Nullára leírt számítógép ingyenes átadása

Kérdés: 2006 januárjában vásároltunk egy számítógépet, amelyet két év alatt 50%-os értékcsökkenés elszámolásával nullára leírtunk. Ezt a nullára leírt számítógépet a munkavállalónknak ingyenesen szeretnénk átadni ez év februárjában. Elég-e egy átadás-átvételi jegyzőkönyv a könyvviteli nyilvántartásokból történő kivezetéshez? Vagy szükséges selejtezési jegyzőkönyv? Ingyenes átadásnál 2 év után nem szükséges a selejtezés? Ez valamilyen módon érinti-e a 2007. évi beszámolót?
Részlet a válaszából: […] ...nulla lesz. Nulla maradványérték aztjelenti, hogy az eszköznek valójában csak hulladékértéke van. Akkor viszontmiért akarják a munkavállalónak átadni? Valószínű azért, mert annak még vanértéke, azt a munkavállaló még hasznosítani tudja. Ebből viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Nyugdíjba vonuláskor céltartalék

Kérdés: Ha a társaság alkalmazottja nyugdíjba vonul, és 2 hónapot a kft.-nek ki kell fizetnie, kell-e céltartalékot képeznünk?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolt személyi jellegű egyébkifizetést aktív időbeli elhatárolással a következő évre át kell vinni. A kft. hozzájárulhat a munkavállalója, alkalmazottjakorengedményes nyugdíjazásához. A korengedményes nyugdíjazás miatt fizetendőösszeget a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Csoportos személyszállítás

Kérdés: Építőipari kft. dolgozói a kft. által bérelt személygépkocsival járnak a különböző építkezésekre. A gépkocsival 5 saját munkavállaló munkába járását oldjuk meg úgy, hogy az egyik dolgozónk reggelente összeszedi a kollégáit, délután hazafuvarozza őket, éjszakára a lakóhelyén áll az autó, de magáncélra nem használhatja, ezt a belső szabályzat is tiltja, és a menetlevélből is kiderül. Kérdésem, hogy ez minek minősül? Csoportos személyszállításnak? (A törvényben említett 4 fő mindennap megvan.) Ha csoportos személyszállítás, kell-e cégautóadót fizetni? Az Szja-tv. szerint a munkaviszonyban álló dolgozónak a lakóhely és a kirendelési hely között lévő útszakaszon a cégautó használata üzleti célú használatnak minősül, tehát ezen a jogcímen nem keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettség. Viszont éjszaka a munkavállaló lakhelyén tárolják az autót, maga ez a tény is adóztatható körülményt teremt. Ha a menetlevélből egyértelműen kiderül, hogy nincs magánhasználat, kell cégautóadót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. szerint csoportos személyszállításnak minősül,ha a munkáltató a munkavégzés érdekében legalább négy munkavállalószállításáról gondoskodika) a tulajdonában (üzemeltetésében) lévő járművel, vagyb) különjárat formájában kifizetőtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Építési költséget meghaladó lakástámogatás

Kérdés: A munkavállaló családi házat építtetett. Az építéshez a következő források álltak rendelkezésére: – a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján kamattámogatásokkal folyósított kölcsön: 11 M Ft, – szocpol-támogatás: 2 M Ft, – munkáltatói vissza nem térítendő támogatás pénzintézeten keresztül: 1 M Ft, összesen: 14 M Ft. Az építési költségekhez kapcsolódóan a következő dokumentumok, ill. számlák állnak rendelkezésre: – szerződés a telek vásárlásáról: 1,8 M Ft, – kivitelezővel kötött szerződés: 9040 E Ft (a kivitelező számlái nem állnak rendelkezésre, a munkavállaló azokat nem látta, mert közvetlenül a banknak nyújtotta be az építő). Mint a fentiekből látható, a rendelkezésre álló források összege 3160 E Ft-tal meghaladják az építési költségek összegét. Az Szja-tv. 1. sz. mell. 9/3. pontja alapján terheli-e adókötelezettség az adómentesen juttatott munkáltatói lakáscélú támogatást? Ha igen, akkor összevonandó jövedelemként kezelendő-e? Kit terhel és milyen mértékben az így keletkezett jövedelem adója és járulékai? Mi a következménye annak, ha a munkavállaló – az esetleges adókötelezettség elkerülése érdekében – a kölcsönt visszautalja a munkáltatónak, és megfizeti a jegybanki alapkamatot a folyósítás és a visszautalás közötti időre? Elkerülhető-e így az adók és járulékok megfizetése?
Részlet a válaszából: […] ...megjelöltcél megvalósult, de legkésőbb a támogatás folyósítását követő 12 hónap utolsónapja.Nem kifogásolható, ha a munkavállaló – az adókötelezettségelkerülése érdekében – a kölcsönt visszautalja a munkáltatónak, és megfizeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Üzletág vételének elszámolása

