723 cikk rendezése:
431. cikk / 723 Végelszámolás megszüntetése
Kérdés: A kft. 2010. 05. 31-ével befejezte tevékenységét, 2010. 06. 01-től végelszámolás alatt áll. A tevékenységet lezáró beszámolóját 2010. 05. 31-i fordulónappal elkészítette, az adóbevallást benyújtotta. A társaság tulajdonosa 2010. 08. 15-én úgy döntött, hogy a kft. mégis folytatja a tevékenységét. (Erről a cégbírósági végzés megjött.) Kérdések: a 06. 01. és a 08. 15-i végelszámolás időszakra kell-e bevallást/beszámolót benyújtani, vagy csak elegendő a 06. 01. és a 12. 31. közötti időszakról elkészíteni a bevallást és a beszámolót? A kft. a végelszámolás napjáig áfa és járulék tekintetében havi bevalló volt. Most milyen bevalló lesz?
432. cikk / 723 Külföldi tőzsdén vásárolt külföldi részvény értékelése
Kérdés: Euróért külföldi tőzsdén vásárolt (euróban jegyzett) külföldi részvényt – jelen esetben tartós befektetés – kell-e értékelni az év végi árfolyamváltozás miatt az Szt. 60. §-a szerint?
433. cikk / 723 Adózott eredmény a tőkekivonásnál
Kérdés: A Gt. szerint a törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kell venni – a törzstőke arányában – a törzstőkén felüli vagyon összegét is. A korábbi évek felhalmozott tőketartalékának és eredménytartalékának figyelembevétele mellett megköveteli-e ez a rendelkezés a folyó év eltelt időszaka eredményének, mint már meglévő vagyonnak az arányos figyelembevételét is?
434. cikk / 723 Devizás kamatcsereügyletek elszámolása
Kérdés: A devizakockázat fedezése céljából társaságunk két devizás kamatcsereügyletet kötött külföldi székhelyű anyavállalatával. Az ügylet lényege, hogy egy más vállalkozó felé fennálló, devizában vállalt hitelkötelezettség, teljes, devizában teljesítendő, tőke- és fix kamat cash flow-it elcserélte ugyanezekre az időpontokra vonatkozó, forintban teljesítendő tőke- és változókamat-fizetési cash flow-kra. Az ügylet következtében adott időpontra társaságunk változó kamatozású forintkötelezettséggel rendelkezik anyavállalata felé, de követel tőle ugyanekkor fix kamatozású devizatartozást, amely éppen akkora összeg lesz devizában, mint a más vállalkozónak ugyanazon a napon fizetendő devizahitel-törlesztés és fixkamat-fizetés összege együtt. A pénzmozgások bruttó módon megtörténnek. Hogyan kell elszámolni termelő-szolgáltató vállalkozásként ezt az ügyletet, ha társaságunk nem választotta a valós értékelés lehetőségét? Mit kell bemutatni az ügylethez kapcsolódóan a kiegészítő mellékletben?
435. cikk / 723 Devizakölcsön visszafizetése más devizában
Kérdés: A 100%-ban külföldi anyavállalat tulajdonában lévő magyar gazdasági társaság (leányvállalat) 2010. 01. 01-től áttért az euróban történő könyvvezetésre. Az anyavállalat – megállapodás alapján – USD-t és japán jent adott át leányvállalatának a szállítói tartozások kiegyenlítésére, amelyet a folyósítást követő napon euróban kell visszafizetnie, meghatározva a visszafizetendő euró összegét is. Ha a visszafizetés elmarad, az anyavállalat euróban kamatot számít fel. Jelenleg a leányvállalat a fentiek szerint átvett devizát a folyósított devizanemben, a bekerülés napjára vonatkozó MNB-árfolyamon átszámított euróértéken veszi nyilvántartásba, és az anyavállalat felé ugyanezen euróértéken tartja nyilván az USD és a japán jen miatti kötelezettséget. Ebből az következik, hogy a beszámoló fordulónapján a kötelezettséget mint devizás tételt értékelnie kell. Helyes-e az az álláspont, hogy a leányvállalatnak az USD és a japán jen összegét, mint euróért vásárolt devizát, a megállapodásban rögzített, mint ténylegesen fizetett euró alapján meghatározott nyilvántartásba vételi árfolyamon kell nyilvántartásba vennie, és a megállapodásban rögzített euró jelenik meg a leányvállalat könyveiben, mint az anyavállalattal szembeni kötelezettség? Ebben az esetben az éves beszámoló fordulónapján az euróban fennálló tartozást nem kell értékelni, mint más devizanemben fennálló tartozást.
