835 talált állásfoglalás a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Cégünknél folyamatban van gépberuházás, amelyet még nem aktiváltunk, mert próbaüzemeltetés alatt áll. Anyavállalatunk kiküldetésben ide helyezett hat hónapra egy amerikai állampolgárt, akinek a napi költségeit (étkezés stb.), munkabérét leszámlázzák, szállásköltségét közvetlenül cégünk fizeti. A kiküldött kizárólag a próbaüzem felügyeletével, koordinálásával foglalkozik. A felsorolt költségek beletartoznak az aktiválandó bekerülési értékbe? Ha nem, milyen típusú költségként kell kezelni? Esetleg adóköteles természetbeni juttatás lesz?

Kérdés: Egy kétszemélyes kft. (háziorvosi tevékenységet végez) orvos tagja EU-tagországban vállal tevékenységet, de itthon tartós helyettesítésről gondoskodik, aki vállalkozási szerződéssel végzi helyette az orvosi tevékenységet, így a kft. tovább működik. A tagoknak (férj, feleség) kell-e valamilyen adót fizetniük, vagy járulékot, amíg külföldön tartózkodnak, gondolok itt a vállalkozói járulékra? Ki kell-e jelenteni őket, mivel a kft.-ben nem dolgoznak? Mi a teendő?

Kérdés: Építőipari jellegű szolgáltatás (faanyagvédelem) a tevékenységünk, megbízásaink a székhelytől és a telephelytől távol, többnapos időtartamúak. A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő dolgozók élelmezési költségtérítését a 278/2005. (XII. 20.) sz. kormányrendelet szabályozza. Kiküldetésnek minősül-e, és elszámolható-e napidíj, ha a munkaszerződés szerint "a munkavállaló munkáját változó munkahelyen, heti 40 órában végzi", de a telephelytől a távolság miatt naponta a bejárás nem oldható meg, ezért a munkavégzés helyén szállást, szállodai elhelyezést biztosítunk számára, számukra? Ha a napidíj elszámolható, akkor az 500 Ft napidíjátalány. Az annál kevesebb természetben nyújtott élelmezés számlakülönbözete a munkavállaló részére kifizethető-e?

Kérdés: Az evás társaságokkal kapcsolatban a következőket olvastam "... fontos előírás, hogy valamennyi tagja csak magánszemély lehet, és más gazdasági társaságban nem rendelkezhet részesedéssel." Ügyfelünk 2003-tól – a kezdetektől – evás, családi betéti társaságban 50%-os tulajdonos (tag), de egy másik, a számviteli törvény(!) alá tartozó bt.-ben is – 2000 óta – 50%-os tulajdonos (tag). Összeférhetetlen-e ez az Eva-tv. alapján? Vagy csak akkor, ha újból – más cégben – szerez tulajdoni jogot?

Kérdés: A kft ügyvezetője részére, aki megbízásos jogviszonyban látja el feladatát – csak azért, mert alkalmazásának kezdetekor ennek munkaviszonyban való ellátása a törvény szerint nem volt lehetséges –, adható-e ugyanúgy, mint a munkavállalóknak adómentes étkezési hozzájárulás, illetve étkezési jegy? A tartós betegállományban, szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő dolgozónak is adható hideg- vagy melegétkezési jegy, ugyanúgy, mint a ténylegesen munkát végző munkavállalóknak?

Kérdés: Kapcsolódva a 3767. számú kérdéshez, kérdezem: A külföldi kiküldetés 15 eurós napidíjának 30%-át adóként kell befizetni? Vagy ha teljes mértékben kifizetjük a 15 eurót, akkor a 30%-a után járulékot kell fizetnie a bt.-nek, mert a napidíj 30%-a jövedelemnek minősül? Pontosan csak 10,5 eurót lehet kifizetni? (Milyen jogszabály írja elő?) "A megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyam" – írják. Melyik jogszabály rendelkezik erről?

Kérdés: Társaságunk egyik munkavállalója az év elején 69 000 Ft adómentes üdülési csekket kapott. A munkavállaló szeptemberben közli a társasággal, hogy egy másik munkahelyén szintén a minimálbérnek megfelelő összegű üdülési csekket kapott. Mi ilyenkor a teendő? Melyik vállalkozásnak kell megfizetnie az adómentes határt meghaladóan kiadott üdülési csekk utáni adót és járulékokat? Nem kellett volna a munkavállalónak jeleznie a másik munkahelyén, hogy ő már kapott üdülési csekket? Ki a felelős? A mi társaságunk nem szeretne fizetni az év elején kiadott üdülési csekkek után, de a másik társaság sem!

Kérdés: Kiküldetésnek számít-e az, ha a vállalkozás munkavállalója a vállalkozás ügyeinek intézéséből kifolyólag a cég székhelye és telephelye között saját gépkocsijával közlekedik?

Kérdés: A 3462. kérdésre hivatkozással a következőket tapasztaltam. A közelmúltban lezajlott APEH-ellenőrzés megállapításából jól látszik, hogy az adóhivatal igényt tart a betegszabadságra a szakképzési hozzájárulás számításánál. Az adóellenőrzés megállapította, hogy az adózó a szakképzési hozzájárulás alapját és így annak összegét is helytelenül határozta meg és vallotta be, melynek oka, hogy a betegszabadság után a hozzájárulás megállapítása nem történt meg. A megállapítást alátámasztó indokolásból kitűnik, hogy mindez azért történt, mert a társaság nem bérköltségként vette számításba a betegszabadság díjazását. Igaza van az adóellenőrzésnek?

Kérdés: A szakképzési hozzájárulás saját dolgozó képzésére fordítható részével kapcsolatban kérdezem: az a rész, amit az első fél évben nem használtunk fel, így előlegként befizettünk, teljesen elvész a saját dolgozó képzése tekintetében, vagy ha a második fél évben felhasználjuk az egész évi keretet, az előleg arányos része visszaigényelhető?