1706 talált cikk a követelés kifejezésre

Kérdés: A kft. kölcsönt nyújt egy másik vállalkozásnak kamat felszámítása mellett (nem rendszeres, egyszeri eseményről van szó). A kölcsönszerződésben éven belüli visszafizetésben állapodtak meg, de ez nem történt meg. A felek szóbeli megállapodása alapján egy későbbi időpontban történik a visszafizetés a kölcsönvevő pénzügyi lehetőségeinek megfelelően. A fordulónapon a kölcsön az eredeti lejáratot követő évben is a rövid lejáratú követelések között van a könyvelésben. Át kell-e sorolni a beszámoló készítésekor a követelést – amely már éven túl fennáll – a befektetett pénzügyi eszközök közé? A szerződés szerint rövid lejáratú kölcsön, de a visszafizetése jelen esetben még a kölcsönnyújtást követő évben sem történt meg.

Kérdés: „A” cég a „B” cégben üzletrészt vásárol. „B” cégnél kötelezettség van „C” cég felé, amelyet adásvételi szerződés szerint „A” cég fizet meg. „A” cég nem követeli „B” cégtől ezt az összeget. „A” és „B” cégben hogyan járunk el helyesen, könyveléstechnikailag?

Kérdés: A társaság 2025. 02. hóban kiállított egy számlát programhasználatról egy régebbi vevőjének (aki eddig fizetett), majd a vevő 2025. 05. hóban felszámolás alá került. A követelés friss, így értékvesztés nem került eddig elszámolásra. A társaság behajthatatlansági nyilatkozatot kér a felszámolótól, mivel a követelés kis összeg, és ezért nem éri meg a min. 20 E Ft nyilvántartásba vételi díjat megfizetni. A számviteli törvény szerinti behajthatatlan követelés miként számolható el a társasági adó, illetve a kiva rendszerében?

Kérdés: Adott egy cég, amelynek a tulajdonosa tagi határozatában 2025. 04. 15-én pótbefizetést rendel el a veszteségek fedezetére. A pótbefizetést egy korábban adott tagi kölcsönből kívánja teljesíteni. A tagikölcsön-befizetés 1000 euróban történt. A tagi kölcsön nyilvántartásba vételi árfolyama 409,84 forint volt. A pótbefizetés könyvviteli elszámolásának mi a szabályos menete, kontírozása?

Kérdés: A cím szerinti törvényhely alkalmazása esetén helyesen számol-e a programunk a következő devizás végszámla értékesítés árbevételének könyvelésekor?
Előlegszámla (árfolyam [400 Ft/HUF]): 1000 EUR + 27% áfa (270 EUR) = 1270 EUR
Végszámla (árfolyam [420 Ft/HUF]): 1500 EUR +27% áfa 405 EUR = 2405 EUR
Értékesítés árbevétele:
– előlegre jutó árbevétel: 1000 EUR × 400 Ft/EUR = 400.000 Ft
– maradék árbevétel: 1500 EUR – 1000 EUR = 500 EUR × 420 Ft/EUR = 210.000 Ft
Így az árfolyam adott tételnél: 610.000Ft / 1500 EUR = 406,7 Ft/EUR lesz.
Ha a végszámla tételét mennyiségi okokból helyesbíteni akarjuk, és így változik a tétel nettó és áfaértéke, mi a helyes eljárás? Mire kell figyelni árfolyam szempontjából?

Kérdés: Bizalmi vagyonkezelésnél a vagyonkezelésbe kiadott eszközök szerződés szerinti értékét ki kell mutatni az egyéb bevételek között, a könyv szerinti értékét pedig az egyéb ráfordítások között, de mi a helyzet a társasági adóban az ún. elvárt (minimum) nyereségadóval? Az egyéb bevételek között kimutatott vagyon értékét bele kell számítani?

Kérdés: Adott egy „Eladó” Kft., egy „Vevő” Kft. és egy „Társaság” Kft. Az „Eladó” Kft. 5000 E Ft-os részesedéssel rendelkezik a „Társaság” Kft.-ben (mely üzletrész alapítás útján került a tulajdonába, mely 100%-os tulajdonjogot biztosít részére), továbbá kölcsönt adott 100.000 E Ft értékben. Ezen 100%-os (és 5000 E Ft-os névértékű) üzletrészt és a 100.000 E Ft kölcsönt a „Vevő” Kft. megvásárolja 5000 E Ft értéken az „Eladó” Kft.-től, mely szerint a „Vevő” Kft. az üzletrészt és a kölcsönkövetelésre jogosító hitelviszonyt megtestesítő jogokat a meghatározott 5000 E Ft értéken megvásárolja (tehát a szerződésben nincs kikötve, hogy az üzletrész és a követelés milyen értéket képvisel az 5000 E Ft értékből). Az adásvételi szerződés szerint a kölcsönkövetelést az „Eladó” Kft. a jelen szerződéssel kifejezetten és visszavonhatatlanul „Vevő” Kft.-re engedményezi. A szerződés vételár meghatározása pontjában az szerepel, hogy „Felek megállapodnak abban, hogy az üzletrész vételára 5000 E Ft”. A három társaság egymásnak a Tao-tv. alapján kapcsolt vállalkozása. „Eladó” Kft. időközben megszűnt (2018-ban). Az első kérdésünk az, hogy a „Vevő” Kft. esetében hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Véleményünk szerint a részesedés bekerülési értéke 5000 E Ft lesz, és a követelést csak a 0-s számlaosztályban mutatja ki. Amikor a követelésre befolyik az összeg, akkor a vásárolt követelésre befolyt összeget a számviteli törvény 84. § (7) bekezdésének m) pontja szerint a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni. A második kérdésünk, hogy mi a helyzet akkor, ha a „Vevő” Kft. konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, és a „Társaság” Kft.-t bevonja a konszolidálásba? Ez esetben a konszolidáció hogyan fog kinézni, ha a „Vevő” Kft. könyveiben 0 E Ft szerepel a követelések között, a „Társaság” Kft. könyveiben pedig 100.000 E Ft a kötelezettségek között?

