Munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottak

Kérdés: A rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség szabályai 2011-től megváltoztak. Az APEH-tájékoztató szerint figyelmen kívül kell hagyni a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók létszámát. Munkáltató az, akivel a magánszemély munkaviszonyban áll. Ezek alapján a korábbi években az átlagos állományi létszámba bele kellett volna venni a kirendelt (kölcsönzött) munkaerőt? Vagy a korábbi években sem kellett figyelembe venni, és ez a módosítás csak pontosítást jelent?
Részlet a válaszából: […] ...kell hagyni – többek között – azokat amunkavállalókat, akiknek a foglalkoztatása az Mt. 193/C. §-ának a) pontjábanmeghatározott munkaerő-kölcsönzés keretében történik. 2011. 01. 01-től azFlt.-ben ez az előírás már nem szerepel, tehát nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 23.

Meghatározott időre történő elszámolás díja (áfa)

Kérdés: Az új Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése szerint: termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. Partnerünkkel nem kötöttünk szerződést, de a társaság több éve kihelyezett raktárt tart fenn cégünknél, és szóbeli megállapodás alapján havonta számolunk el a készletfogyásról, amiről számlát állít ki, de nem az Áfa-tv. 58. § (1) bekezdése alapján. Felelősek vagyunk-e a rossz számlázási gyakorlatért? Amennyiben az ügyfél nem hajlandó sem a szerződéskötésre, sem a számla helyesbítésére, megtehetjük-e, hogy a számlán feltüntetett időponttól függetlenül, csak a fizetés esedékességekor állítjuk be a számlát adóbevallásunkba (vagyis később igényeljük vissza az áfát)? Az Áfa-tv. 58. §-a alá tartoznak-e a következő, cégünk által igénybe vett szolgáltatások, ha a szerződések csak a havi, esetleg heti elszámolást tartalmazzák, de az elszámolás konkrét napját nem határozzák meg? – Átalánydíjas szolgáltatások szerződés szerinti, havi fix összegű számlázással. – Munkásszállás igénybevétele, havi elszámolással. – Munkaerő-kölcsönzés, havi elszámolással. – Bérmunka heti számlázással (több szállítólevélen beszállított áruról a műszaki szakemberek teljesítésigazolást állítanak ki, és utána történhet a számlázás). – Gépek takarítása (a kisebb takarításokat hetente számlázzák, a nagyobb hétvégi takarításokat a teljesítést követően). – Fuvarozás, havi elszámolással.
Részlet a válaszából: […] 1. A kérdésből az tűnik ki, hogy a szóban forgó társaság acégük felé havonta csak egy számlát állít ki a készletfogyásról, melybizonylaton teljesítési időpontként nem a fizetési határidőt, hanem egy attóleltérő más időpontot (talán az elszámolás napját) tüntet fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Munkaerő-közvetítés külföldre

Kérdés: Magyar cég külföldi (zömmel EU-tag) megrendelő munkaerő-közvetítő irodák részére végzi szolgáltatását. A külföldi irodák megkeresése alapján felkutat az általuk megadott paraméterek szerinti potenciális munkavállalókat Magyarországon, majd e személyeket "összehozza" a megrendelőkkel. A magyar cég a későbbi munkavállalókkal semmilyen szerződést nem köt (nem alkalmazza őket), hanem csak kiadja – a magánszemély beleegyezése esetén – az adatait a megrendelő irodák részére, és onnantól már ők közvetlenül tárgyalnak egymással. A cég e tevékenységéért – a megrendelő oldaláról sikeresen zárult ügylet esetén – jutalékot kap a külföldi megrendelőtől. A megrendelő vagy kiközvetíti a magánszemélyt az ő további külföldi megrendelőjéhez, ahol a magánszemély ez utóbbival munkaszerződést köt, és innentől külföldön dolgozik; vagy magával a külföldi irodával köt a magánszemély munkaszerződést, aki így mint már saját munkavállalóját fogja ugyanoda kölcsönadni. Kérdésem, hogy az Áfa-tv. 46. §-a (2) bekezdésének f) pontja, illetve (3) bekezdésének b) pontja "személyzet rendelkezésre bocsátása" szófordulata alkalmazható-e erre az esetre, vagyis számlázható-e a gazdasági esemény az áfa felszámítása nélkül? Ha nem, akkor az ügyletre alkalmazhatóak-e az Áfa-tv. 37. §-ának (1)–(2) bekezdése, 46. §-a (2) bekezdésének c) pontja, illetve d) pontja? Esetleg más, számomra nem nyilvánvaló jogcím, vagy a szolgáltatás belföldi áfa felszámításával számlázandó?
Részlet a válaszából: […] ...az Áfa-tv. 46. §-ának (2)bekezdés f) pontja szerint sem ítélhető meg. A hivatkozott jogszabályhelyugyanis csak akkor alkalmazható, ha a munkaerő-kölcsönzésre, -kirendelésre,illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátására irányuló szolgáltatásnyújtásokesetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 5.

