1036 talált cikk a külföld kifejezésre

Kérdés: Magyarországi székhelyű cég telefonszámláját teljes összegben továbbszámlázza egy szlovák székhelyű cégnek. Éves szinten nem lesz 10 000 euró a számlák végösszege. A belföldi cég közösségi adószámmal rendelkezik. Áfalevonási joga van-e a cégnek? Az áfaelszámolás tekintetében hogyan kell eljárni a két cégnek? Az áfabevalláson be kell írni a továbbszámlázott összeget, és levonásba is lehet helyezni?

Kérdés: Cégünk 2006 augusztusában targonca vásárlására lízingszerződést kötött. A lízingszerződés szerint a lízingelt targonca beszerzési ára 8850 eurónak megfelelő forintösszeg, a futamidő 24 hónap. A törlesztőrészletekről törlesztőtervet kaptunk CHF-ben, amelyben a tőke és a kamat is CHF-ben szerepel. A lízingcég a targoncáról kiállított számla minden tételét forintban tüntette fel. A targonca átvétele után kapott bizonylaton a beszerzés nettó értéke 14 028,12 CHF-nek megfelelő forint. A havi díjról bekérő levelet kapunk, amelyen a lízingcég közli a törlesztést, a kamatot, az árfolyam-különbözetet forintban. A targoncát milyen árfolyamon kell nyilvántartásba venni? A forintban történő törlesztéskor vezetni kell-e a CHF-ben történő tőketörlesztés analitikus nyilvántartását, és milyen árfolyammal számoljak? Keletkezhet-e árfolyam-különbözet? Mivel a vásárláskor kiállított számlán is, a bekérő levélen is minden forintban szerepel, könyvelni is minden tételt forintban könyvelek. Helyes ez így?

Kérdés: Egyik ügyfelünk főtevékenysége "egyéb szárazföldi személyszállítás" (6023'03) és utazásszervezés (6330'03). A cég az utazások lebonyolításához (belföldi és külföldi utak) egy másik vállalkozástól szívességi használatban kapott gépkocsit, illetve bérelt autót használ, esetenként alvállalkozó bevonásával kerül sor a megbízás teljesítésére. Az üzemanyag-elszámolás számlák alapján történik. Kérdésünk, hogy a bt.-nek kell-e útnyilvántartást vagy menetlevelet vezetni a megtett utakról?

Kérdés: Az Áfa-tv. 15. §-ának (2) bekezdése szerinti szolgáltatáshoz kapcsolódóan belföldi megrendelő esetén a megrendelőnek milyen áfával kapcsolatos teendői vannak? Külföldi telephely van, de a kapott számlák, szerződések a belföldi székhely címére szólnak. A számlákon fel van tüntetve, hogy "Áfa-tv. területi hatályán kívüli tevékenység".

Kérdés: Keverőtelep létesítése beruházásként a kft. magyarországi telephelyén indult, majd egy másik EU-országban lévő fióktelepen fejeződött be, és itt került aktiválásra. Egy bizonyos idő után azonban visszatelepítésre kerül a keverőtelep Magyarországra. Ebben a folyamatban mindkét országban merültek fel a beruházáshoz kapcsolódó költségek. Hogyan történik az aktiválás?

Kérdés: Magyar belföldi illetőségű magyar állampolgárnak Szlovákiában működik fuvarszervezéssel foglalkozó 100 százalékos tulajdonában lévő, Szlovákiában belföldi illetőségű cége. Kérdés, hogy a magyar állampolgár tulajdonosnak kell-e adót fizetnie Magyarországon a fenti társaságától kapott osztalék után (Szlovákiában nincs osztalékadó), ha igen, mennyit? A magyar állampolgár a tulajdonában álló cég egyik ügyvezetője, és annak tevékenységében kereskedelmi igazgatóként részt vesz. Mi a konkrét feltétele annak, hogy az osztalék után ne kelljen Magyarországon adóznia, vonatkozzon rá az 1996. év C. tv. 10. cikk 4. pontja? Mit értünk az alatt, hogy "az érdekeltség, amelynek alapján az osztalékot fizették, ténylegesen ehhez a telephelyhez vagy állandó bázishoz tartozik"?

Kérdés: Szállítmányozó cég vagyunk. Megbízunk egy másik céget, hogy közúton szállítsa el az árut egy Közösségen belüli országból (nem Magyarország) Záhonyba (Magyarország). Innen vasúton megy az áru tovább a Közösségen kívüli országba. Ezt CMR és T-okmány igazolja. Hogyan történik a közösségi fuvardíj megosztása a felénk kiállított számlában? Belföldi, külföldi útszakasz? Adómentes és áfa területi hatályán kívüli a megbontás, vagy mindkét szakasz adómentes? Cégünk a teljes ügyletet továbbszámlázza. Belföldi szakaszt az uniós határig adómentesen, a külföldi útszakaszt, unión kívüli szakaszt áfa hatályán kívüliként számlázzuk tovább.

Kérdés: Cégünk terméket importál Kínából. A termékeket a hazaszállítással megbízott fuvarozócég Hamburgban vonja vámeljárás alá, azaz ott vámolják le. A termék hazaérkezésekor két bizonylattal (számlával) rendelkezem. Az egyiket a szállítócégtől kapom, amely az eljárási, tárolási, árukezelési és szállítási költségeket tartalmazza. A másikat a kínai partnertől. A szállítmányozó számláján az áfaérték ÁKK. megjegyzést tartalmaz, azaz áfakörön kívüli. A kínai számlán nincs áfa feltüntetve. Kérdés: A kínai szállító számlájának mi a teljesítési időpontja? Valóban EK-n belüli beszerzésnek minősül-e az ügylet? Ha EK-n belüli beszerzés, a 0761-es bevalláson kinek az EU-adószámát tüntetem fel? A szállítmányozó cég számlája az Szt. szerint az áru értékét növeli, és ezt is EU-n belüli beszerzésként kell-e kezelni, és a 0761-es bevallásba a két számla összértékét kell-e feltüntetni? Hogyan kell könyvelni ezeket összköltségeljárással készülő eredménykimutatásnál, amikor a készletek közvetlenül az elábé-számlára kerülnek?

Kérdés: Külföldi kiküldetés esetén milyen számviteli bizonylat fogadható el? Elegendő-e, ha a kiküldött a cégkártyával fizet, és bár a számlán nem szerepel a vevő megnevezése, a bankszámlakivonat bizonyítja, hogy azt a cég fizette?

Kérdés: Társaságunk gépeket hoz be Németországból, amelyeket Magyarországon értékesít. A garanciális javításokat a társaság végzi el, majd a külföldi szállító az általa garanciális javítás költségeként elismert összegről negatív előjelű számlát állít ki. Hogyan és milyen árfolyammal kell könyvelni ezeket a "jóváíró" számlákat, illetve hogyan kell kezelni áfa szempontjából?