Deviza értékesítése határidős árfolyamon

Kérdés: Társaságunk árbevételének többsége exportból származik. Az árbevétel, de a nyereség nagyságrendjét jelentősen befolyásolja a deviza árfolyamának alakulása. A kedvező árfolyam elérése érdekében a várható exportból befolyó devizát – olyan időpontban, amikor úgy ítéljük meg, hogy a határidős árfolyam kedvezőbb, mint a várható tényleges árfolyam – határidősen eladjuk. Például jelenleg az euró árfolyama 250 Ft. 2006 februárjában várható 1 millió eurós bevételt határidősen eladjuk 255 Ft/euró árfolyamon. Milyen ügyletről van szó ebben az esetben, ha az export folyamatos és nagyságrendje is stabil? A 2005. évi beszámoló készítése során van-e teendő? Mit kell könyvelni, ha a határidős ügyletet ellenügylet kötésével 2005-ben lezárjuk, és a lezárás nyereséggel jár?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján leszállítási határidős ügyletetkell feltételezni, mivel a várható 1 millió eurós bevételt eladják a 255Ft/euró árfolyamon. Ez esetben a 2005. évi beszámoló készítése során a cégneknincs teendője (lásd a 2129. kérdésre adott választ), az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazott, a számviteli előírásokatpontosító, kiegészítő rendelkezések többsége olyan, amelyet a 2004. évibeszámoló készítése során is indokolt figyelembe venni. Egyes változásoknálutalunk a módosítást kiváltó problémákra is. Itt kell utalnunk arra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Szerződés nélküli földgázvételezés

Kérdés: Engedélyek alapján földgázközüzemi-szerződés megkötését kezdeményeztük vevőinkkel. Egyik vevőnknél ez sikertelennek bizonyult. A cél elérése érdekében a hatályos jogszabályokban foglalt jogkövetkezményeket is alkalmaztunk, pótdíjat számláztunk ki. A pótdíj jogalapja szerződés nélküli vételezés, mértéke a gázdíj háromszorosa. A pótdíjról a számlát 15%-os áfa felszámításával állítottuk ki. Helyesen jártunk-e el? A vevő sem jogalapjában, sem összegszerűségében nem ismerte el a pótdíjat.
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem jártak el helyesen. Vitathatóaz is, hogy a jogszabály alapján alkalmazott szankciót árbevételként kell-eelszámolni, vagy az egyéb bevételek között kell kimutatni, ha – egyébként – azelfogyasztott földgáz díját a vevőnek külön is meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.

Működésiköltség-hozzájárulás áfája

Kérdés: A közelmúltban előzetesen bejegyzett TÉSZ alapító okiratában a tagok nettó árbevételük 5%-át szavazták meg működési költségként. Ez majd az év végén egy összegben kerül a tagok felé kiszámlázásra. Kell-e áfát felszámítani? Hogyan kell könyvelni ezt a bevételt?
Részlet a válaszából: […] Pontatlan a kérdés megfogalmazása, valószínű, hogy a tagoknettó árbevételük 5 százalékának megfelelő összegűműködésiköltség-hozzájárulást szavaztak meg. Hasonló kérdésfelvetésre aSzámviteli Levelek 92. számában az 1882. kérdés kapcsán válaszoltunk. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.

Utaztatás "engedményből"

Kérdés: A cég utólag engedményt ad, amelyből utaztatja az engedményt kapó cég által delegáltakat és saját dolgozóit, a fennmaradó összeget átutalja az engedményben részesülő számlájára. Az engedményt kapó cégnek van-e teendője a természetben kapott kedvezménnyel?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének f) pontja, illetve 81. §-a(2) bekezdésének f) pontja ad arra lehetőséget, hogy a szerződésen alapuló -konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetvekapcsolódó, nem számlázott – utólag adott-kapott engedmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.

Kamattámogatás elszámolása

Kérdés: A kamattámogatás elszámolásával kapcsolatosan a Számviteli Levelek 21. számában a 417. kérdésre adott választól eltérő elszámolási módot tartalmazó állásfoglalást olvastam az egyik szakmai folyóiratban. Lehetséges, hogy változott az elszámolási mód?
Részlet a válaszából: […] A mezőgazdasági kamattámogatásokról szóló jogszabályielőírások egyértelműen az egyéb bevételek között rendelik elszámolni a kapottkamattámogatás összegét. Alapvetően ezen jogszabályi előírásra alapozva jutott– a hivatkozott állásfoglalás a beruházásokhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.

Követelésekhez kapcsolódó változások

Kérdés: 2004. május 1-jétől kiegészült az Áfa-tv. 16. §-a – többek között – azzal, ha a szolgáltatás ellenértékét a hatóság (bíróság) határozattal állapítja meg, a teljesítés időpontja a határozat jogerőre emelkedésének napja. Hogyan érinti ez a peresített követelés elszámolására vonatkozó előírásokat? Várható-e egyéb változás a követelésekhez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] Igen, az Szt.-nek a követelésekre, a követelésekhezkapcsolódó elszámolásokra vonatkozó előírásai a 2004. évi XCIX. törvény 7., 15.§-aiban, továbbá a 20. §-ának (1) és (3) bekezdésében foglalt módosításoknakmegfelelően változnak. A módosítás egyrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Térítés nélkül átvett földhasználati jog elszámolása

Kérdés: A magánszemélytől térítés nélkül 2003-ban átvett földhasználati jog elszámolásánál a kft. az illetékhivatal által meghatározott – a vagyonszerzési illeték alapjául szolgáló – forgalmi értéket vette figyelembe. Mivel az illeték megállapítása a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént, a földhasználati jogot a forgalmi értéken vettük az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba, majd azt időbelileg elhatároltuk. A leírtak megfelelnek-e a számviteli előírásoknak?
Részlet a válaszából: […] Alapvetően igen! Van azonban néhány kérdés, amitmindenképpen tisztázni kell.A térítés nélkül átvett földhasználati jog forgalmi értékét– véleményünk szerint – az arra leginkább illetékes illetékhivatal állapítottameg. Ezen az értéken vették azt 2003-ban állományba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Szt. 2005. évi változásai

Kérdés: Változnak, módosulnak az Szt. előírásai 2005-től?
Részlet a válaszából: […] Igen.A 2004. évi XCIX. törvény (megjelent a Magyar Közlöny 166. számában) ismételten módosította az Szt. előírásait. Ezen módosítások jellemzően összefüggnek az Európai Unióban is végbemenő változásokkal, a számviteli irányelvek rendelkezéseinek, az 1606/2002. EK...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Elhatárolt jutalom, prémium kifizetése

Kérdés: Az rt. 2001-ben kiemelkedő gazdasági évet zárt. A jó munka elismeréseként – az igazgatóság és a közgyűlés döntése alapján – prémiumot és jutalmat könyvelt. A prémium nevesítve volt, a feladatot meghatározták és azt teljesítették. A jutalmat nem nevesítették. A prémium 42 százalékát 2002-ben kifizették, a ki nem fizetett összeg a jutalommal a passzív időbeli elhatárolás számlán van. Meddig szerepelhet a ki nem fizetett összeg a passzív időbeli elhatárolások között? Esetleg önellenőrzéssel már meg kellett volna szüntetni?
Részlet a válaszából: […] A KSH-nak A munkaügyi statisztikai adatszolgáltatáshoz c. mű útmutatója szerint: a prémium az előre meghatározott feladatok teljesítése esetén a munkavállaló részére fizetett meghatározott összeg; a jutalom az egyéni teljesítményekhez kötődően, az elvégzett munka utólagos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.
1
21
22
23
29