176 talált cikk a megrendelés kifejezésre

Kérdés: A cég a kkv-tv. szerint kisvállalkozásnak minősül. Az elkészült szoftver értékével a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerint az adóalap csökkenthető-e a 2009. évi társasági adó bevallásakor, figyelemmel a következőkre: 1. A szoftver készítőjétől, eladójától kell kérni egy nyilatkozatot, hogy a szoftver tulajdonjogát vagy csak a használati jogát értékesítették? Ez a számlából nem derül ki. 2. A szoftver "üzembe helyezése" (használatbavétele) 2010. január 1-jén lesz. A bekerülés értékével a beszerzés évében, 2009-ben, vagy csak 2010-ben csökkenthető az adóalap, ha a szoftver tulajdonjogának a megvásárlása megtörtént? 3. Amennyiben a szoftver tulajdonjogának a megvásárlása megtörtént, akkor a teljes bekerülési értékre (50% pályázattal elnyert támogatás) érvényesíthető-e a beruházási adóalap-kedvezmény, vagy csak a kisvállalkozás által finanszírozott 50%-ra?

Kérdés: Gépjármű-bérbeadással foglalkozó cég sérült autóját saját műhelyben megjavítják. A biztosító számla ellenében fizet, amelyet a cég saját nevére ki is állítanak: alkatrész beszerzési áron, munkadíj+áfa. Így ennek a cégnek az önrészen kívül még a munkadíjra eső áfája is többletkiadást jelent? Hogyan lehet ezt a könyvelésben helyesen levezetni?

Kérdés: A kiadó cég a nyomdai szolgáltatóval vállalkozási szerződést kötött, amelyből kiderül, hogy a kiadó milyen nyomdai terméket és hány példányszámot kér. A kiadó nem bocsátotta a nyomda rendelkezésére az előállításhoz szükséges anyagokat (papírt). A számlákból egyértelműen kiderül, hogy a nyomda milyen terméket, hány példányban állított elő. A számlákon a legtöbb esetben az SZJ 22.22.3 számot (nyomdai szolgáltatás), időnként a VTSZ 49.11 számot (nyomdai kivitelezés) tüntetik fel. Ezen számlák alapján a kiadó terméket vásárol vagy szolgáltatást vesz igénybe? A kiadó SZJ 74.40.11 hirdetési tevékenységet és VTSZ 48.10 kiadványértékesítést végez. Ha a nyomda szolgáltatást nyújt, minősíthető-e az közvetített szolgáltatásnak?

Kérdés: Orvosi kutatással foglalkozó cég végez kutatást saját magának és külső megbízó részére is. Hogyan könyveljem a kutatásra fordított költségeket, ha a költségek felmerülésekor nem mondják meg, hogy abból mi terheli a saját és mi a külső megbízók részére végzett kutatást? Hogyan fogom esetleg – évek múltán – aktiválni a saját részre folytatott kutatás eredményét, ha a költségek csak a költségnemek között kerülnek kimutatásra? Éveken áthúzódó kutatásról van szó. A kutatások nagy részét pályázati pénzekből fedezik, ahol az elszámoláskor költségnemenként kérik a kiadások bemutatását.

Kérdés: PJT kábeltelevíziós rendszer nem tud átalakulni, de nem működhet PJT formájában sem. 16 tag alapított egy szövetkezetet 5000 Ft/fő részjeggyel. A PJT-ben tagdíjat szedtek a tagoktól, és elkészítették a kábeltelevíziós hálózatot 2000 lakásban. A PJT átadja az eszközeit működtetésre, üzemeltetésre, és kötelezi a szövetkezetet a hálózat bővítésére, korszerűsítésére. Milyen értéken kell számláznia a PJT-nek? Kell-e áfát fizetni? A szövetkezet azt visszaigényelheti? Mi lesz az áfa alapja? Illetéket kell-e fizetnie a szövetkezetnek a kapott hálózat után? Hogyan kell könyvelni? A PJT vezetői társadalmi munkában látják el a feladatot. Az ügyvéd szerint minden mehet úgy, ahogyan leírtam. Semmit nem kell fizetni, mert mindez a lakosság részére történik.

