159 talált állásfoglalás a közeli hozzátartozó kifejezésre

Kérdés: Nyílt végű lízing lezárásakor a társaság átengedi nyugdíjas munkavállalójának a személygépkocsi megvásárlásának jogát, őt jelöli ki vevőnek. A magánszemélynél a piaci ár és a maradványérték (amin megvásárolhatja) közötti összeg a vállalkozás által juttatott jogviszonyos jövedelemnek minősül (nem kerül kiszámlázásra). A jövedelmet a társaságiadó-törvény rendelkezései alapján bérszámfejtjük, az szja-t bevalljuk és megfizetjük. (Vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg.) A számfejtett jövedelmet a bérköltség vagy a személyi jellegű egyéb kifizetések közé számoljuk el, illetve miként fog kifutni a (kereset)elszámolási számla? Nyilvántartásba kell vennünk a vagyoni értékű jogot egyéb bevételként, majd ennek kivezetésekor az egyéb ráfordítással szemben fog kifutni a juttatás nettó értéke? Pl. T11/K96, T55/K4711, T4711/K4621, T86/K4711?

Kérdés: Fennáll-e a kapcsolt vállalkozás az alábbi esetben a bt. és a kft. között?
Bt.:
– beltag a férj, tulajdoni hányada 50%,
– kültag a feleség, tulajdoni hányada 50%, munkaviszonyban heti 20 órában dolgozik a bt.-ben ügyvezetőként.
Kft.:
– a férj munkaviszonyban (heti 40 óra) ügyvezető, és a tulajdoni hányada 4%,
– a többi tulajdonos nem rokon.

Kérdés:

Név	Tulajdoni arány (%)		Cégjegyzés módja
	BDF Zrt.-ben	EGH Zrt.-ben	BDF Zrt.-ben	EGH Zrt.-ben
XY	47%	62%	önálló	együttes bármely ig.-i taggal
XA (XY lánya)	0%	0%	nincs	együttes XY-nal
AD	18%	0%	együttes	nincs
AV (AD lánya)	23%	32%	együttes	együttes XY-nal

Kérdés: Adott két belföldi illetőségű kft. Az egyik (A) kft. tagja 5 magánszemély, az egyik tag egyben ügyvezető is. A másik kft. (B) tagjai egyrészt ugyanazon 5 magánszemély (50%-ban), 50%-ban pedig az A kft. A B kft.-nél is – hasonlóan az A-hoz – az egyik tagot választották meg ügyvezetőnek. Nem ugyanazon személyek az ügyvezetők a két kft.-ben. A kft. tagjai tehát jelenleg: 5×20%-ban 5 magánszemély, B kft. tagjai: 50%-ban A kft. és (5×10%-ban) ugyanazon 5 magánszemély. Ha a B kft.-ből az A kft. eladja a tulajdonrészét a magánszemélyeknek (és ezáltal a két kft.-nek ugyanazon 5 magánszemély lennének a tagjai, ugyanazon tulajdoni arányokkal), akkor kapcsolttá válnának? A két kft. üzleti kapcsolatban áll egymással, átszámlázások történnek.

Kérdés: A kft. tulajdonosa anya, apa, lánya és az ő férje. Az anya szavazati aránya: 43,34%, az apa szavazati aránya: 3,33%, a lányuk szavazati aránya: 3,33, a lányuk férjének szavazati aránya: 50%. Ebben az arányban oszlik meg a tulajdoni hányad is. Az ügyvezető az anya. A kft. üzemanyagtöltő állomást üzemeltet, a lány férje egyéni vállalkozóként vásárol üzemanyagot a kft.-től a szokásos piaci áron. A kft. 2022. 01. 01-től a kiva alanya. A fentiek alapján a lány férjének egyéni vállalkozása kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a kft.-vel? Amennyiben igen, kérem szíveskedjenek kitérni az ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettségekre is!

Kérdés: Egy kft. tulajdonosai természetes személyek, férj és feleség. A tulajdonlás 50-50%-os arányban áll fenn. Mindketten ügyvezetők. Kérem válaszukat arra vonatkozóan, hogy a cég és a természetes személyek között fennáll-e kapcsolt vállalkozás! Ha a tulajdonos átmeneti hitelt szeretne felvenni a cégtől, azt milyen módon teheti meg: kapcsolt vállalkozásként, vagy nem, és milyen kamatfeltételek mellett?

Kérdés: Társaságunk a kiva hatálya alá szeretne bejelentkezni. Az adózó cégben anya és fia (vezető tisztségviselő is) a tulajdonosok, a másik cégben apa (vezető tisztségviselő) és lánya a tagok, a gyerekek féltestvérek. Az a kérdésünk, hogy a kata/kiva törvény 16. § (3) bekezdésében írtak alapján a két társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a Tao-tv. 4. § 23. c) vagy f) pontjában foglaltakra tekintettel?

Kérdés: Egy belföldi kft. tagjai XX belföldi magánszemély, YY belföldi magánszemély és ZZ belföldi magánszemély. XX és YY testvérek. XX részesedése 15%, YY részesedése 15%, ZZ részesedése 70%. XX mellékfoglalkozású munkaviszonyban a kft. ügyvezetője, emellett van a kft.-től független helyen főfoglalkozású munkaviszonya, és emellett kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó.
1. Ha XX magánszemélyként ingatlant ad el a kft.-nek, ebben az ügyletben kapcsolt vállakozás-e XX és a kft.?
2. Ha XX egyéni vállalkozóként szolgáltatást nyújt a kft.-nek, ebben az ügyletben kapcsolt vállalkozás-e XX és a kft.?

Kérdés: Szerszám Kft.-ben Emília 30%-os tulajdoni részesedéssel tag (többségi irányítást biztosító befolyással nem rendelkezik), és heti 40 órában alkalmazott. Szerszám Kft.-ben Dóra heti 40 órában alkalmazott. Admin Kft.-ben Emília heti 10 órában alkalmazott. Admin Kft.-ben Dóra 90%-os tulajdoni részedéssel tag (többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik). Dóra Emília lánya. Az Admin Kft. és a Szerszám Kft. megbízási szerződést kötött tanácsadási és számviteli szolgáltatásra, amely alapján az Admin Kft. havonta számláz a Szerszám Kft. felé. A kérdésünk az, hogy a fentiek figyelembevételével fennáll-e a kapcsolt vállalkozás esete?

Kérdés: Fennáll-e a Tao-tv. szerinti kapcsoltság a kft. (amelynek 50-50%-os üzletrészével – szavazati jogok megegyeznek az üzletrész mértékével – anya és lánya rendelkeznek) és a katás egyéni vállalkozás között, ha az apa egyéni vállalkozó, és a kft. ügyvezetését az anya látja el?