272 cikk rendezése:
251. cikk / 272 Kezességvállalás és következményei
Kérdés: Egy társaság készfizető kezességet vállalt egy – vele kapcsolt vállalkozásban lévő – privatizációs lízingközösség tartozásaiért. A lízingközösség tartozását – mivel az nem fizetett – a jogosult a társaságtól még 1996-ben beszedte. A társaság a fizetett összeget követelésként tartja nyilván, de a beszedés érdekében nem tett lépéseket. A lízingközösség azóta megszűnt. Az 1996. évet az adóhatóság a társaságnál már ellenőrizte. Mi a követendő eljárás, és annak milyen adóvonzata van?
252. cikk / 272 A futamidő lejárta előtt megszűnt pénzügyi lízing könyvelése
Kérdés: Hogyan kell a lízingbevevőnél könyvelni a futamidő lejárta előtt megszűnt pénzügyi lízinget az egyszeres, illetve a kettős könyvvitel rendszerében? Az eszközt a lízingbeadó ismételten lízingbe fogja adni. Az eredeti lízingbevevő részére a lízingbeadó a teljes összegről jóváíró számlát, a kifizetett díjakról pedig számlát ad.
253. cikk / 272 A követelés átvállalásának elszámolása az adósnál
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a külfölditől devizában igénybe vett pénzügyi lízing miatti kötelezettség törlesztését, ha a törlesztés ideje alatt a követelést belföldi megvásárolta? A követelés megvásárlásáról hogyan szerez tudomást a lízingbevevő? Hogyan kell kimutatni a jogosult személyében bekövetkezett változást?
254. cikk / 272 Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye ingatlannál
Kérdés: Egy vállalkozás 1999-ben raktárépületek, irodák építését kezdte el, amelyeket 2001-ben üzembe helyezett. Az építkezés egy 1999-ben lízingelt épület köré történt, amelyhez azok a következő módon kapcsolódnak: – raktárépület 1.: közös fal, külön tartószerkezet, – iroda és bemutatóterem: külön fal, külön tartószerkezet, – raktárépület 2.: teljesen különálló épület. A közmű, a tűzivezeték-rendszer új, de a régi épületet is kiszolgálja. A kerítés új. Kérdés, hogy a 2001-ben felmerülő beruházási költség a mikro- és kisvállalkozásnál az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vehető-e?
255. cikk / 272 Devizás pénzügyi lízing miatti kötelezettség
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a devizában külfölditől igénybe vett pénzügyi lízing nyomán keletkező kötelezettséget? A kérdés a törlesztés elszámolására is vonatkozik.
256. cikk / 272 Iparűzési adó: ingatlan-bérbeadás
Kérdés: Ingatlan-bérbeadással is foglalkozó rt.-nél az iparűzési adó szempontjából keletkezik-e telephely a bérbe adott ingatlanok fekvése szerinti önkormányzatoknál? Ha igen, mi alapján lehet megosztani az adóalapot? Az önkormányzat ragaszkodik az adófizetéshez. Van-e lehetőség az önellenőrzésre az iparűzési adóban?
257. cikk / 272 Tartós bérlet "kezdő" bérleti díjának elszámolása
Kérdés: Egy kft. tartósan bérbe vett egy járművet. Tartós bérletnél jelentős összegű "kezdő" bérleti és szerződéskötési díjjal indul a bérleti időszak, és utána 36 hónapig egyenletes összegű havi díjat kér a bérbeadó. A szerződéskötési és a "kezdő" bérleti díjat el kellett-e 2000-ben határolni? Változik-e az elszámolás, ha a bérleti időszak végén a bérlő megveszi a járművet, vagy bérleti jogot kap?
258. cikk / 272 Óvadék címén visszatartott összeg kimutatása
Kérdés: Üzleti létesítményét részünkre üzemeltetésre átadó partnerünknek havi rendszerességgel jutalékot számlázunk, amelyből szerződés szerint havonta egy fix összeget óvadék címén visszatart. Az így folyamatosan összegyűlő óvadék csak a határozatlan idejű üzemeltetési szerződés lejártakor jár részünkre vissza, a szerződés megszűnésekor fennálló tartozásunkkal csökkentett összegben. Az így felgyűlt óvadékot hol kell könyvelni, és hol kell a mérlegben bemutatni?
259. cikk / 272 Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing
Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
260. cikk / 272 Lízingelt haszonjármű értékesítésének adóterhei
Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt., éves áfabevalló, 1998-ban lízingelt egy haszongépjárművet. A lízingdíjat 1999-ben kifizette, így a jármű a bt. tulajdona lett. Mikor adható el? Milyen áron? Kinek? A beltag megveheti-e? Áfafizetési kötelezettség terheli-e a bt.-t? Szja-ra ki kötelezett?
