937 talált cikk a külföldi kifejezésre

Kérdés: Társaságunknál külföldi/belföldi kiküldetések vannak rendszeresen. Ha cégautót használ a munkavállaló, abban az esetben milyen adózási kötelezettséggel jár, és mik az ehhez szükséges dokumentációk (kötelező-e útnyilvántartást vezetni, vagy a kiküldetést hasonlóan a saját autóshoz kell nyilván tartani? Sorszámozottnak kell-e lennie? Mik a formai követelmények? Kérem, segítsenek ebben, mert sehol nem találok erre egyértelmű választ, vagy használható kész nyomtatványt.

Kérdés: Egy adott kft. EUR-ban vezeti a könyvelését. Az ügyvezető a tevékenységéért ügyvezetői díjat kap a kft.-től (a magánszemély nem tulajdonosa a kft.-nek), amelynek a díját a közöttük lévő szerződés értelmében EUR-ban határozták meg. Az ügyvezető olaszországi illetőségű, tehát EUR-ban készíti a bevallását Olaszországban. A tárgyhavi nettó jövedelmet a tárgyhónap utolsó napjáig megtérítik a részére EUR-ban. A bérszámfejtés a törvényben meghatározott árfolyamon átszámítja a szerződés szerinti bruttó összeget, és az szja összegét HUF-ban vallja be. Az ügyvezető az M30-as igazolást az éves jövedelméről HUF-ban fogja megkapni. A kft.-nek a könyvelésében a bruttó és a nettó jövedelem rögzítésekor szükséges a tételekhez (másodlagos) HUF-értéket társítania, vagy mivel az ügyvezető és a kft. közötti szerződés kizárólag EUR-ban meghatározott bruttó összeget tartalmaz, és a jövedelem HUF-ra történő átváltása csak az szja meghatározása érdekében történik ez elhagyható (ezáltal elkerülve az árfolyam-különbözet keletkezését)? Kérjük a választ egy konkrét példán keresztül is levezetni: Bruttó díj: 1000 EUR október hóra, és a kifizetés 10. 28-án megtörténik.

Kérdés: Társaságunk egy román-kanadai állampolgárt alkalmazott teljes munkaidőben 2024. 09. 02-től. A munkaviszony megkezdése előtt 2024. 08. 31-éig Kanadában dolgozott és élt. A munkavállaló rendelkezett bejelentett lakcímmel, tajszámmal, adóazonosítóval – életvitelszerűen élt Magyarországon a fenti dátumtól. 2024. 09. 02-től munkabérétől levontuk az adó- és járulékterheket, bevallottuk és megfizettük a magyarországi adóhatóság részére. Sajnos az élethelyzete úgy kívánja, hogy visszaköltözzön Romániába (2024 októberében – jelenleg – fizetés nélküli szabadságon van 4 hétig) azon időszakra, amíg meg nem oldódik a családi problémája. Ezt követően pedig vissza szándékozik költözni Magyarországra életvitelszerűen. A munkavállaló szaktudására távmunkában továbbra is szüksége van a társaságnak. Keressük azt az alkalmazási módot, amelyben őt továbbra is tudnánk foglalkoztatni távmunkában, valamint hogy a magyar munkáltatónak milyen adó- és járulékkötelezettségei vannak.

Kérdés: A kft. alvállalkozóját hívta egy külföldi munkához. A szállásról szóló számla az alvállalkozó magánszemély nevére szól, nem a kft. nevére. Milyen lehetőségek vannak arra, hogy a bizonylat így is elszámolható legyen?

Kérdés: Az alábbi kérdés megválaszolásában kérem a segítségüket: Két munkavállaló évek óta fizetés nélküli szabadságon van a magyar cégnél, mert munkaviszonyban dolgozik a bécsi anyavállalatnál. 2024-ben részükre is kifizet a magyar cég egy összeget, egyiküknek felmentési bér, másikuknak jutalom címén, mivel a külföldi gyárat bezárták. Hogyan kell ezt a kifizetést szja és járulékok tekintetében kezelni? Jól gondoljuk-e, hogy szja-köteles, mert a kifizetés magyarországi kifizetőtől származik, de nem járulékköteles, ha a magánszemély igazolja – az A1-es igazolással –, hogy Ausztriában biztosított?

Kérdés: Több ügyfelem esetében is felmerült már, hogy a magyar cég által végzett közösségen belüli termékértékesítés, szolgáltatás nyújtása esetén a külföldi, uniós partner állította ki a számlát önszámlázás keretében. A NAV tájékoztatója (A számlakibocsátók számlaadat-szolgáltatásának 2021. január 1-től hatályos szabályai) a következőket tartalmazza ebben a témában:
„…Ugyanakkor nem kell adatot szolgáltatni: … a belföldi adóalany által az Áfa-tv. területi hatályán kívül, a Közösség más tagállamában teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, amennyiben az ügylet után a vevő, igénybe vevő köteles az adót megfizetni, és a számlát is, meghatalmazás alapján a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő állítja ki.”
Értelmezésem szerint Közösségen belüli partner által – önszámlázás keretében – készített számlát (amennyiben van erre vonatkozó megállapodás) nem kötelező a NAV online számlarendszerébe bejelenteni.
Kérdéseim:
– Jól értelmezem a fenti bekezdést, és a Közösségen belüli partner által kiállított önszámlázás keretében elkészült számlákat valóban nem szükséges a NAV online számlarendszerébe rögzíteni?
– Amennyiben nem jól értelmezem, és rögzíteni kell a számlát, azt milyen módon lehet megtenni? Kézi rögzítés keretében?
– Az áfabevallás 02-es sorába (termékértékesítés esetén), vagy szolgáltatásnyújtás esetében a 91-92-es sorába fel kell tüntetni a külföldi által önszámlázás keretében kiállított számla adatait?
– Az A60-as bevallásban szerepeltetni kell az önszámlázás keretében külföldi partner által kiállított számla adatait?

