Találati lista:
11 Elszámolás a szövetkezeti befektetői részjegyek örököseivel
Kérdés: Egy mezőgazdasági szövetkezet tagja még 2019 májusában elhunyt. Egyenes ági leszármazó gyerekei örökölték a korábbi tagi jogviszonyhoz kapcsolódóan a tagot érintő tulajdont, a lefolytatott közjegyzői hagyatéki végzés alapján. Az örökösök így a szövetkezeti befektetői részjegyek tulajdonosai lettek, amelyet ezt követően a Kiegészítő melléklet is tartalmazott. A hagyatékátadáskor az örökösök akként nyilatkoztak, hogy nem kívánnak tagként belépni a szövetkezetbe, és várták az elszámolást a szövetkezettel. Azonban a befektetői részjegy elszámolására a mai napig nem került sor, viszont a szövetkezet 2019 óta minden évben az örökösöknek évente osztalékot fizetett ki, amelyről a szükséges igazolásokat is kiadta. 2024. májusban a nevezett örökösök mind személyes tárgyalás során, mind pedig a későbbiekben írásban is egyértelműen kifejezték a szövetkezet felé, hogy ki kívánnak lépni a szövetkezetből, kérve egyúttal a szövetkezeti befektetői részjegyeik bevonását annak elszámolását követően. A felek a személyes tárgyalás során megállapodtak egy három héten belül esedékes, újabb találkozóban a megállapodás megkötésére tekintettel, azonban ezt követően a szövetkezet a további tárgyalástól elzárkózott.Ptk 3:361. § [Elszámolás a tagsági jogviszony megszűnésekor]A tagsági jogviszony megszűnése esetén a tagot vagy jogutódját a vagyoni hozzájárulásának értéke, valamint a tagsági jogviszony időtartama alatt keletkezett, a vagyoni hozzájárulásra jutó saját tőke – lekötött tartalékkal csökkentett – összege illeti meg, abban az esetben, ha az a veszteség fedezésére nem került felhasználásra. Az elszámolás alapját képező hivatkozott jogszabályhely alapján úgy látjuk, hogy az elszámolást a mérlegadatokkal kell alátámasztani. Ebből adódóan a legutolsó mérleg alapján a saját tőkéből ki kell vonni a jegyzett tőkét és a lekötött tartalékot, valamint ugyanezt kell tenni az előző év mérlegével is. A két eredményt ki kell vonni egymásból (tehát az aktuális év eredményéből a korábbi év eredményét), és a számított összegre jutó, nyilvántartott tulajdonrész százaléka lesz a tulajdonosokat megillető és elszámolható összeg.A fenti levezetés helyesnek mondható-e, illetve kötelessége-e szövetkezetnek a törvény szerinti elszámolás biztosítása, a személyes és írásbeli bejelentés alapján, és ha igen, akkor mennyi időn belül? Kérdésünk továbbá, hogy ki felé teljesíthet osztalékkifizetést egy működő mezőgazdasági szövetkezet?
12 Kistermelő 1-es és 2-es kategória közötti különbség
Kérdés: A kistermelő 1-es kategória és a kistermelő 2-es kategória között mi a különbség adózás tekintetében?
13 Ágazati fejlesztési támogatás elszámolása
Kérdés: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló, a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése című, VP 2-4.1.4-16. kódszámú támogatás számviteli elszámolásával kapcsolatban kérnék segítséget. A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet, 20. § (1) bekezdése szerint az igénybe vett beruházási támogatás összegét kettős könyvvezetésre kötelezett ügyfeleknek tőketartalékba (lekötött tartalékba) kell helyezni. Az 55/2019. (XII. 10.) AM rendelet viszont csak a 2014–2020. programozási időszakban igénybe vett beruházási célú támogatásokat említi. A támogatói okirat nem tartalmazza egyik jogszabályi hivatkozást sem. A fenti támogatást a tőketartalék javára kell elszámolni, vagy egyéb bevételként (halasztott bevételként)?
14 Vásárolt mezei leltár könyvelése
Kérdés: A vásárolt mezei leltárt számla alapján az alábbi módon könyvelem: 1. Vásárolt mezei leltár beszerzési számla alapján (nettó): T 51. Anyagköltség – K Szállítók; 2. Vásárolt mezei leltár készletre vétele: T 2 STK – K 58. STKÁV; 3. Felhasználás: T 58. STKÁV – K 2. STK. Helyes-e az eljárásom?
