361 talált cikk a lekötött tartalék kifejezésre

Kérdés: Nonprofit (nem közhasznú) gazdasági társaság kulturális tevékenységgel foglalkozik. Jelenleg még több a költsége, mint a bevétele, ezért a tulajdonos pénzt tesz a cégbe. Nem kölcsönt ad, véglegesen adja a cégnek. Ajándéknak minősül-e a támogatás, és illetékköteles-e? Annyi támogatást ad, hogy ne legyen veszteséges, és saját tőke problémája legyen a nonprofit kft.-nek.

Kérdés: Cégünknél az adott évi beruházásra szánt keretből, az úgynevezett CAPEX-keretből a 2025. évre fennmaradt egy bizonyos összeg. Ezt az összeget szeretnénk átvinni 2026-ra, és ennek könyveléséhez szeretnék szakmai segítséget kérni. Elhatárolni nem tudom, mivel ez nem költség, hanem majd beruházás lesz, és céltartalékot sem tudok rá képezni, azt beruházásra nem lehet. Milyen egyéb lehetőségem van arra, hogy ezt az összeget jövőre át tudjam vinni?

Kérdés: A kft. jelenleg a kiva szerinti adózás hatálya alatt működik. Az elmúlt évek – 10 év – veszteségeinek fedezetére a veszteséges működés finanszírozása céljából a tagok pótbefizetéseket teljesítettek, ami a lekötött tartalékban van. A társaság létesítő okirata előírja a tagoknak, hogy a veszteségek fedezésére szükség szerint pótbefizetést nyújtsanak a társaságnak. A pótbefizetés összegét a társaság nem tudja visszafizetni. A társaság tulajdonosai végelszámolással történő megszüntetésről döntöttek. Helyes-e az alábbi javaslatom?

Kérdés: A kft.-nek 2 tagja volt, anya és fia, 1800 ezer-1800 ezer forint vagyoni hozzájárulással. Az anya április hónapban elhunyt. Az ügyvéd május hónapban a halotti anyakönyvi kivonat alapján töröltette az anyát a tagok közül, és tagként beléptette a fiú feleségét 1800 ezer forint vagyoni betéttel. A július hónapban kelt hagyatékátadó végzés szerint az anya örököse a fiú, a végzés szerint megnyílt azon jogosultsága, hogy a társaság tagjaival való megegyezés alapján a társaságba tagként belépjen, vagy ilyen megegyezés hiányában vele a társaság, a társaságtól megváló taggal elszámoljon. A fenti esetben már egyébként is tagja a társaságnak az örökös, ebben az esetben az elhunyt vagyoni hozzájárulásának összegével növekszik a fiú vagyoni hozzájárulása? Az ügyvéd szerint kiveheti az örökös a vagyoni hozzájárulásának összegét, de mi lesz a saját tőke többi elemével (eredménytartalék)?

Kérdés: Hogyan könyveljük azt, ha az anyavállalat pótbefizetést teljesített a leányvállalatba? Anyavállalat: T 413 – K 384? Leányvállalat: T 384 – K 413? A fenti könyvelési tétellel könyvelhető a pótbefizetés pénzügyi teljesítése a két vállalatban?

Kérdés:

Vagyonkezelő kft. nem üzletszerű vagyonkezelést végez egy kezelt vagyon vonatkozásában. A vagyonrendelő egy magánszemély. Egyéb gazdasági tevékenységet nem végez a vagyonkezelésen kívül. A szállító vagyonkezelési szolgáltatás érdekében felmerült adótanácsadási díjat számláz. Helyes-e a számla könyvelése a vagyonkezelő kft. könyveiben: T 52/466 – K 454? Az áfát a vagyonkezelő kft. vallja be adóbevallásában, és rendezi a NAV felé. A vagyonkezelési szerződés szerint a felmerülő adótanácsadói, könyvelői, ügyvédi költségek fedezetéül kizárólag a kezelt vagyon hozama szolgál fedezetül. A kezelt vagyon könyveiben szerepel a kezelt vagyon elkülönített bankszámlája, melyen a hozamok (osztalék, kamat stb.) kerülnek nyilvántartásra. A BVK-t és a KV-t két külön „vállalatként” könyveljük, hogy a beszámolójuk könyvviteli alátámasztása és a beszámoló alátámasztása biztosított legyen. Hogyan történik a kezelt vagyon könyvelésében a hozamból történő pénzügyi rendezés, és ezzel összefüggésben a vagyonkezelő kft. könyveiben hogyan fut ki a szállítói kötelezettség? Helyes-e az alábbi könyvelés?
Kezelt vagyonnál: T 413 – K 384 bruttó összeg vagyonkezelő felé utalás.
BVK-nál és a vagyonkezelő könyvelésében: T 384 K milyen főkönyvi szám?
Szállító kifizetése a vagyonkezelő kft.-ből: T 454 – K 384. Esetleg más a helyes könyvelési megoldás?