Kérdés: Compliance (megfelelési) szakjogászszakképzést végez el a társaság vezérigazgatója, aki a társaság jogi munkáit is végzi egyben munkaviszony keretében. Az egyetem a képzés költségéről a számlát áfamentesen a társaság nevére állította ki, hiszen ez a munka elengedhetetlen a társaság működéséhez. A társaságnak a számlázott összeg után felmerül-e adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettsége?

Kérdés: USA-székhelyű cég (LLC = korlátolt felelősségű társaság) létrehozott Magyarországon egy fióktelepet a köztük lévő keretmegállapodás alapján. A fióktelep az LLC részére tabletek és robbanásbiztos eszközök gyártását, fejlesztését, tanúsítását, értékesítését, továbbá vevőszolgálati tevékenységet végez. Az USA LLC mint anyavállalat menedzsmentszolgáltatást, értékesítési, marketing-, üzletfejlesztési és ügyfélmegtartás szolgáltatást nyújt a fióktelepnek. Az eredeti termék joga és a további fejlesztés eredménye az USA LLC tulajdona. Az USA LLC hozzájárul, hogy a fióktelep a gyártáshoz és szolgáltatáshoz szükséges jogokat megállapodás szerint használja, és ezért licencdíjat fizet. A fióktelep-finanszírozás – szükség esetén – kölcsön formájában működik, kamatfizetés mellett. A gyártási, fejlesztési tevékenységből származó kölcsönszámla-követelések, illetve a kölcsönügyletből származó törlesztési kötelezettségek kompenzálásáról a felek negyedévente egyeztetnek, és a beszámítást elvégzik. Az LLC és a fióktelep között létrejött keretmegállapodás alapján a teljes évi tevékenységgel kapcsolatban év végén elszámolnak egymással. Az elszámolás számla alapján történik. A számla tartalmazza a fióktelep részéről a kutatás-fejlesztés során elvégzett, elismert szolgáltatás ellenértékét, a gyártás-szolgáltatás ellenértékét, az értékesítési, a vevőszolgálat ellenértékét, az LLC részéről a licencdíjat, menedzsment-, értékesítés-, marketingdíjat. Az LLC és a fióktelep az egymással szemben elismert követeléseket számlázta. A tárgyévben a fióktelep veszteséges volt, mivel az új termék „tanúsítvány” hiányában nem volt értékesíthető. Az LLC az általa elfogadott felmerült költségek jelentős hányadának megfelelő összeget átadott a fióktelepnek a működés biztosítása érdekében, az LLC bevételi számlájában negatív előjellel. A fióktelep eredménye ezáltal mindenképpen javul, és eredményes lesz. Ezen negatív összeget hogyan kell kezelni a számvitelben? A feleknek ezen összeggel kapcsolatban van szerződéskötési kötelezettségük? A szerződés lehet kölcsön, véglegesen átadott pénzeszköz, illetve támogatás is a működési költségek fedezete céljából? A fentiek függvényében mi a helyes könyvelés, ha nincs szerződés a felek között, illetve kölcsön vagy végleges pénzeszközátadás, illetve támogatási szerződés esetén?

Kérdés: Egy egyesület alapcél szerinti tevékenységgel összegfüggésben szervezett rendezvénye során nagy értékű művészeti alkotást (díjat) ad át egy külföldi állampolgárságú magánszemélynek. Milyen adóvonzattal kell számolni az egyesületnél, illetve a magánszemélynél szja, szocho és tao tekintetében?

Kérdés: Tehergépjármű külföldi tankolások áfáját az ELEKAFA nyomtatványon igényeljük vissza, amelynek az átfutási ideje majdnem két év. 2022. évi tankolások után az áfa-visszaigénylést 2023 szeptemberében adtuk be, az áfa összegét 2024 augusztusában kaptuk meg. 2022-ben a tankolások áfáját is, azaz a számlát bruttó módon anyagköltségként könyveltük. Hová könyveljük a 2024-ben visszatérített áfaösszeget, és hogy könyveljük helyesen a beérkező tankolási bizonylatok áfáját? Esetleg egyéb követelésként kellene (a külföldi adóhatósággal szemben) könyvelni a bejövő bizonylatok áfatartalmát rögtön a könyveléskor? Mivel éveken át húzódik a visszaigénylés folyamata, és nem biztos, hogy visszakapjuk a teljes összeget, szeretném tudni, hogyan tudjuk könyvelni szabályszerűen a számlákat és a visszatérített áfa összegét.