsönszerződésben büntetőkamatot indokolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Átvállalt kötelezettség az átvállalónál, a kötelezettnél

Kérdés: „A” cég a „B” cégben üzletrészt vásárol. „B” cégnél kötelezettség van „C” cég felé, amelyet adásvételi szerződés szerint „A” cég fizet meg. „A” cég nem követeli „B” cégtől ezt az összeget. „A” és „B” cégben hogyan járunk el helyesen, könyveléstechnikailag?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak a tartozásátvállalás klasszikus esetét mutatják be. A tartozásátvállalást természetesen szerződéssel (megállapodással) kell alátámasztani. (Erre az adásvételi szerződés nem megfelelő!)A tartozásátvállalás során az „A” cég által –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Nagy értékű fák telepítése

Kérdés: A kft. a bérelt telephelyére nagy értékű fákat telepített. Hogyan történik ennek a beruházásnak a könyvelése és az értékcsökkenés számítása?
Részlet a válaszából: […] Bármilyen fa ültetése, telepítése tárgyi eszköznek minősül az ültető, telepítő kft.-nél akkor is, ha a telepítés a bérelt telephelyen történik, természetesen a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával. (A bérleti jogviszony esetleges megszűnése esetén kell rendelkezni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Bérelt üzlethelyiség kialakításához hozzájárulás számlázása

Kérdés: A vállalkozás üzlethelyiséget bérel egy bevásárlóközpontban. A bérleti szerződés 5 évre szól, mely további 5 évvel egyoldalúan meghosszabbítható a bérlő kérésére, változatlan feltételekkel. Az üzlethelyiség kialakításának költségeihez a bevásárlóközpont is hozzájárul, oly módon, hogy a bérlő áfás számlát állít ki a bevásárlóközpont részére, „kialakítási hozzájárulás” jogcímen. A vállalkozás két részletben számlázza ki az összeget, az első 50%-ot az átadás-átvétel napját követő 15. napon, a második 50%-ot az üzlet megnyitását követő 15. napon. A vállalkozás a nettó összeget az értékesítés nettó árbevétele jogcímen mutatja ki a könyveiben. Az így kiszámlázott árbevételeket a vállalkozás elhatárolhatja-e, vagy a számlán szereplő teljesítési időpontokban kell árbevételként kimutatnia a teljes nettó összeget? Amennyiben elhatárolja, úgy 5 vagy 10 évre történhet az elhatárolás?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozás egyébként bérlő), másrészt a „kialakítási hozzájárulás” árbevételkénti elszámolása valótlan gazdasági esemény könyvelését jelenti, ami törvényellenes, és mint ilyen, csalás tényére utal. Ezért – a következőkben leírtak figyelembevétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Borravaló könyvelése

Kérdés: A bankkártyán keresztül vendéglátóegységnél kapott borravalót miként kell könyvelni, a borravaló beérkezését és kifizetését milyen módon kell a könyvekben rögzíteni? Lehetséges megoldások közül melyik a helyes?
1. A beérkező borravalót a K 479-en rögzíteni és kifizetéskor T 479-et csökkenteni, bizonylata a kapott borravalónak POS-terminálon külön gyűjtőben történő rögzítésekor, a borravaló kifizetésekor elég pénztárbizonylaton kiadni a dolgozónak vagy banki kivonaton utalás esetén, vagy
2. a beérkező borravalót K 96-ban kell rögzíteni a POS-terminálon beütött gyűjtő alapján, és a dolgozónak történő kifizetéskor T 55. személyi jellegű kifizetésként át kell futtatni a 471-en keresztül, és a bérjegyzéken is meg kell jeleníteni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a 2. megoldás közelít az elfogadhatóhoz. A kettős könyvvitel alapvető követelménye, hogy az eszközökben és a forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutassa.Az adott esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.
1
2
3
194