Kérdés: Az „A” cég 100%-os tulajdonosa „B” cég. Az „A” cégnek nincs bevétele, a „B” cégtől kapott tagi kölcsönből finanszírozza a befektetéseit. 2023-ban az „A” cégbe apportálásra került a tagi kölcsön egy része és annak követeléssé vált kamata. A hiba ott keletkezett, hogy az év végi zárásnál a teljes éves kamat került elhatárolásra és könyvelésre (T 87 – K 48). A beszámoló beküldését követően vált nyilvánvalóvá a hiba, miszerint a korábban apportált 2023. évet érintő kamat is elhatárolásra került. A kamat mértékét tekintve jelentős összegű hibának minősül, ezért 3 oszlopos beszámolót kell készíteni. Ennek a tételnek a javítása miként kerüljön könyvelésre? Az alábbi lehetőségek merültek fel. A tévesen könyvelt kamat összegét fordítva könyvelem: K 87 – T 48, vagy negatív tételként, esetleg K 97 – T 48, vagy mérlegoldalon átvezetem az időbeli elhatárolásból az eredménytartalékba, mellyel együtt önellenőrizzük a 2023. évi társaságiadó-bevallást? Esetleg egyik sem helyes, és más megoldást kell alkalmazni?

Kérdés: Társaságunk több éve végrehajtónak adta át egy magánszeméllyel szemben fennálló követelésének behajtását. A napokban írásban közölte a végrehajtó, hogy a Vht. 52. § d) pontja szerint a végrehajtás szünetel, mert az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya, illetőleg a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen volt. Valóban nem foglalt le semmit. A hatályos törvényi előírások alapján ezen dokumentum olyan behajthatatlan követelésnek minősül, amelyhez nem tartozik társaságiadóalap-növelő tétel?

Kérdés: Egy alanyi áfamentes közhasznú egyesület 2024-ben bérbe vett egy ingatlant határozatlan időre havi 250 E Ft bérleti díj mellett egy szervezettől. A bérleti szerződésben a felújításra vonatkozóan külön megállapodtak, mely szerint a bérbevevő 12 M Ft értékben felújítást végez. A bérlő a bérleti díj fizetési kötelezettségébe beszámíthatja ezt oly módon, hogy bérlőnek a havi bérleti díjat nem kell ténylegesen megfizetnie a bérbeadó számára mindaddig, ameddig az esedékes bérleti díjak összege a beszámítás összegét el nem éri? Amennyiben a bérleti jogviszony bármely okból megszűnik, mielőtt a beszámítási összeget az addig esedékes bérleti díjak összege elérné, úgy a beszámítási összegből fennmaradó hátralék megtérítésére a bérlő nem jogosult. A felújítás 2024-ben megtörtént. Az ingatlan még nem került üzembe helyezésre, mivel további felújításra van szükség (pl. mosdó kialakítása), melyre várhatóan 2025-ben kerül sor. A felújítást a bérbevevő kapott támogatásból valósította meg. A teljes felújítás értéke 14 M Ft volt. A támogatási szerződésben az szerepel, hogy a beruházással létrehozott, felújított vagyon a megvalósítási időszak végétől számított öt éven belül az általános szerződési feltételeknek megfelelően nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, nem adható bérbe, vagy más használatába, vagy hasznosítható a támogatási céltól eltérő módon.
A bérbe vevő egyesületnél egyelőre az első öt évre látszik a fenntarthatóság.
A kérdéseink:
1. A bérbe vevő egyesületnél hogyan könyveljük helyesen a fenti gazdasági eseményeket, a felújítást, aktiválást, a havi bérleti díjakat, továbbá a beszámításokat?
2. A bérbe vevő egyesületnél, ha a felújítást idegen ingatlanon végzett felújításként kell nyilvántartani, az értékcsökkenésnél alapvetően a fenntartási időhöz igazodnánk. Ez helyes megoldás, vagy más szempontra is figyelnünk kellene?
3. Szükséges-e kiszámlázni a bérbeadó felé a felújítás összegét? Ha igen, melyik időpontban és milyen jogcímen kell a számlákat kiállítani?
4. Amennyiben a bérleti jogviszony a beszámítási összeg előtt véget érne, hogyan helyes a könyvelésben ezt kezelni?
5. A felújításon túl 1 M Ft értékben konyhabútort építettek be, mely szintén a támogatásból valósult meg. Ez a felújításhoz hasonlóan könyvelendő, és az értékcsökkenése is aszerint történhet?
6. A bérbeadónál hogyan kell helyesen könyvelni a fenti eseményeket: felújítás, bérleti díjak, beszámítások, bérleti jogviszony idő előtti megszűnése?