2002 talált cikk a könyvelés kifejezésre

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni cégként 1991 óta be van jegyezve. 2010-ben az ügyvéd a törvényi változásoknak megfelelően "felélesztette" az egyéni céget, az alapító okirat módosításával, csak jegyzett tőke megállapítása történt, apportként nem jegyeztetett be eszközöket. Kérdésem, hogy az egyéni vállalkozás tulajdonában lévő és működéséhez szükséges tárgyi eszközöket milyen módon, könyvelési tételekkel tudom az egyéni cég könyveiben kimutatni?

Kérdés: Kérdésem a csoportos adóalanyiság témájához kapcsolódik. Az Áfa-tv. értelmében a csoportos áfaalanyok egymás között nem számlázhatnak, csak számviteli bizonylatot állítanak ki, és nem minősül gazdasági eseménynek. Mi a helyes könyvelési tétel egy anyagbeszerzés, illetve egy szolgáltatás vonatkozásában?

Kérdés: A hotel üzemeltetésével foglalkozó társaság szállodai szolgáltatást számlázott a vendégnek, aki ezt készpénzben egyenlítette ki. A vendég távozása után derült ki, hogy az ellenértékként kapott 2 db 200 eurós bankjegy hamis volt. Mi ennek a helyes számviteli elszámolása? A szolgáltatásnyújtás elszámolása után a pénztárcsökkenés elszámolása egyéb ráfordítás vagy rendkívüli ráfordítás?

Kérdés: A kft. 2008. évi határozata: "A taggyűlés elhatározza a törzstőke 1000 ezer Ft-ra történő leszállítását tőkekivonás érdekében. A törzstőke leszállítása a saját tőke egyéb elemeit nem érinti..." A kft. jegyzett tőkéje 10 000 E Ft, eredménytartaléka 50 000 E Ft, tőketartaléka 5000 E Ft volt. A tőkeleszállítást a cégbíróság bejegyezte. A kft. nem akarta arányosan csökkenteni a saját tőke elemeit, mert ezzel veszélyeztette volna a működését. A tagok úgy gondolták, ha az eredménytartalékot és a tőketartalékot a lekötött tartalékba helyezik, akkor mentesülnek az arányosítás alól. A tőkeelemek változásának könyvelése azonban 2009. év végéig nem történt meg. Következmények nélkül még a kifizetések előtt lekönyvelheti-e 2010-ben a kft. a lekötött tartalékba helyezést (indoka a válság)? Ismételten közzé kell-e tenni a beszámolót?

Kérdés: Társaságunk visszterhes faktorálási szerződést kötött a bankkal. Ez azt jelenti, hogy a bank megfinanszírozza a vevőkövetelés 80 százalékát, levonva ebből a faktordíjat. A vevő a banknak teljesít, és ezzel egy időben a bank átutalja a maradék 20 százalékot. Ha a vevő nem teljesít, akkor a bank visszaköveteli az általa átutalt összeget. Kérdés, egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell-e könyvelni a faktorálásra átadott összeget?

Kérdés: Cégünk alapításakor, 1991-ben a törzstőke devizában történő befizetésekor keletkezett árfolyam-különbözetet az akkori számviteli szabályok szerint tőketartalékként könyveltük. Kérdésünk: a jelenlegi számviteli szabályok szerint hova könyveljük az akkor keletkezett árfolyam-differenciát?

Kérdés: Mi a teendő a már beszámolóval lezárt üzleti évet érintő késett árbevételszámla esetén? A nem jelentős összegű hiba nem befolyásolja a közzétett beszámoló adatait annyira, hogy emiatt módosítani kellene azt. Ilyenkor a tárgyév adatai között is szerepeltethetők. A késve érkezett árbevételszámla ugyanakkor eleve áfa-önellenőrzést von maga után. Ha az áfa miatt módosítom az érintett hónapot, akkor módosítottam a beszámolóval lezárt év adatait is!

Kérdés: Hogyan történik a tőzsdei határidős részvényvásárlás, -eladás könyvelése? A kötésekhez kapcsolódó jutalék elszámolható-e a beszerzési ár részeként? Összevonható-e az egyes kötéseken elért árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség? Vagy kötésenként kell az elért eredményt elszámolni? Mindez hogyan jelentkezik egy kettős könyvvitelt vezető evás cég eredményében és az evaalapjában? Ha lehet, kontírozzák a tételeket!

Kérdés: Meglepve olvastuk a 4454. számú kérdésre adott válaszukat. A kérdező azt kifogásolja, hogy korábbi könyvelője a bérszámfejtési programjának adatállományát automatikusan nem bocsátja megbízója rendelkezésére. Önök úgy foglaltak állást, hogy ez természetes kötelezettsége a könyvelőnek. Ezt nem tartjuk helytállónak. A megbízó a szerződés megszüntetésekor megkapja a lehetséges összes összegző kimutatást, listát, valamint a bérkartonokat. Minden olyan adat rendelkezésére áll, amely a törzsadatok létrehozásához és a további folyamatos munkához szükséges. Véleményünk szerint a szerződés ismeretében lehet az ügyben állást foglalni. Minden átadható, amire a megbízónak szüksége van, de ehhez megállapodás kell, minden körülményt, felelősséget rögzítve, továbbá az adatok átadásának díjazásában is közös nevezőre kell jutni. Kérjük válaszuk kiegészítését, mert ez a könyvelőtársaságok kiszolgáltatottságát csak tovább fokozza.

Kérdés: A bt. vásárolt egy könyvelőprogramot 2003-ban, több cég könyvelésére. A PM-nél regisztrált mérlegképes könyvelő (a bt. kültagja) kivált a bt.-ből, és saját nevére íratta, magánszemélyként a könyvelőprogramot. Ezt követően a könyvelő egyszemélyes kft.-t alapított, amelynek tulajdonosa és ügyvezetője. Ezen a programon történik a kft. és néhány más társaság könyvelése. Helyes ez így? Szükséges-e az új kft. tulajdonába adni a könyvelőprogramot? Az évi frissítési díj valamilyen jogcímen kifizethető a könyvelőnek? (Az ő nevére jön a számla.)