Találati lista:
341. cikk / 364 Könyvvizsgálati kötelezettség megszűnése
Kérdés: Egyszemélyes kft. a beszámoló felülvizsgálatát megelőzően kéttagúvá válik. A könyvvizsgálati kötelezettség megszűnik, a választott könyvvizsgálói adatokat a cégjegyzékből törlik. Ezt követően fennállhat-e a könyvvizsgálati kötelezettség, és az jogszerűen elvégezhető-e? Különösen akkor, ha mindez még az előtársasági időszakban történik.
342. cikk / 364 Osztrák állampolgár honoráriumának adókötelezettsége
Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett osztrák többségi tulajdonban lévő, munkagépek kereskedelmével foglalkozó vállalkozás megbízási szerződés keretében megbíz egy osztrák állampolgárt, hogy Ausztriában és Németországban keresse meg a magyar igényeknek megfelelő új és használt munkagépeket. Tevékenységéért félévente fix összegű "honoráriumot" kap. Milyen adózási (szja-levonás, egyéb járulékok), illetve illetőségigazolási vonzata van a magyar kft.-nél ennek a kifizetésnek? Hogyan alakul az adózás, ha mérnöki tanácsadásról szól a megállapodás?
343. cikk / 364 Alapítvány: külföldi illetőségű előadók jövedelme
Kérdés: A kifizető Magyarországon bejegyzett – költségvetésből támogatott – alapítvány, közhasznú szervezet, amelynek célja részben a határon túli magyar diákság körében történő ismeretterjesztés. A foglalkoztatottak egy része megbízott külföldi illetőségű, ukrán, szlovák, jugoszláv állampolgár. Magyarországon csak egy-egy napot tartózkodnak konzultáció céljából. A megbízás célját képező tevékenységet saját hazájukban végzik. Helyesen járt-e el az alapítvány, hogy nem vont le személyi jövedelemadót, és nem kezelte őket biztosítottként?
344. cikk / 364 Szakképzési hozzájárulás – személyes közreműködés esetén
Kérdés: Társaságunk saját tulajdonosaival – akik más társaságnál főállással rendelkező természetes személyek – megbízási szerződést kötött. (A megbízási szerződés a cég tevékenységi körébe tartozó feladatok elvégzésére vonatkozik.) A fenti címen történő kifizetést bérköltségnek, ill. a tulajdonos személyes közreműködésének kell-e minősíteni, és így a szakképzési hozzájárulás alapjába bele kellene számítani? Van-e különbség a tulajdonosokkal és a cégtől teljesen független személyekkel kötött szerződések tekintetében?
345. cikk / 364 Mérlegképes könyvelők nyilvántartásba vétele
Kérdés: A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről megjelent kormányrendeletet, illetőleg a regisztrálással kapcsolatos díjfizetésről szóló PM rendeletet a Számviteli Levelek mellékleteként is közzétették. Több helyen megjelentek különböző értelmezések is ezzel kapcsolatosan. Kérjük, foglalják össze a legfontosabb teendőket!
346. cikk / 364 Könyvvizsgáló cégbírósági bejelentése
Kérdés: Milyen esetben kell a könyvvizsgálót bejegyeztetni a cégbíróságon? Csak akkor, ha folyamatos könyvvizsgálatot vállal, vagy akkor is, ha egy bizonyos üzleti év könyvvizsgálatát vállalja el?
347. cikk / 364 Könyvelőiroda felelőssége
Kérdés: Egy könyvelőiroda (kft.) 6 éven át könyvelt egy bt.-nek. A bt. felkért, hogy vizsgáljam át a könyvelését. Megállapítottam, hogy a könyvelőirodával szerződést nem kötöttek, továbbá 5 év dokumentációja csak hiányosan lelhető fel...
348. cikk / 364 Árukiszállítást végző járművek besorolása
Kérdés: Nagykereskedelmi cég import- és belföldi termékeket értékesít raktárából. Vevői többségével olyan szerződése van, amely szerint a vevő telephelyére szállítja az árut, az átvétel-átadás ott történik meg. Vajon az e szállítási tevékenységhez vásárolt tehergépkocsit az Szt. 26. §-ának (4) vagy (5) bekezdése szerinti műszaki, illetve egyéb járművek között kell nyilvántartásba venni?
349. cikk / 364 Franchise-szerződés keretében lebonyolított árubeszerzés
Kérdés: Az rt. vállalta franchise-szerződés keretében, hogy az egyéni vállalkozók, a más cégek által üzemeltetett kiskereskedelmi boltok számára lebonyolítja az árubeszerzést. A szállító cégeknek a megrendelést az rt. adja fel, de a szállítók az árut közvetlenül a boltoknak adják át. A szállítók a számlákon vevőként mind az rt.-t, mind a boltokat feltüntetik. Az áruk bevételezését a boltok végzik. Az áruk ellenértékét a boltok az rt.-nek fizetik ki, az rt. pedig – ettől függetlenül – utalja az esedékes összeget a szállítóknak (a különbözetet a boltokkal szembeni követelésként mutatják ki). Helyes-e ez a gyakorlat? Ha nem, mi lenne a helyes megoldás?
350. cikk / 364 Iparűzési adó: befektetési alap
Kérdés: Lehet-e az iparűzési adó alanya a jogi személynek minősülő befektetési alap (az ingatlanalap)?
