Találati lista:
141. cikk / 168 Vadásztársaság áfaelszámolása
Kérdés: A vadásztársaság alapszabálya szerint a társaság feladata és tevékenységi köre a következő: biztosítja a vadászterületen élő vadállomány védelmét, óvja és védi a természetvédelmi értékeket és berendezéseket, mezőgazdasági termelőtevékenységet végez a vad téli takarmányozásához szükséges mértékben, gondoskodik a vad szükségszerű takarmányozásáról, a természetes szaporulat figyelembevételével mesterséges vadnevelést végez, a vadásztársaság tevékenységéhez szükséges kiadások részbeni fedezéséhez – bérvadászok részére – vadászatot szervez. Bevételei: őzbaktrófea-, őzbakagancs-, élőnyúl-értékesítés, bérkilövési díj, lőtt mezei nyúl értékesítése. Az áfaelszámolás során kell-e arányosítást alkalmazni, mivel van 25 százalékos árbevétel, exportárbevétel, tagdíj, ami tárgyi adómentes?
142. cikk / 168 Uniós anyagbeszerzéshez kapcsolódó termékdíj
Kérdés: Melyik a helyes eljárás az uniós anyagbeszerzésekhez kapcsolódó csomagolási termékdíjjal kapcsolatban? Az anyagbeszerzés termelési célra történik, az anyagok beérkezésekor az anyagok csomagolása (kartondoboz, műanyag tasak) hulladékká válik. Az uniós csatlakozás előtt a csomagolás termékdíját a vámértékben növelő tényezőként kellett figyelembe venni, és így a vámáru áfaalapjában is benne volt. És hogyan van ez 2004. május 1-jétől?
143. cikk / 168 Piackutatás, adatgyűjtés áfája
Kérdés: Piackutatásról, adatgyűjtésről végzett szolgáltatás esetén hogyan alakul az áfakötelezettség, ha a megrendelő EU-tagállambeli vagy harmadik országban bejegyzett adóalany?
144. cikk / 168 Tagállambeli partnertől kapott jutalék
Kérdés: Egy nagykereskedelmi vállalat EU-tagállambeli partnerétől termékértékesítéshez kapcsolódó forgalmi jutalékot kap. Hogyan alakul az áfakötelezettség?
145. cikk / 168 Háromszögügyletek áfájának könyvelése
Kérdés: Hogyan kell könyvelni az európai uniós "háromszögügylet"-et? Az egyik előadáson azt mondták, hogy két különböző ügylet áfáját kell könyvelnünk: egy Közösségen belüli beszerzést és egy belföldi értékesítést a közvetítő helyett. Az első ügyletet még értjük is, fizetendő és levonandó áfát könyvelünk azonos bevallási időszakban. A második ügyletnél mi alapján könyveljünk?
146. cikk / 168 Tagállambeli partner marketingszolgáltatása
Kérdés: Magyarországi székhellyel rendelkező társaság EU-tagállambeli partnerétől marketingszolgáltatásról kap számlát. Közösségi adószámmal rendelkezik a külföldi fél, az áfa visszaigényelhető-e? Ha a szolgáltatást nyújtónak nincs közösségi adószáma, változik-e az ügylet adókötelezettsége?
147. cikk / 168 Tagállambeli partnernek nullakulccsal való számlázás
Kérdés: Egy EU-tagállambeli adóalanynak a felé értékesített áru esetén mely esetekben számlázhatok nullaszázalékos adómértékkel?
148. cikk / 168 Külföldinek számlázott jutalék
Kérdés: Egy hazai cég belföldön egy külföldi céggel megállapodást kötött. A megállapodás értelmében belföldön minta utáni árubemutatót tart, igény szerint rendelést vesz fel, és azt továbbítja megbízójának, maga értékesítési tevékenységet nem folytat. Tevékenységéért jutalékot számláz 2000 euró értékben. Devizás tételét az Áfa-tv. 26. §-ának (1) bekezdése szerint a számla kibocsátásának napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán számolja el bruttósított összegben, 20 százalékos áfatartalommal. A külföldi partner a kibocsátott számlát nettóként kezeli. Helyesen jár-e el a magyar cég, ha a kimenő számlában egyösszegű eurót tüntet fel, és a bruttósított összegből a 20 százalékos áfát befizeti?
149. cikk / 168 Külföldi útszakaszra jutó fuvarköltség
Kérdés: A vállalkozás autóipari alkatrészeket gyárt, amelyeket Németországban értékesít. A termékeket az általunk megrendelt belföldi fuvarozó cég szállítja a vevőhöz. Az uniós csatlakozást megelőzően a fuvarozásról kiállított számlán belföldi és külföldi útszakaszra bontotta a költséget. A csatlakozást követően nem bontja meg, mivel a külföldi útszakaszra is 25 százalékos áfát számít fel. Az Szt. vonatkozó előírásait hogyan tudjuk teljesíteni, mikor járunk el helyesen?
150. cikk / 168 Külföldön történő termékértékesítés áfája
Kérdés: A devizabelföldi "A" cég szállítási szerződést köt a szintén magyar "B" céggel Oroszországból importálandó termék szállítására. Az "A" cég orosz-ukrán határparitáson adja el a terméket "B" cégnek. "B" cég vállalja az ukrán szakaszon történő fuvarozás költségeit, majd az árut a magyar határon belföldiesíti, megfizetve a vámkezeléssel kapcsolatos minden költséget, a termékre, illetve a fuvarra jutó áfát is. Ezt követően a terméket belföldön értékesíti. "A" cég ez esetben kiállíthat-e devizában meghatározott, áfamentes számlát "B" cég részére, ami alapján a vámkezelés és az importáfa megfizetése történik?
