Késve kapott számlák

Kérdés: Multinacionális vállalat lévén gyakran előfordul olyan eset, hogy egy-egy számlát késve kapunk meg. A helyi gyakorlat szerint az volt a folyamat, hogy az adott számlát adott hónapra könyveltük, a számla kelte az, ami a számlán is fel van tüntetve, és a fizetési határidő szintén. Ez azonban azt okozza, hogy a 30 napon túli (esetlegesen még több) lejárt tartozás kategóriába kerülnek, ami nem egészen a valós képet mutatja. Mi a helyes eljárás ilyen esetben? Ha arra a napra könyveljük a fizetési határidőt, amikor a tényleges könyvelés történik, vagy pedig a számlán eredetileg szereplő fizetési határidő?
Részlet a válaszából: […] A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelménye, hogy minden gazdasági eseményről, így a beszerzésről is, bizonylatot kell kiállítani. Ilyen bizonylat a késve kapott számla is. Az Szt. 165. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a nem pénzeszközöket érintő (egyéb)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Mérlegkészítés időpontja

Kérdés: Mit kell érteni az Szt. 3. §-a (6) bekezdésének 1. pontja szerinti "mérlegkészítés időpontja" alatt? A fogalomhoz szeretnék kérni gyakorlati megközelítést. Ha nekem a számviteli politikában 03. 31. a mérlegkészítés időpontja, ez mit jelent? 03. 31-ig befogadhatom a beszámoló készítéséhez a bizonylatokat, dokumentumokat, vagy 03. 31. az a dátum, ameddig a beszámolónak el kell készülnie?
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény szerint a mérlegkészítés időpontja: a mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon - az üzleti év mérlegfordulónapját követő - időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Vásárolt részvények árfolyam-emelkedése, -csökkenése

Kérdés: A társaság tőzsdén jegyzett részvényeket vásárolt, amelyek közül egyes részvények árfolyama az elmúlt fél évben 30 százalékkal emelkedett, más részvények (például az OTP-részvények) árfolyama pedig jelentős mértékben csökkent. Hogyan érinti ez a számviteli, illetve a társaságiadó-elszámolást?
Részlet a válaszából: […] A tőzsdén jegyzett részvények árfolyamának növekedését az eredménnyel szemben - főszabályként - nem szabad könyvelni. Így a nem realizált árfolyam-különbözet nem befolyásolja a társasági adó alapját sem, és emiatt nem kell társasági adót sem elszámolni.Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Kutatás-fejlesztés költségei támogatásának elszámolása

Kérdés: A cím szerinti témával részletesen foglalkozik lapjuk 175. számában a 3670. kérdésre adott válasz, amely azt tartalmazza, hogy amíg a projekt ténylegesen felmerült közvetlen költségei nem haladják meg a kapott támogatás összegét, addig nem aktiválhatók a közvetlen költségek, azok összegével a támogatás halasztott bevételét kell csökkenteni. Ez az elszámolás az Szt. mely előírásából következik, illetve miért tér el az elszámolás a támogatásból beszerzett eszközök elszámolási szabályaitól, ahol a teljes bekerülési értéket aktiválni kell, nemcsak a támogatással ellentételezett összeget? (A két elszámolás eredményre gyakorolt hatása ugyan azonos, de eltérő eszközértéket és passzív időbeli elhatárolásokat eredményeznek.)
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz az Szt. - alaphelyzetet meghatározó - elő­írásaihoz kell visszatérni, és értelmezni azokat.A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként - az Szt. 25. §-ának (4) bekezdése szerint - a jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményének jövőbeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.

Becsléssel megállapított árbevétel következményei

Kérdés: A kft.-nél az adóhatóság a 2019. évi áfaellenőrzés során olyan árbevételi számlákat talált, amelyek nem kerültek könyvelésre. Ezen túlmenően becslés alapján is áfahiányt állapított meg. Akft. 2021-ben kapta meg a jogerős határozatot. Ez esetben mi legyen a társasági adó alapja az önellenőrzés során? Elegendő csak a feltárt árbevételi számlákat figyelembe venni? A becsült árbevételtől el lehet tekinteni? A társasági adó alapjához a készletet is kivezethetjük? A hiba jelentős. A 2019. évi helyesbített egyszerűsített éves beszámolót közzé kell tenni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak a számviteli törvényben szabályozottaktól lényegesen eltérő gyakorlatot tükröznek. Amegállapítások teljes körű könyvelésének az is feltétele, hogy az adóhatóság határozatát a kft. elismerte-e, elfogadta-e? (Bár a kft. a kérdés szerint 2021-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Kapott kötbér, kapott térítés elszámolása