436. cikk / 723 Veszteség kezelése átalakulásnál
Kérdés: A zrt.-ből kiválik 4 kft. A közgyűlés elfogadta a vagyonmérleg-tervezetet, amely tartalmazza azt, hogy a kiváló részvényesek mely eszközállományt viszik ki, illetve mekkora összegű hitelállományt vállalnak hozzá. A tervezetben 40 millió Ft veszteség van beállítva a kért átutalási időpontig. Az átalakulási tervben nincs szó arról, hogyan osztoznak a veszteségen, a kivitt ingatlan és hitel összegét milyen formában módosítja az időszak eredménye. Voltak olyan részvényesek, akik sem a zrt.-ben, sem a kiváló kft.-kben nem akartak tagok lenni. A határozatban elfogadták, hogy őket névértéken fizetik ki. A végleges vagyonmérlegben kimutatott egy részvényre jutó érték kevesebb lesz, mint a tervezetben volt. Az elszámolást kérők, illetve kiválók kötelesek elfogadni a végleges vagyonmérleg értékei alapján, hogy kevesebb összeg kerül kifizetésre, hogy az adott ingatlanhoz több hitelt kell átvállalniuk? Megegyezés alapján mehet-e a tényleges eszköz és kötelezettség kivitel a terv számai alapján, vagy kötelező a kiválóknak tudomásul venni azt, hogy a végleges adatok alapján a megállapodás szerinti eszközhöz nagyobb kötelezettséget kell kivinniük?
437. cikk / 723 Ingatlanfejlesztés látványtervei
Kérdés: Társaságunk ingatlanfejlesztéssel foglalkozik. Vállalkozási szerződéseket kötünk tervező cégekkel látványtervek, projektspecifikációk elkészítésére. A szerződésben az elkészített tervek szerzői jogát kizárólagosan és korlátlan felhasználásra a vállalkozó rendelkezésünkre bocsátja. Hogyan tudjuk elszámolni a beérkezett számlákat akkor, ha külön kerül számlázásra a vállalkozási díj és a jog, valamint akkor, ha azokat egyben számlázza? Ha nincs külön számlázva, hogyan határozható meg a szerzői jog értéke?
438. cikk / 723 Hízóállatok leltározása
Kérdés: Milyen módon kell leltározni a borjú hízóállatokat, és hogyan könyveljük az év végi készletet, ha a kft. év közben nem vezeti a készletszámlákat? A hízóállatok elhullását mivel kell dokumentálni, és hogyan könyveljük? A telep őrzéséhez két őrző-védő ebet is vásároltak, helyes-e ha a tárgyi eszközök között tartjuk őket nyilván?
439. cikk / 723 Határidős részvényvásárlás és -eladás
Kérdés: Hogyan történik a tőzsdei határidős részvényvásárlás, -eladás könyvelése? A kötésekhez kapcsolódó jutalék elszámolható-e a beszerzési ár részeként? Összevonható-e az egyes kötéseken elért árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség? Vagy kötésenként kell az elért eredményt elszámolni? Mindez hogyan jelentkezik egy kettős könyvvitelt vezető evás cég eredményében és az evaalapjában? Ha lehet, kontírozzák a tételeket!
440. cikk / 723 Közbenső mérleg készítésének kötelezettsége
Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbensőmérleg-készítési kötelezettséget?
