Építési-szerelési munkák önköltségének megállapítása

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó rt. éves beszámolót készít. Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot nem köteles készíteni, mivel a nettó árbevétele és a költségek nem érik el a törvényben előírt értékeket. Az építési-szerelési munkák közvetlen önköltségét kalkulációs egységenként kell egész évben gyűjteni ahhoz, hogy év végén a befejezetlen termelés megállapítható legyen? Nincs ellentmondás az önköltség-számítási szabályzatkészítési kötelezettség és a közvetlen költségek gyűjtési kötelezettsége között? Van-e más lehetőség a befejezetlen termelés megállapítására?
Részlet a válaszából: […] ...(órában), – nem közvetlenül a kalkulációs egységnél (aköltséghelyeken) munkában eltöltött munkaidő (órában), továbbá– nem a munkahelyen eltöltött munkaidő (órában),– az összes munkaidő (órában), – az építési-szerelési munkát végzők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Építési-szerelési munkák önköltsége norma alapján

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a befejezetlen termelés előállítási értéke, közvetlen önköltsége lehet a norma szerinti közvetlen önköltség is. Ez a módszer alkalmazható a befejezetlen építési-szerelési munkák közvetlen önköltségének megállapítására is?
Részlet a válaszából: […] ...gépek költségei, az építőipari gépek telepítésénekköltségei,– a központi telephelyről, az üzemekből az építési-szerelésimunkahelyig történő anyag-, saját termelésű termékszállítás és rakodásköltségei, a munkahelyi depónia kialakításával, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Étkezési utalvány

Kérdés: 2004. január 1-jétől az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint természetbeni juttatásnak minősül a munkáltató által valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon, ingyenesen biztosított termék vagy szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, feltéve hogy a termék megszerzése, illetve a szolgáltatás igénybevétele minden munkavállaló számára ténylegesen is elérhető. A természetbeni juttatások közül adómentes (többek között) az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.17. pontja szerint a munkáltató által a munkavállaló részére "melegétkeztetés" révén a havi 6000 forintot meg nem haladó rész, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány formájában juttatott bevételnek a havi 3500 forintot meg nem haladó része. Milyen kapcsolat van a kétféle szabályozás között, az étkeztetési juttatás adómentességére milyen szabályok vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] ...értendő. A 6000, illetőleg a 2005. évtől 8000 forintig terjedőadómentesség feltétele, hogy az étkeztetés étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyiétkeztetés, közétkeztetés keretében valósuljon meg. Az előzőek szerintjuttatott, az adómentes részt meghaladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Belső szabályzat alapján történő juttatás

Kérdés: Belső szabályzat alapján hogyan lehet a 2005. évtől természetbeni juttatást adni?
Részlet a válaszából: […] ...közös ismérv alapjánnyújtott termék vagy szolgáltatás nem minősülhet természetbeni juttatásnak (emódosítás célja, hogy a kiemelkedő munkahelyi teljesítmények külön díjazásárane természetbeni juttatás formájában kerüljön sor). A belső szabályozásszerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.

Adómentes étkezési hozzájárulás

Kérdés: Szabályszerűen jár-e el egy cég, ha a teljes munkaidős dolgozóinak kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására havi 3500 Ft-os utalványt juttat adómentesen, míg a napi 4 órában foglalkoztatott részmunkaidős munkavállalók 1750 Ft-os utalványt kapnak? Mi lenne a helyzet akkor, ha a dolgozó írásos nyilatkozatban választhatna, hogy 6000 Ft-os étkező vendéglátás igénybevételére jogosító utalványt, vagy 3500 Ft-os, kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalványt kér-e?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató adómentesen a munkavállaló részére étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés nyújtása révén adhat adómentesen (ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is) havi 6000 forintnak megfelelő juttatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Védőital, természetbeni juttatás, reprezentáció

Kérdés: Rendszeresen vásárolunk ásványvizet, amely a szállítótól bérelt edényzetben az iroda folyosóján van elhelyezve, bárki – külső fél – részére korlátlanul rendelkezésre áll. Védőitalnak, természetbeni juttatásnak, reprezentációnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodószerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását.A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 7. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Taxihasználat

Kérdés: Az idegenvezetők gyakran utaznak taxival, arra hivatkozva, hogy a csoport programja hajnalban vagy késő éjszaka ér véget. Természetbeni juttatásnak minősül-e ez? Ha nem, milyen bizonylatokkal kell alátámasztani a taxi használatának szükségességét?
Részlet a válaszából: […] ...(kirendelés) miatt szükséges utazást. Kiküldetés (kirendelés): a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés.Az előzőekből következően, ha az idegenvezető a taxit kiküldetés keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Belföldi napidíj

Kérdés: Van-e számviteli szabályozás a napidíj összegének megállapítására, akár belföldön, akár külföldön? Vagy minden társaság maga állapítja meg és rögzíti a számviteli politikában a napidíj összegét? A kiküldött dolgozó az előlegként elszámolásra átadott összeggel – a kiküldetéssel kapcsolatos számlák leadásával – számol el, és amiről nem hoz számlát, az lesz a napidíj. Helyes ez?
Részlet a válaszából: […] ...meg.Az Szja-tv. 3. §-ának 11. pontja szerint kiküldetés (kirendelés) a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés. Ebből következően a kollektív szerződésben (és nem a számviteli politikában)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Étkezés vállalati üdülőben

Kérdés: Hogyan kell a vállalati üdülőben felszolgált étkezés költségeit elszámolni, számlázni? A társaság saját tulajdonú üdülőjében egyrészt szálláshelyet, másrészt az igénylőnek étkezést is kínál. Az étkezés úgy történik, hogy a közeli vendéglátótól megrendeljük az ebédet, amit ők kiszállítanak, az üdülőben csak az étel melegítése és felszolgálása történik. A reggelihez és a vacsorához mi vásároljuk meg az élelmiszert, amit adagolunk és felszolgálunk. Az üdülési díj külön-külön tartalmazza a szállás, illetve az étkezés díját. A szállást 15 százalékos áfakulccsal számlázzuk, de milyen kulccsal számlázzuk az étkezést?
Részlet a válaszából: […] ...vállalati üdülőben nyújtott étkezést korlátozottan (csak az üdülők) veszik igénybe, ezért az az SZJ 55.51.10 szám alá sorolandó. A munkahelyi étkeztetésben az ételforgalom az Áfa-tv. 1. számú mellékletébe tartozik. Így az étkezési díjat is 15 százalékos áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Működési célra adott támogatás miatti áfaarányosítás

Kérdés: Önkormányzati fenntartású iskola – oktatási alaptevékenysége mellett – diákjainak, tanárainak, egyéb munkatársainak iskolai/munkahelyi étkeztetéséről is gondoskodik. Az iskola ezen szolgáltatására – a beszedett térítési díjakon felül – a fenntartó önkormányzattól étkeztetési támogatás jogcímen kapott támogatás a fedezet. (Az iskola e mellett további önkormányzati támogatásban is részesül.) Az iskolának kell-e arányosítania e támogatása tekintetében? Ha igen, akkor mely beszerzéseire, milyen módszerrel kell elvégeznie azt?
Részlet a válaszából: […] Az adóalapot nem képező államháztartási támogatásban részesülő áfaalanyokat – e támogatásuk után – 2004. január 1-jétől arányosítási kötelezettség terheli, azaz a megjelölt időponttól már nem élhetnek maradéktalanul adólevonási jogukkal [Áfa-tv. 38. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.
1
11
12
13
15