Késedelmi kamat bizonylatolása

Kérdés: Késedelmi kamat felszámítása esetén a késedelmi kamatról kell-e számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] A késedelmi kamatról a számviteli elszámoláshoz nem kell számlát kiállítania annak, aki (amely) a kamatot kapja. Elegendő a késedelmi kamat fizetésére felszólító levél, amely tartalmazza a késedelmi kamat összegét, kiszámításának módját, és természetesen hivatkozást a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.

Működésiköltség-hozzájárulás áfája

Kérdés: Társaságunk előzetesen elismert termelő-értékesítő szövetkezetként (TÉSZ) egy éve működik. Az első gazdasági évben a működési hozzájárulásról számlát állítottunk ki, 25 százalékos áfa felszámításával, mivel úgy gondoltuk, hogy a működéssel kapcsolatban felmerült költségek jó része 25 százalékos adó alá tartozik. A Számviteli Levelek 80. számában az 1663. kérdésre adott válasz szerint a működésiköltség-hozzájárulást az egyéb bevételek között kell elszámolni, amennyiben a mérlegkészítés időpontjáig a pénzügyi rendezés megtörtént. A válaszból az következik, hogy a működésiköltség-hozzájárulást nem kell számlázni, utána áfát sem kell felszámítani. Melyik jogszabályi rendelkezés felel meg a válaszban foglaltaknak?
Részlet a válaszából: […] A jogszabályt [a 85/2002. FVM rendelet 4. §-a (4) bekezdése, illetve az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének d) pontja] a válaszban idéztük. A termelői csoporton keresztül forgalmazott termék értéke vagy tervezett értéke alapján a létesítő okiratban meghatározott mértékű (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.

Mezőgazdasági terület után kapott támogatás (áfa)

Kérdés: A 41/2004. FVM rendelet alapján a társaság mezőgazdasági terület után hektáronként 8000 Ft támogatásra jogosult. A támogatás az adóhatóságtól 2004. december 10-től igényelhető. A támogatást pénzügyi intézmény útján előfinanszíroztattuk. Ezen támogatást be kell-e vonni az Áfa-tv. 3. számú mellékletének 1. része szerinti arányosításba? Ha igen, akkor az arányosítást az előfinanszírozás időpontjában, vagy a támogatás tényleges igénylésének hónapjában kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Mivel a mezőgazdasági támogatásra vonatkozó igényjogosultság 2004. január 1-je után kiadott hazai jogszabály alapján keletkezett, továbbá a támogatás nem tartozik a 2004. évi költségvetési törvény 122. §-ának hatálya alá, ezért az Áfa-tv. 38. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.

Díjkompenzáció elszámolása és áfája

Kérdés: Városunkban mind a csatornázott, mind a nem csatornázott területekre települési folyékonyhulladék-kezelési díjat számlázunk, amelynek egységdíja 275 Ft/m3. A közműves ivóvízzel ellátott, a közüzemi csatornahálózatba be nem köthető ingatlanoknál a lakossági fogyasztók a vízmérőn mért fogyasztás után 110 Ft/m3 kedvezményben részesülnek. A 242/2000. Kormányrendelet alapján, ha a közszolgáltatási díjat az önkormányzat a számíthatónál alacsonyabb mértékben állapítja meg, a különbözetet díjkompenzáció formájában köteles megtéríteni. Hogyan kell elszámolni a díjkompenzáció összegét? A díjkompenzációhoz tartozó áfát melyik időszak adóbevallásában kell szerepeltetni, ha az átutalt díjkompenzáció pénzügyi ütemezése nem egyezik meg a fogyasztók számláján jóváírt kedvezmény időpontjával?
Részlet a válaszából: […] A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól a 242/2000. Korm. rendelet rendelkezik. Az önkormányzat képviselő-testülete rendeletében külön-külön határozza meg a települési szilárd, illetve folyékony hulladék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.

Támogatott üdülési csekk beszerzésének elszámolása

Kérdés: A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány pályázatot hirdetett a munkavállalók üdülési lehetőségének bővítése céljából. Az Alapítvány és a vállalkozás 50-50 százalékos arányban finanszírozza az üdülési csekket. Hogyan kell könyvelni a csekk beszerzését és az elnyert támogatást?
Részlet a válaszából: […] Az üdülési csekk beszerzését, az üdülési csekkért fizetett teljes összeget a vételkor költségként elszámolni nem lehet, azt az egyéb követelések között kell állományba venni (T 368 – K 381, 384). Az Alapítványtól kapott támogatást pedig a folyósításkor egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Értékvesztés visszaírása, ha a vevő többet fizet

