Saját gépkocsi használatával kapcsolatos költségek megtérítése

Kérdés:

Egyszemélyes gazdasági társaság tagja, aki egyedüli ügyvezetője a cégnek, rendszeresen saját személygépkocsiját használja az ügyvezetői tevékenysége ellátása érdekében. Minden hónapban elkészíti a kiküldetési rendelvény nyomtatványt, amely megfelel a jogszabályban előírt tartalmi és formai követelményeknek. Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy ezzel a kiküldetési rendelvénnyel adómentesen elszámolható-e havi rendszerességgel költségtérítés?

Részlet a válaszából: […] Az ügyvezetői tevékenység ellátása érdekében a saját személygépkocsi használatára tekintettel fizetett költségtérítés kiküldetési rendelvénnyel vagy útnyilvántartással történő elszámolása közötti döntés a jogszabályi feltételeknek való megfelelés részletes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Adományozás adózási következményei

Kérdés:

Tájékoztatást szeretnék kérni adományozással kapcsolatosan. Cégünk egy alapítványnak nem pénzbeli adományt szeretne adni (könyvek, játékok). Milyen adózási követelményeknek kell megfelelni társasági adó és áfa tekintetében? Milyen igazolást kell kiállítani és hány igazolást? Az igazolásoknak milyen kötelező tartalmi elemei vannak? Milyen törvényi hivatkozásokat kell szerepeltetnie az igazolásokon?

Részlet a válaszából: […] Az adományozás adózási következményeivel összefüggésben a következő tájékoztatást adjuk.Társasági adó tekintetében az adózási következmény attól függ, hogy a támogatott alapítvány közhasznú jogállású vagy sem. A támogatás csak akkor minősül adománynak, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Teletankból hiányzó üzemanyag megtéríttetése

Kérdés: A gépjármű-bérbeadással foglalkozó kft. a bérbe adott járműveket teletankkal adja át az ügyfeleinek a bérleti szerződésben rögzítetteknek megfelelően, teletankkal is várja vissza az autókat. A bérleti díjnak nem része a bérleti időszak alatt az üzemanyag biztosítása, ez a bérlő feladata. Előfordul, hogy a bérlő nem teletankkal hozza vissza a járművet, ilyenkor a bérbeadó teletankolja a járművet. A saját nevére kapott üzemanyagszámlát szeretné a bérbeadó továbbterhelni a bérbevevőre. Hogyan jár el helyesen a bérbeadó?
Részlet a válaszából: […] ...a teletank érdekében megvásárolt üzemanyagot nem a gépjármű volt bérlője veszi meg, nem veszi át, tehát nem teljesülnek az adásvétel követelményei. Tehát ez nem elfogadható megoldás!A másik megoldás: A bérbeadó a kapott üzemanyagszámlát elszámolja anyagköltségként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

100%-os intenzitású elhatárolt támogatás megszüntetése

Kérdés:

Cégünk 2018-ban fejlesztési célra 100%-os intenzitású támogatást kapott előlegként. Az előleg összege megegyezett a támogatás teljes összegével. Az előleggel elszámoltunk, amelyet 2022. 07. hónapban elfogadtak. A támogatásból 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban vásároltuk meg az eszközöket. Maradványérték egyik eszköznél sincs. Az eszközök egy része (kis értékű) azonnal leíródott, egy része 3 év alatt íródott le, egy része 2020–2021. évben selejtezésre került, a fennmaradó eszközöknek 2022-ben és a további években lesz értékcsökkenése. A 2022-ben az előlegből átvezetett bevételt, majd annak halasztott bevételre történő átvezetését követően hogyan oldhatjuk fel a halasztott bevételt?