Kérdés: A beruházás befejezése, az aktiválás előtt az egyik beszállító a késedelmes teljesítés miatt kötbért fizetett. A másik szállító a nem szerződésszerű teljesítés miatt a más vállalkozóval elvégeztetett munkát térítette meg. Hogy kell elszámolni a kapott kötbért és a kapott térítést?
Részlet a válaszából: […] A beszállító késedelmes teljesítése miatt kapott kötbért az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján az egyéb bevételek között kell elszámolni a pénzügyi rendezéskor, illetve amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti évhez (évekhez)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Szolgáltatási számlán több teljesítési időpont

Kérdés: Közüzemi számlával kapcsolatban kérdezem. A számla adatai: kelte: 2022. 01. 17., áfateljesítés: 2022. 02. 01., elszámolási időszak: 2021. 12. 01. - 2021. 12. 31. Könyvelhető-e a 2021-es évre a számla, illetve a 2021. évre kimutatható-e szállítói kötelezettségként (eltérő áfaesedékesség könyvelése mellett), vagy a 2022. évre kell könyvelni a számlát, és azt passzív időbeli elhatárolással kell kimutatni költségként a 2021. évre?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdés szerinti közüzemi számlát a 2021. évre kell könyvelni, 2021. évi költségként kell elszámolni, függetlenül attól, hogy a számlát 2022-ben állították ki, és az áfát 2022-ben kell megfizetni és az áfabevallásba beállítani.Az összemérés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

Értékvesztés elszámolása bankbetétre

Kérdés: A 8060. számú kérdésre adott válaszukra hivatkozva kérdezem: Szükséges-e (folyószámlán lévő pénzeszközre) bankbetétre értékvesztést elszámolni, ha a bank végelszámolása a mérlegfordulónap után, és egyik esetben a mérlegkészítés napja előtt, a másik esetben a mérlegkészítés napja után indult? Kérem, válaszukban arra is térjenek ki, hogy egyéb ráfordításként kell-e elszámolni!
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 17. §-a szerint a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó az üzleti évről, az üzleti év utolsó napjával mint mérlegfordulónappal éves (egyszerűsített éves) beszámolót köteles készíteni.Az Szt. 18. §-a alapján az éves beszámolónak a vállalkozó vagyoni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

Fel nem használt fejlesztési tartalék

Kérdés: Társaságunk 2017. december 31-ével könyvelt fejlesztésitartalék-képzését 2021. december 31-ig nem használta fel teljes mértékben. Kiszámoltuk a fel nem használt részre jutó 9% társasági adót, valamint a késedelmi pótlékot, mely összegeket 2022. január 31-ig megfizettünk. A 2129 Társasági adóbevallás 01-02 lapjának 24., 25. sorában fogjuk bevallani. Hogyan és milyen dátummal könyveljük a fejlesztési tartalék fel nem használt részének visszavezetését, a fizetendő társasági adót? Hogyan valljuk be a társaságiadó-bevallásban?
Részlet a válaszából: […] A fejlesztési tartalék fel nem használt része visszavezetésének időpontját a társaság döntheti el. Dönthet úgy is, hogy azt nem vezeti vissza, hanem saját célt szolgáló tartalékként kezeli.A társasági adót a 2021. évi adóval azonosan kell kimutatni. A késedelmi pótlékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Prémium, jutalom elhatárolása

Kérdés: Vállalatunk nagykereskedelmi cég, ahol kiemelkedően jó lesz a forgalom idén. Ez már most látszik. Ügyvezetőnk erre hivatkozva 2022-ben szeretné jutalmazásban részesíteni a kereskedelmi osztályok dolgozóit. A döntés megszületett, és szeretnénk elhatárolni még 2021-re ennek a személyi jellegű költségét. A döntést azzal indokolnánk, hogy az idei évi forgalom után kapnák a kollégák a jutalomutazást, és a döntés és értékelés még 2021-ben megtörtént. A fejtörést és a bizonytalanságot az okozza, hogy a juttatás formája utazás, aminek a jövőbeni összege eléggé kérdéses, illetve a hírek szerint a szocho összege is változhat. Tehát az elhatárolandó járulék összege is kérdéses. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a személyi jellegű költségeket még 2021-ben elhatároljuk a várható költség szintjén, vagy a költséget csak az utazás teljesülésekor számoljuk (számolhatjuk el?)
Részlet a válaszából: […] Nem általános gyakorlat az, hogy a tárgyévben kiemelkedően végzett munkát a következő évben jutalomutazással kívánják elismertetni. Valóban jogos az aggályuk. A jó munkát a bérköltség és járulékai terhére kitűzött prémium, jutalom kitűzésével, majd annak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.
1
2
3
27