Találati lista:
431 Képzés, továbbképzés elszámolása, adózása
Kérdés: A kft. két tagja tagi jogviszonyuk alapján biztosítottak. Asztalos végzettséggel rendelkezik az egyik, új tevékenységéhez azonban ács végzettség az előírás. Ha elvégzik a tanfolyamot, a tanfolyam díja, a vizsgadíj elszámolható-e a vállalkozás érdekében felmerülő költségként? Áfája levonható? Ha nyelvtanfolyamra kell járniuk külföldi munkájuk miatt, annak díja elszámolható, áfája visszakérhető? Kérdéseim más cégekre is vonatkoznak, azok tagjaira, illetve munkavállalóira is!
432 Tanácsadó szállástérítése
Kérdés: Cégünk vidéki telephelyére egy külsős, nem munkavállaló tanácsadó Budapestről utazik időnként, ott végzi a munkáját a cég érdekében. A szállásról a cégünk nevére kér számlát. Ezt hova kell könyvelnünk? Igénybe vett szolgáltatás, reprezentáció? Az áfa visszaigényelhető?
433 Járulékfizetés a tag után
Kérdés: Ha egy tag nem vesz fel jövedelmet, de saját járulékát befizeti a céghez, az utána fizetendőt pedig a cég rendezi, mekkora összeg után lehet ezt megtenni? Az 5019. számú kérdésre adott válaszban 2010. évre 150 ezret tekintettek elfogadhatónak. Idén a minimálbér? Aki nem vesz fel jövedelmet, nem fizethet akármennyi összeg után járulékot?
434 Tanulmányi költségek átvállalása
Kérdés: Olyan dolgozót szeretnénk alkalmazni, akinek a korábbi munkahelyén tanulmányi szerződés alapján visszafizetési kötelezettsége lenne a tanulmányai miatt (tandíj, utazás, könyvek stb.). Ezeket a költségeket mint leendő munkáltató átvállalnánk. A régi munkáltató leszámlázná cégünknek a költséget, és kifizetnénk. Keletkezik-e a dolgozónak, illetve társaságunknak adó- és járulékfizetési kötelezettsége? Kezelhetjük ezt oktatás költségeként?
435 Ügyvezető munkaviszonyban
Kérdés: A Gt. 22. §-ának (3) bekezdése alapján azt gondolom, a Gt. ezen rendelkezése megengedi például az egyszemélyes kft. tagjának, aki egyúttal az ügyvezető is, hogy az ügyvezetői teendőit munkaviszonyban lássa el, ha erről az alapító okiratban rendelkezik, és anélkül, hogy ennek a jogviszonynak a megítéléséhez mögöttes jogszabályként a Munka Törvénykönyvét kellene alkalmazni. Vagy arról van szó, hogy az egyszemélyes társaságnak nem társasági szerződése, hanem alapító okirata van? De ha így lenne, akkor miért írnak itt az egyszemélyes társaság tagjáról? Ha mögöttes jogszabályként mégis csak az Mt.-t kellene alkalmazni, akkor ez a lehetőség egyáltalán miért került be a Gt.-be? Számomra a hivatkozott bekezdés arról szól, ha a társasági szerződésben (alapító okiratban) deklaráltan rögzítésre került, hogy a vezető tisztséget az illető tag munkaviszonyban látja el, akkor az munkaviszonynak minősül, a munkaviszony ismérveinek minősítése nélkül! Egyébként semmi értelmét nem látnám a kötőjelek közé beszúrt szövegrésznek! Mi erről az Önök véleménye?
436 Munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottak
Kérdés: A rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség szabályai 2011-től megváltoztak. Az APEH-tájékoztató szerint figyelmen kívül kell hagyni a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók létszámát. Munkáltató az, akivel a magánszemély munkaviszonyban áll. Ezek alapján a korábbi években az átlagos állományi létszámba bele kellett volna venni a kirendelt (kölcsönzött) munkaerőt? Vagy a korábbi években sem kellett figyelembe venni, és ez a módosítás csak pontosítást jelent?