Részlet a válaszából: […] ...eszközöket szereztek be, amelyek egy része a támogatás jóváhagyásakor már nem is létezett.Az Szt. 44. §-a (2) bekezdése szerinti követelmény teljesüléséhez az szükséges, hogy a jóváhagyott támogatás teljes összegét a támogatással beszerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Civil szervezetnél a felajánlott 1%-os szja felhasználása

Kérdés: Civil szervezet részére felajánlott szja 1%-os összegének felhasználása kizárólag a kiutalás napjától – azaz a bankszámlán való rendelkezésre állás után – válik "költhetővé", vagy a teljes naptári évre elszámolható cél szerinti, illetve működési költségre? A jogszabályban erre való konkrét utalást nem találtunk, a NAV kérdésemre azt válaszolta, valóban nincs, kérjünk állásfoglalást. Vagyis kérdésünk, ha teljes évre vesszük figyelembe az elszámolásban, akkor az elfogadható vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...meg a felhasznált összeg 25%-át, de legfeljebb 25 millió forintot.Ha a kapott támogatást december 31-ig nem használták fel a jogszabályi követelményeknek megfelelően, akkor azt az egyéb bevételek közötti elszámolás után passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Saját üzletrész visszavásárlási határa

Kérdés: A Számviteli Levelek 468. számában megjelent 8920. számú kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérem megvizsgálni azt, hogy az 50%-os szabály mennyire "kőbe vésett". A 2021-ben kiadott Ptk.-kommentár szerint a 3:174. § (4) bekezdésében leírt szabály diszpozitív, ezért megengedett a törzstőke 50%-ánál nagyobb saját üzletrész, de ez nem lehet 100%.
Részlet a válaszából: […] ...amely a saját üzletrész megszerzésének feltételeire az e §-ban meghatározott szabályoknál a társaságra nézve enyhébb követelményeket ír elő."A Ptk. hivatkozott hatályos előírása alapján – véleményünk szerint – a Ptk. 3:174. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Készpénzfelvét könyvelése

Kérdés: A vállalkozás bankszámláját vezető pénzintézet a december havi bankkivonatot január 2-i dátummal zárta. A bankkivonat záróegyenlege a január 2-i tételeket is tartalmazza, mivel december 29-én történt készpénzfelvétel. Más pénzmozgás nem volt január 2-án. Az alábbi dátumokat jelölték a bankkivonaton: a készpénzfelvét esetén: értéknap: 2024. 01. 02. Készpénzfelvét díja esetében értéknap: 2024. 01. 02. Tranzakció ideje: 2023. 12. 29. A tranzakciós díjrész esetében: értéknap 2024. 01. 02. Tranzakció ideje: 2024. 01. 02. Könyvelés napja sehol sincs feltüntetve. Szerepeltetni kell-e a 2023. évi könyvelésben a 2023-ban megvalósult, de a bank által 2024. 01. 02-i értéknappal rögzített tételeket (készpénzfelvét, tranzakciós díj, készpénzfelvét díja)? Ha nem szerepeltetem, a bankkivonat záróegyenlege nem támasztja alá a mérlegértéket. December 29-én a készpénz bevételezésre került a pénztárba az átvezetési számlával szemben. Ha az átvezetési számla K egyenleget mutat, a bankbetétek egyenlegét csökkenti a mérlegben?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerinti esetben 2024. 01. 02-vel) lehet könyvelni az átvezetési számlával szemben (T 389 – K 384).A valódiság számviteli alapelv követelménye is az, hogy a gazdasági eseményeket azzal az időponttal könyveljük, amelyet azok megtörténtének a bizonylata dokumentál:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Számviteli szétválasztási szabályzat

Kérdés:

Társaságunk intézményi hulladékgyűjtési, szállítási, tárolási, előkezelési szolgáltatási szerződés keretében a MOHU-nak mint megrendelőnek végez tevékenységet. E szerződés szerint a társaság intézményi szolgáltatónak minősül. A Ht. tv. 50. §-a szerint: A társaság beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre az Szt. rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. A kötelezett – a számviteli politika részeként – olyan szétválasztási szabályzatot dolgoz ki, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezet, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát, valamint kizárja a keresztfinanszírozást. Az elkülönült nyilvántartás a (3) bekezdés szerint:
a) a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó esetében
aa) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység.
Ennek a szétválasztási szabályzatnak milyen módon tudunk megfelelni, milyen kötelező elemeket kell, hogy tartalmazzon? Az elkülönítés az általános költségek tekintetében magával hozza az önköltségszámítás módszertanának a módosítását is. Elegendő-e az utókalkuláció során megállapított általános költségfelosztás során eleget tenni a teljes körű szétválasztásnak, a közvetlen költségek azonnali szétválasztása mellett? Miként értelmezzük a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység"-et? A MOHU-val kötött szerződés gyűjtést és szállítást tartalmaz, ezért erre a kettőre különítettük el a könyvelést, mely biztosítja a közvetlen költségek évközi elválasztását. Helyes-e ez a gyakorlat? Ha egy hulladéktörvénnyel érintett tevékenységből nincs árbevétel, annak a költségét át lehet csoportosítani másik tevékenységhez?

Részlet a válaszából: […] ...Az árbevételt és az egyéb bevételeket is tevékenységenként kell a könyvvitelben rögzíteni.Ahhoz, hogy a szétválasztási szabályzat a követelményeknek mindenben megfeleljen, indokolt a vállalati számlarendet is felülvizsgálni, kiegészíteni (például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Vásárolt energiamegtakarítás nyilvántartása

Kérdés:

A Számviteli Levelek 487. számában a 9233. kérdésre adott válasszal kapcsolatosan – energiahatékonyság – feltett kérdésemet szeretném tisztázni. Cégünk energiakereskedelemmel foglalkozik. Az áramot és a földgázt nem anyagköltségként könyveljük, hanem áruként, majd elábéként. Továbbértékesítjük az anyavállalat, illetve harmadik fél számára. A MEKH ránk vonatkozóan – mint mérlegkörfelelősre – bizonyos mennyiségű energiamegtakarítási kötelezettséget ír elő. Ezt megvásároljuk az anyavállalattól (de más cégtől is vásárolhatnánk), majd készletre vesszük. A MEKH felé a határidőknek és a szabályoknak megfelelően teljesítjük a kötelezettségünket (illetve mennyiségtől függően el is adjuk harmadik félnek). A kötelezettség a 86-ban szerepel mint ráfordítás, vagy a 82-ben mint elábé?

Részlet a válaszából: […] ...fel, egyéb ráfordításként kell elszámolni a halasztott bevétel elhatárolt összegének megszüntetésével (az összemérés elv követelménye, hogy az egyéb ráfordítások között jelenjen meg a halasztott bevétel megszüntetett összegével azonos összeg)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Borászati termék reprezentációs célra

Kérdés: 2023. 11. 16-tól mentes az adó alól a közvetlenül a szőlészetről és borászatról szóló 2000. évi CLXIII. törvény (Btv.) 9. §-ának (1) bekezdése szerinti forgalomba hozatalt kezdeményező borászatiüzem-engedélyestől palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, a Btv. 1. §-ának 3. pontja szerinti borászati termék reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatása. Hogyan kell bizonyítani, hogy a vásárolt borok a fentieknek megfelelnek, ha bortermeléssel foglalkozótól vásárol egy cég palackozott magyar bort? A borok átadásához vásárolt dísztasakok is az üzleti ajándék részei, ezen összegre is vonatkozik az adómentesség? Az üzleti ajándékról milyen nyilvántartást kell vezetni?
Részlet a válaszából: […] ...az ellenértékén túl feltüntesse azt is, hogy az eladott borászati termék milyen oltalom alatt áll, azaz megfelel a Btv.-ben körülírt követelményeknek.Az előbbiekből az is következik, hogy nem minden bortermeléssel foglalkozótól vásárolt palackozott bor felel meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.
1
3
4
5
132