Kérdés: Kivaadóalany könyv szerinti értéken történt szétválása esetén, ha a változatlan formában tovább működő társaság a 2012. évi CXLVII. tv. 19. § (8a) bekezdése szerint a szétválás napjával ismételten választja a kivaalanyiságot, így nem lesz társaságiadó-alanyként üzleti éve, a kiválással létrejövő társaság pedig a Tao-tv. hatálya alá tartozóvá válik, hogyan kell az áttérési különbözetet kezelni a jogelőd, a kiválással létrejövő és a kiválást követően változatlan formában tovább működő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében és a számviteli nyilvántartásokban? A kérdés különösen a kiválást követően változatlan formában tovább működő gazdasági társaság esetében fontos, mivel annak a kivaalanyisága a szétválás napját követő nappal jön létre, és mivel a kivaalanyiság a szétválást megelőző napon szűnt meg, nincs olyan nap, amelyen a társaság kivaalanyisága ne állna fenn. A kiválást követően tovább működő gazdasági társaság a számviteli nyilvántartásait a kiválás bejegyzésének napjával ténylegesen nem zárja, a végleges vagyonmérleg alapját képező számviteli beszámoló készítésére és közzétételére nem kötelezett.

Kérdés: Egy mezőgazdasági szövetkezet tagja még 2019 májusában elhunyt. Egyenes ági leszármazó gyerekei örökölték a korábbi tagi jogviszonyhoz kapcsolódóan a tagot érintő tulajdont, a lefolytatott közjegyzői hagyatéki végzés alapján. Az örökösök így a szövetkezeti befektetői részjegyek tulajdonosai lettek, amelyet ezt követően a Kiegészítő melléklet is tartalmazott. A hagyatékátadáskor az örökösök akként nyilatkoztak, hogy nem kívánnak tagként belépni a szövetkezetbe, és várták az elszámolást a szövetkezettel. Azonban a befektetői részjegy elszámolására a mai napig nem került sor, viszont a szövetkezet 2019 óta minden évben az örökösöknek évente osztalékot fizetett ki, amelyről a szükséges igazolásokat is kiadta. 2024. májusban a nevezett örökösök mind személyes tárgyalás során, mind pedig a későbbiekben írásban is egyértelműen kifejezték a szövetkezet felé, hogy ki kívánnak lépni a szövetkezetből, kérve egyúttal a szövetkezeti befektetői részjegyeik bevonását annak elszámolását követően. A felek a személyes tárgyalás során megállapodtak egy három héten belül esedékes, újabb találkozóban a megállapodás megkötésére tekintettel, azonban ezt követően a szövetkezet a további tárgyalástól elzárkózott.Ptk 3:361. § [Elszámolás a tagsági jogviszony megszűnésekor]A tagsági jogviszony megszűnése esetén a tagot vagy jogutódját a vagyoni hozzájárulásának értéke, valamint a tagsági jogviszony időtartama alatt keletkezett, a vagyoni hozzájárulásra jutó saját tőke – lekötött tartalékkal csökkentett – összege illeti meg, abban az esetben, ha az a veszteség fedezésére nem került felhasználásra. Az elszámolás alapját képező hivatkozott jogszabályhely alapján úgy látjuk, hogy az elszámolást a mérlegadatokkal kell alátámasztani. Ebből adódóan a legutolsó mérleg alapján a saját tőkéből ki kell vonni a jegyzett tőkét és a lekötött tartalékot, valamint ugyanezt kell tenni az előző év mérlegével is. A két eredményt ki kell vonni egymásból (tehát az aktuális év eredményéből a korábbi év eredményét), és a számított összegre jutó, nyilvántartott tulajdonrész százaléka lesz a tulajdonosokat megillető és elszámolható összeg.A fenti levezetés helyesnek mondható-e, illetve kötelessége-e szövetkezetnek a törvény szerinti elszámolás biztosítása, a személyes és írásbeli bejelentés alapján, és ha igen, akkor mennyi időn belül? Kérdésünk továbbá, hogy ki felé teljesíthet osztalékkifizetést egy működő mezőgazdasági szövetkezet?

Kérdés: Könyvelt cégünk magyarországi székhelyű kft., amelynek külföldi tulajdonosa van. CED-pályázaton indult a cég, amelyet el is nyert. A pályázatból befolyt összeget tovább is utalta egy külföldi cégnek (amelyben van részesedése), ázsiós tőkeemelésként. Ennek a folyamatnak a könyveléséhez kérek segítséget.

Kérdés: A bizalmi vagyon alapításakor az induló vagyonba piaci értékkel (értékelés könyvvizsgálattal alátámasztva) üzletrész vételéhez kapcsolódó opciós jog került kimutatásra, kvázi az opciós jog is részét képezte a bizalmi vagyon induló vagyonának. A bizalmi vagyont kezelő élt az opciós joggal, és vételi ajánlatot tett az üzletrészre, az opciós szerződésben szereplő vételáron. Egyebekben az opciós jogot alapító szerződés az opciókötést is ellenérték megfizetéséhez rendelte. Hogyan alakul a bizalmi vagyon „eredménye” az ügylethez kapcsolódóan, és igaz-e a következő könyvelési metódus: Az opciós jog értékét (ami követelésként volt kimutatva) pénzügyi műveletek ráfordításaként kivezetjük, majd a vételáron a befektetett eszközök közé bekerül az üzletrész értéke? Az opciós jog kivezetése tehát veszteséget okoz a kezelt vagyonnak, kvázi hozam típusú jövedelmet a kedvezményezettek nem tudnak kivenni ebben az évben, ha feltételezzük, hogy csak ez az egy gazdasági esemény volt az üzleti évben? Egyebekben a vagyon is csökken, ha az opciós jog értéke magasabb volt, mint az üzletrész vételára. Vagyis ezzel a gazdasági eseménnyel mind a hozamként (egyáltalán nem vehető ki), mind a tőkeként való kivétel lehetősége minimalizálódik a kezelt vagyonban?