Kérdés: A Számviteli Levelek 83. számában az 1710. számú kérdésre adott válasz – véleményünk szerint – hibás értelmezésen alapul. Az értelmezés ellentétes a számviteli logikával, a Tao-tv. alapelveivel. Az értékvesztés évközi visszaírását nem zárja ki az Szt. logikája. Indokolt az értelmezés felülvizsgálata.
Részlet a válaszából: […] A kérdező a kérdésben tömörített véleményét hosszasan indokolja, érvekkel támasztja alá. Szakítva a hagyományokkal a kérdésben leírtakat – egy-egy gondolathoz kapcsolódóan – a válaszban idézzük, és mindjárt válaszolunk is rá.A kérdésben hivatkozott válasz lényege:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.

Kísérleti fejlesztés költségének finanszírozása

Kérdés: Egy külföldi székhelyű és tulajdonú társaság magyarországi fióktelepe egyetlen projekt megvalósítására alakult. Célja egy tengervíz-sótalanító berendezés megtervezése, a prototípus legyártása, beüzemelése, bevizsgálása. A fióktelep ezenkívül semmilyen más tevékenységet nem végez. A projekt megvalósítása érdekében felmerülő költségek finanszírozására a külföldi vállalkozás rendszeresen pénzt utal át a fióktelep részére. A kapott pénzösszeget hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe az Szt. hatálya alá tartozik, a vállalkozóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A fióktelep tevékenysége alapján kell a költségeket elszámolni.A kérdésben szereplő fióktelep tevékenysége valójában kísérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.

Kalkulált bekerülési érték leírása

Kérdés: A szállítóink által a mérlegkészítés időpontjáig nem számlázott áruszállítások, szolgáltatások ellenértéke kalkulált értéken a kötelezettségek között szerepel. A teljesítési időszak szerint még nem esedékes, a mérlegfordulónapig elvégzett szolgáltatás ellenértéke pedig a passzív időbeli elhatárolások között szerepel. Hogyan kell elszámolni, ha az áru, illetve a szolgáltatás ellenértékét a szállító később sem számlázza? Az általa küldött egyenlegközlő levelekben sem szerepel. Milyen társaságiadó-vonzata van a nem számlázott kötelezettség bevételkénti elszámolásának? Költséget számoltunk el, de annak számlázására, kifizetésére később nem kerül sor, bár a szerződés szerinti teljesítés megtörtént.
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsolódik a Számviteli Levelek 77. számában az 1588. és az 1589. kérdésre adott válaszhoz.A kérdésre adandó válasz előtt meg kell jegyezni, a hivatkozott válasz, az Szt. előírása feltételezi, hogy a felek az egymással kötött szerződésben foglaltak szerint járnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Visszaigényelt energiaadó elszámolása

Kérdés: Közüzemi szolgáltató energiaértékesítése után energiaadót számláz ki a közüzemi fogyasztók részére. Meghatározott esetekben az adózó a beszállítója részéről kiterhelt energiaadó egy részét visszaigényelheti, illetve ezzel az összeggel a befizetendő adóját csökkentheti. Hogyan kell a közüzemi szolgáltató nyilvántartásaiban az erőmű által számlázott energiaadót, a fogyasztók felé áthárított adót, illetve az erőmű által kiterhelt adó levonásba helyezhető összegét könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban annyit, hogy a közüzemi szolgáltató nem energiaadót számláz a fogyasztó felé, hanem az energiaadó címén elszámolt ráfordítás fedezetét tünteti fel a számlában, amelyet árbevételként kell elszámolnia.A közüzemi szolgáltató energiát vásárol az erőműtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Visszaigényelt termékdíj elszámolása

Kérdés: A kft. termékdíjköteles terméket állít elő, amely termék értékesítésekor felszámítja a termékdíjat és azt befizeti az APEH-hoz. E termék előállításához olyan alapanyagot használ fel, amely után a szállító szintén termékdíjat számított fel. Az alapanyagként felhasznált termék után megfizetett termékdíj visszaigényelhető, de nem az APEH-től, hanem a KvVM-től. Hogyan kell könyvelni a szállítónak fizetett, az értékesítéskor felszámított, illetve a visszaigényelt termékdíjat? Van-e sajátosság a könyvelésben akkor, ha a termékdíjat csak a mérlegkészítés időpontja után lehet visszaigényelni?
Részlet a válaszából: […] A kft. által beszerzett alapanyag értéke alapján a szállító által felszámított termékdíjat az alapanyag bekerülési értéke részének kell tekinteni az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése szerint. Az alapanyag felhasználásakor a termékdíjat is magában foglaló bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.
1
21
22
23
28