437 Saját vállalkozásban megvalósított beruházás
Kérdés: A következőkben felsoroltak közül melyik minősül saját vállalkozásban megvalósított beruházásnak? A társaság üzemcsarnok komplex felépítésére egy vállalkozót bíz meg; több vállalkozót bíz meg, kivitelezési folyamatot saját műszaki igazgatója felügyeli, koordinálja. A társaság az üzemcsarnok felépítésére egy vállalkozót bíz meg. Az építkezéshez szükséges anyagot a társaság szerzi be, a vállalkozó kizárólag a kivitelezési szolgáltatást nyújtja a társaság által átadott anyagok felhasználásával. A társaság az üzemcsarnok felépítését részben saját szakemberekkel, részben vállalkozó partnerek bevonásával végzi. A beruházáshoz szükséges anyagot a saját szakemberek által végzett munkálatokhoz a vállalkozás szerzi be. Az előbbi azzal, hogy a saját téglaüzemében készített téglát is felhasználja. Kérem továbbá tájékoztatásukat, hogy a 1065-ös bevallás 10., 70., valamint 75. sorában a fenti kérdéshez kapcsolható megfogalmazások között mi a különbség?
438 Munkába járás, illetve hivatali-üzleti utazás
Kérdés: Dolgozóink jellemzően telephelyen kívül végzik munkájukat, ügyfeleket keresnek fel. Saját gépkocsit használnak a munkavégzéshez. Benzinköltséget útnyilvántartás alapján számolunk el részükre. A magánszemélyek cégautóadót fizetnek. Ha bejönnek a cég székhelyére, arra a munkába járásnak megfelelő térítést fizetünk. Jellemzően napokig nem jönnek be a cég székhelyére. Ezeken a napokon nem fizetünk a munkába járásnak megfelelő költségtérítést, minden utazás hivatali-üzleti utazásnak minősül. Helyes az eljárásunk?
439 Ki nem fizetett bér és járulékainak elszámolása
Kérdés: A társaság 2010-ben – pénzügyi nehézségei miatt – több hónapon keresztül nem fizetett bért dolgozóinak. Mivel a munkavégzés megtörtént, a bérköltséget és az ezzel kapcsolatos járulékokat könyveltük. A 10M30-as és a 1008-as bevalláson csak a ténylegesen kifizetett adatok szerepeltethetők. Így az APEH adófolyószámlán csak a bevallott (ténylegesen kifizetett bérek utáni) adatok szerepelnek. Hogyan kellett könyvelnünk 2010-ben a béreket és a hozzá kapcsolódó járulékokat? Hogyan kell könyvelni 2011-ben, ha a bér ekkor kerül kifizetésre?
440 Telefonhasználat (áfa)
Kérdés: Kérem, hogy a 4938. számú kérdésre adott válaszukat szíveskedjenek ellenőrizni! Az Áfa-tv. 124. §-ának (3) bekezdése tételesen felsorolja a korlátozás alá eső SZJ-számokat, és az internet SZJ-száma nincs a felsoroltak között. A 4938. számú kérdésre adott válaszukkal kapcsolatban kérem megerősítésüket, hogy jól értem-e válaszukat. 1. A legalább 30 százalékban továbbszámlázott telefonszolgáltatás könyvelésével kapcsolatban a T 815-re csak akkor lehet könyvelni, ha tételesen kigyűjtött forgalmat számlázunk tovább. Ha nem, akkor az egyéb szolgáltatások közé kell könyvelni. 2. Ha a társaság – mint a telefonszolgáltatás igénybevevője és nyújtója – a telefonszolgáltatás 30 százalékát továbbszámlázza a magánszemélynek az áfa felszámításával (nem tételes kigyűjtés szerint), akkor mentesül 2011-ben is a személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól, és az áfa 100 százalékban levonható?