Munkaerő-kölcsönzésnél a telephely

Kérdés: Iparűzési adó esetén a nettó árbevételt mely településen kell figyelembe venni, ha a vállalkozás munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik, székhelye Budapesten van, de különböző városokban felkutatott és alkalmazott dolgozókat kölcsönöz a székhelytől eltérő városokba?
Részlet a válaszából: […] ...A Htv. 52. §-ának31. pontja definiálja a telephely fogalmát, mely szerint telephely az adóalanyállandó üzleti létesítménye. Mivel a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozóvállalkozótól kölcsönzött dolgozók foglalkoztatási helyei nem minősíthetők az őállandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.

Magyarországi cég által foglalkoztatott német állampolgár

Kérdés: Német állampolgár a német testvérvállalat alkalmazottjaként a cégcsoport magyarországi leányvállalatánál dolgozik. Munkabérét, valamint az azt terhelő járulékokat, adókat a német leányvállalat a magyar leányvállalatra átterheli számlában. A német leányvállalat bérel lakást az alkalmazott számára Magyarországon, és a bérleti díjat is továbbszámlázza a magyar leányvállalatnak. Mi a teendője a magyar vállalatnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett munkabérrel, valamint a bérterhekkel áfa szempontjából? Mi a teendője a magyar társaságnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett bérleti díj áfájával? A német alkalmazott köteles Magyarországon személyijövedelemadó-bevallást benyújtani, mivel 183 napnál többet tartózkodik Magyarországon? A magyar leányvállalat által viselt lakásbérleti díjat hogyan kell kezelni a személyi jövedelemadó szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...járó munkabért, az azt terhelőjárulékokat, adókat, bár a német állampolgárt a magyar leányvállalatnálfoglalkoztatják. Ez valójában munkaerő-kölcsönzés, amely vállalkozásitevékenység keretében történik. Ezért számlázza le a munkaerőfoglalkoztatásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Munkaerő-kölcsönzés tagállamból

Kérdés: Társaságunk kapacitásának bővítésére romániai (EU-tag) cégtől szakmunkásokat vesz bérbe. A cég euróban számláz. A számla ellenértékét a teljesítés napján érvényes MNB-árfolyamon értékelve számítjuk át forintra. Kérdésem, hogyan kell ezt az áfabevallásban szerepeltetni (melyik soron/oszlopban)? A kiszámolt forintérték az áfa alapja, és erre számolom fel a 20 százalék áfát, vagy ezt már bruttó értéknek kell tekinteni? Egyáltalán be kell állítani az áfabevallásba? Magát a számlát az igénybe vett szolgáltatások között számoljuk el, bérmunkadíjként.
Részlet a válaszából: […] ...nem felel meg a számviteli előírásoknak. Az adott esetben nembérmunkáról van szó, hanem igénybe vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Bérmunka vagy munkaerő-kölcsönzés

Kérdés: Megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató cég gyakran végez bérmunkát a megrendelő telephelyén, a megrendelő anyagával. Minősíthető-e ez munkaerő-kölcsönzésnek, illetve mi a különbség a bérmunka és a munkaerő-kölcsönzés között?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatás különböző eseteit a Mt. szabályozza. Ismeri a kiküldetést, a kirendelést és a munkaerő-kölcsönzést. Annak a foglalkoztatás milyensége szempontjából nincs jelentősége, hogy a cég bérmunkában (azaz a megrendelő anyagának a felhasználásával) végez munkát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

A munkaerő-kölcsönzés áfája

Kérdés: A munkaerő-kölcsönzés többféle módon is történhet. Milyen áfafizetési kötelezettség kapcsolódik a munkaerő-kölcsönzés különböző eseteihez?
Részlet a válaszából: […] ...értelmezhetetlen az Áfa-tv. 5. §-ának (2) bekezdése alapján]. Amennyiben ellenérték fejében történik a szolgáltatásnyújtás (munkaerő-kölcsönzés), úgy az Áfa-tv. 8. §-a alá tartozó szolgáltatásnyújtás valósul meg, melynek adókötelezettségére az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Munkaerő-kölcsönzés bérének és bérjárulékainak könyvelése

Kérdés: Hogyan kell helyesen könyvelni a munkaerő-kölcsönzést gyakorlónál a bért és járulékait? Helyes-e, ha a kölcsönadott munkaerő bérköltségét a 8. számlaosztályon belül számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] ...a 82. Személyi jellegű ráfordítások közé, forgalmiköltség-eljárással készülő eredménykimutatásnál – mint a munkaerő-kölcsönzés közvetlen költségeit – a 811. Belföldi értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége számlára.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Iparűzési adó alapja: munkaerő-kölcsönzés

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó kft. esetében lehet-e az elszámolt bérrel csökkenteni a nettó árbevételt, mivel munkaerő-kölcsönzés esetén valójában a munkaerő változatlan formában történő közvetítése valósul meg?
Részlet a válaszából: […] ...adó alapjának kiszámítása során. A közvetített szolgáltatások fogalmát a Htv. 52. §-ának 40. pontja határozta (határozza) meg.A munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó adózók a "kikölcsönzött" munkavállalók után személyi jellegű ráfordítást számolnak el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.
1
2