155 talált állásfoglalás a munkahely kifejezésre

Kérdés: A kft. 2004-ben támogatást kapott a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő munkahelyteremtő beruházáshoz. A társaság bérelt ingatlanon egy üzemcsarnokot alakított ki. Az aktivált értéket növelte a le nem vonható áfa összegével. A kapott támogatást halasztott bevételként tartja nyilván, amelyet az elszámolt értékcsökkenés alapján a beruházás értékének és a támogatás összegének arányában vezet vissza a rendkívüli bevételek közé. A 2005. évi XXVI. törvény alapján a korábban le nem vonható áfát a 2005. évi bevallásban rendezte. Hogyan kell könyvelni a levonásba helyezett áfaösszeget?

Kérdés: Tekinthető-e munkahelyi étkeztetésnek, ha egy pékséget is üzemeltető vállalkozás a dolgozók egy meghatározott körének a saját pékségében előállított termékekből juttat napi 200 Ft önköltségi értéken? Mi legyen a minimális dokumentálása ennek? Juttathat-e a dolgozók egy másik körének ugyanilyen értékben a saját konyháról (ez másik telephely) melegétkeztetést, vagy egységesnek kell lennie? Hogyan történik a számviteli elszámolás?

Kérdés: Ha a munkavállaló nem vesz igénybe tömegközlekedést a munkába járáshoz, fizethető-e részére költségtérítés?

Kérdés: Társaságunk vidéki munkavállalókat is foglalkoztat. Ha egy ilyen vidéken lakó munkatársat a cég a székhelyére rendel munkavégzés céljából, akkor az ezzel járó albérlet költsége és járulékai a céget milyen módon terhelik? Milyen járulékokat kell megfizetnie a cégnek, és milyen költségként számolhatja ezt el?

Kérdés: Társaságunknál a kereskedelem dolgozói cégautót használnak munkájuk végzése során. Ezeket az autókat otthon, saját felelősségükre tárolják. A cég magánhasználatot is biztosít számukra úgy, hogy útnyilvántartás alapján befizetik a km-kénti 3 Ft+ áfát, valamint a benzint, sőt a 3 Ft és a piaci bérleti díj közötti különbözet áfáját is. Az adóellenőrzés feltárta azt, hogy nem volt megfelelően vezetve a magánhasználat, ezért azt egyáltalán nem fogadta el. Utólag ki kívánja vetni a cégautóadót, és az áfa-visszaigénylést sem tartja helyesnek. Jogos ez az eljárás?

Kérdés: A kft. tüzéptelep-kereskedelmi és építőipari tevékenységet folytat. A saját tüzéptelepről kiszállított építőanyagot, amit az építőipari tevékenységhez használ, milyen bizonylaton tudja elszámolni, hogy sem az Áfa-tv., sem a Tao-tv. előírásait ne sértse meg? Belső számla vagy szállítólevél is elegendő?

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó rt. éves beszámolót készít. Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot nem köteles készíteni, mivel a nettó árbevétele és a költségek nem érik el a törvényben előírt értékeket. Az építési-szerelési munkák közvetlen önköltségét kalkulációs egységenként kell egész évben gyűjteni ahhoz, hogy év végén a befejezetlen termelés megállapítható legyen? Nincs ellentmondás az önköltség-számítási szabályzatkészítési kötelezettség és a közvetlen költségek gyűjtési kötelezettsége között? Van-e más lehetőség a befejezetlen termelés megállapítására?

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a befejezetlen termelés előállítási értéke, közvetlen önköltsége lehet a norma szerinti közvetlen önköltség is. Ez a módszer alkalmazható a befejezetlen építési-szerelési munkák közvetlen önköltségének megállapítására is?

Kérdés: 2004. január 1-jétől az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint természetbeni juttatásnak minősül a munkáltató által valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon, ingyenesen biztosított termék vagy szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, feltéve hogy a termék megszerzése, illetve a szolgáltatás igénybevétele minden munkavállaló számára ténylegesen is elérhető. A természetbeni juttatások közül adómentes (többek között) az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.17. pontja szerint a munkáltató által a munkavállaló részére "melegétkeztetés" révén a havi 6000 forintot meg nem haladó rész, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány formájában juttatott bevételnek a havi 3500 forintot meg nem haladó része. Milyen kapcsolat van a kétféle szabályozás között, az étkeztetési juttatás adómentességére milyen szabályok vonatkoznak?

Kérdés: Belső szabályzat alapján hogyan lehet a 2005. évtől természetbeni juttatást adni?