15 Helypénz számlázása.
Kérdés: Őstermelő helypénzt számlázott őstermelőnek. Megteheti ezt?
16 Mely mezőgazdasági támogatások adómentesek?
Kérdés: Mely mezőgazdasági támogatások felelnek meg az Szja-tv. 1 melléklet 4.37.b pontban foglaltaknak? Idetartozónak sorolhatók-e a földalapú támogatáson kívül az alábbiak: KAP ST-DP13 – Hízottbika-tartás támogatás, a KAP ST-DP12 – Anyatehéntartás támogatás, a termeléshez kötött közvetlen anyatehéntartás, az átmeneti nemzeti anyatehéntartás támogatás, a fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás (CRISS), Agroökológiai Programhoz kapcsolódó támogatások? Hol lehet a folyósított támogatások Szja-tv. szerinti adómentes továbbadási feltételeknek megfeleltetését, a támogatások ezen csoportba történő besorolását ellenőrizni? A továbbadandó támogatások személyi jellegű egyéb kifizetéséhez a TG-határozat elegendő?
17 Saját termelésű termény értékvesztése
Kérdés: A 2023. évben hozamolt és a 2023. év végén készleten maradó saját termelésű termény értékvesztésének elszámolásával kapcsolatban kérdezem. Ha a mérlegkészítés időpontjáig nem áll rendelkezésre a terményre vonatkozó adásvételi szerződés, szükséges vizsgálni az értékvesztés elszámolását? A mérlegkészítéskor ismert piaci árra (KSH stb.) lehet alapozni? Utóbbi ár az eladás napjára változhat, a tartós követelmény teljesülése kétséges.
18 Felvásárolt zöldségek, gyümölcsök kiszerelése, csomagolása
Kérdés: A kft. kistermelőktől vásárol fel zöldségeket, gyümölcsöket, amelyeket saját termelőeszközeinek felhasználásával saját munkavállalói által végzett előkészítés, szortírozás, minőség-ellenőrzés után – a zöldségek mosását is beleértve – a vevő által meghatározott módon kis kiszerelésekbe becsomagol, és címkével lát el. Ezen kis kiszerelésű csomagokat kiskereskedelmi üzletláncoknak értékesíti. Számviteli besorolás tekintetében a felvásárolt zöldségek, gyümölcsök értéke anyagköltségként vagy elábéként könyvelendő? Van-e jelentősége a kérdés eldöntésében, milyen nagyságrendű hozzáadott érték rakódik rá a műveletek során a felvásárolt mezőgazdasági termékekre? Abban az esetben, ha különböző zöldségfajtákat összeválogatva készít kis kiszerelésű egységcsomagokat (pl. levesbe való zöldségek egy tálcán, amelyben 6-7-féle zöldség található), ugyanúgy kell-e eljárni a számviteli besorolásnál, mint az előző esetben?
19 Saját termelésű készletek értékvesztésének kivezetése
Kérdés: Ügyfelem mezőgazdasági termeléssel foglalkozó társaság. A költségelszámolás elsődleges 6–7-es, másodlagosan az 5. számlaosztályban történik. 2022. évben a saját termelésű készletek esetében jelentős értékvesztést kellett elszámolni. Ezen készletek egy része 2023-ban értékesítésre került. Hogyan történik az értékvesztett saját termelésű készlet kivezetése értékesítés esetén a 6–7. számlaosztályban? (Itt nem visszaírás történik.) A megmaradó készlet esetében mi a teendő, ha a 2023. december 31-i piaci érték magasabb, mint a 2022. évi záró érték volt?
20 Gázolaj utáni jövedéki adó visszaigénylése
Kérdés: Egyik partnerünk a bérmunkaszámlákon nem munkaműveletenként, hanem a számla végén összevontan tünteti fel a felhasznált gázolajat. Egy számlán akár 10 vagy több sorban is szerepelhetnek számlázott szolgáltatások. Ha csak a számla végén szerepel az összes felhasznált gázolaj, az több problémát felvethet. A számlabefogadó honnan tudja, mennyi ebből pl. a műtrágyaszállítás, ugaron végzett munkát érintő gázolaj stb., ami után nem igényelhető vissza jövedéki adó? Törvény, rendelet alapján kötelezhetem a szállítót arra, hogy munkaműveletenként rögzítse a felhasznált gázolajmennyiséget? Mi lenne az?