Kérdés: Társaságunk bérmunkát fog végezni EU-n belüli megrendelésre. Csak a megmunkálás a mi feladatunk, az anyagok a megrendelő tulajdonában maradnak. A terméket átadjuk egy hazánkban működő multinacionális cégnek összeszerelésre. Hogyan építsük fel az elszámolás rendszerét? Év végén várhatóan félig megmunkált termékek is lesznek. Megfelelő-e az 581-582. számlák alkalmazása?

Kérdés: Társaságunk 2009-ben új üzlethelyiséget nyitott. Az új üzlet vezetőjét már 2008. évben felvettük, hogy segítsen az arculat, bútorzat kialakításában, valamint a megfelelő árukészlet megrendelésében és a megfelelő alkalmazottak kiválasztásában. Elszámolhatók-e – a költség-haszon összevetésének elve szerint – a vezető 2008. évben felmerült bér + járulék költségei 2008-ban? Ha nem, milyen módon emelhetem ki költségek közül?

Kérdés: A gyógyászati termékeket előállító társaság ezen termékének a klinikai kutatására egy külföldi egyetemi kutató intézettől kapott számlát, mely a termék kutatási projektjének a ráfordításait tartalmazza. Milyen módon lehet ezen kutatási-fejlesztési ráfordításokat elszámolni, figyelembe véve, hogy ezek már a folyamatosan gyártás alatt lévő termékekre vonatkoznak? A másik kérdésünk: különböző országokban 1-10 évi fenntartási díjakról kapott számlát a társaság egy szabadalommal foglalkozó intézménytől, hogyan kell ezeket elszámolni?

Kérdés: Egyik vevőnknek (angol a vevő anyacége) téves áron számláztunk. Ők ezt jelezték, mi elnézést kértünk, és közöltük, hogy küldjük a helyesbítő számlát. A vevő erre közölte, hogy sztornózzuk le a számlát, állítsunk ki másikat, mivel az ő (az anyacége által használandó) programjukban egy megrendeléshez csak egy számlát lehet rögzíteni, az pedig már megtörtént. Így a helyesbítő számlát nem tudják a megrendeléshez hozzárendelni. Mit tehetünk ilyenkor?

Kérdés: Kérjük szíves állásfoglalásukat az alábbi esetekre a 2008-ban hatályos Áfa-tv. 58. §-a (1) bekezdésének – a határozott idejű elszámolás – alkalmazásával kapcsolatosan! A fizetés esedékessége melyik esetben a teljesítési időpont az Áfa-tv. szerint? 1. Szerződés szerint rendszeresen, negyedévente egyszer kell elvégezni a gázérzékelők karbantartását, felülvizsgálatát. A negyedéven belül bármikor elvégezhető a felülvizsgálat, és a vizsgálatot követően a megrendelőtől kapott teljesítésigazolás alapján (amiben szerepel, hogy hol és hány darab gázérzékelőt ellenőriztek) állíthatja ki a vállalkozó a számláját akár már pl. januárban. 2. Ugyanennek a szerződésnek a keretében történik a gázérzékelők meghibásodás esetén történő javítása is. Ekkor egyedi megrendelést kap a vállalkozó, majd a javítás elvégzése után – teljesítésigazolás alapján – kiállíthatja számláját. 3. Amennyiben a 2. pontban említett egyedi hibaelhárításokat egy adott hónapra vonatkozóan a hó végével összevonva számlázza a vállalkozó. 4. Egy adott havi szemétszállításokat, melyeket rendszeresen látnak el, de egyedileg rendelnek meg, a vállalkozó hó végén összevontan, egy számlában számlázza. 5. Negyedéves átalánydíjas szerződés keretében végzett számítógép-karbantartásnál a felhasznált anyagot külön számlázhatja a vállalkozó (nem része az átalánydíjnak). Hogyan kell az anyageladást számlázni, amit általában az átalánydíjtól külön számlában számláz a vállalkozó, mivel az átalánydíjat akár már a negyedév elején is számlázhatja?