Kérdés: A társaság megvásárolta a több ezer előfizetői szerződést jelentő internetszolgáltató üzletágat a munkavállalókkal, a hardverekkel együtt. Az átvétel időpontja december 1-je. A szerződött vételár 50 százaléka kerül csak teljesítésre decemberben, előlegszámlával, a másik 50 százalékot a következő évben 10 havi egyenlő részletben számlázza az eladó. A tizedik részlet csökkentésre kerül azon előfizetői ügyfelek miatt, akikkel a szerződést nem sikerült megújítani. A vevő nem szeretné aktiválni decemberben az első kifizetett 50 százalékot. Mi a helyes eljárás? Az immateriális javak között hol és mikor helyes aktiválni? A hardverek, illetve az átvett munkavállalók bére és annak járulékai decemberi költségként elszámolásra kerültek. Aktiválás után alkalmazható-e progresszív értékcsökkenési leírás? 3, 6, illetve 11 hónap elteltével újabb hasonló akvizíciókat hajt végre a vevő, kisebb ügyfélkörrel. Ezek ráaktiválandók az elsőre? Elszámolhatók esetleg egy összegben? Ha az első ügyfélkör értékcsökkenés-elszámolása progresszív, lehetnek-e az utóbbiak lineáris elszámolásúak?
Részlet a válaszából: […] Olvassa el az 5864-es választ is!Elöljáróban a kérdéshez kapcsolódóan annyit, a gazdasági eseményeket nem akkor kell rögzíteni, amikor akarjuk, amikor szeretnénk, hanem akkor, amikor azok megtörténtek.Először tisztázni kell, hogy mit értünk üzletágon? Nyilvánvalóan az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.

Hazautazás IC-pótjegyének elszámolása

Kérdés: Ha a munkavállaló vonattal utazik haza, hétvégi hazautazás címén (állandó lakóhelyére) elszámolható-e az IC-pótjegy, helyjegy (ami 2. kocsiosztályra szól)?
Részlet a válaszából: […] ...és annak minimummértékéta 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet teszi kötelezővé. A rendelet alapján amunkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járást szolgálóbérlettel vagy teljes árú menetjeggyel való elszámolás ellenében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Vidéki dolgozónak szállásbiztosítás

Kérdés: Budapesti telephelyű kft.-nk vásárolt egy társasházi garzonlakást. Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolni, ha saját, főállású munkaviszonyban álló, vidéki állandó lakhelyű dolgozót szállásolunk el benne, illetve ha külső személynek bérbe adjuk? A lakhatás legalitásának, illetve a számviteli bizonylati rendnek megfelelő milyen szerződést kell kötni a vállalat részéről a kedvezményezettel? A közüzemi számlák megtérítésére, illetve elszámolására milyen módszereket lehet alkalmazni, tekintettel arra, hogy a számlák címzettje a kft.?
Részlet a válaszából: […] ...bevételnek nemszámító költség személyi jövedelemadó szempontjából. Ha a budapesti telephelyena székhelyet kell érteni, akkor a munkavállalónak ellenérték nélkül biztosítottlakhatás lehetőségének megteremtése adókötelezettséget keletkeztet.Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Gyógyszer a dolgozóknak

Kérdés: Cégünk gépgyártással foglalkozik, és az összes dolgozója számára gyógyszereket biztosít (mint pl. szemcsepp, fejfájás elleni gyógyszer stb.). Jelenleg a különféle egyéb ráfordításokhoz könyvelem, és nem vonom le az 5 százalékos áfát. Helyesen járok-e el így?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalóknak nyújtott ilyen típusú juttatás azSzja-tv. szempontjából akkor minősül adómentesnek az 1. sz. melléklet 8.8.pontja alapján, ha a gyógyszerek baleset- és egészségvédelmi eszközöknekminősülnek. A dolgozók számára biztosított gyógyszer költségét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Biztosítás esetén kedvezményezett a munkáltató

Kérdés: A munkáltató társas vállalkozás dolgozójára mint biztosítottra elérésre, 15-20-25 éves időtartamra szóló életbiztosítási szerződéseket kötött. A szerződés alapján biztosított a dolgozó, a szerződő, a díjfizető a munkáltató cég. A kedvezményezett elérés esetén a kifizető társaság, halál esetén a biztosított munkavállaló gyermekei. A biztosító által kért díjakat a társaság negyedévenként utalja át. A szerződés szerint biztosítási esemény a biztosítottnak a biztosítás tartama alatt bekövetkezett halála, vagy a biztosítottnak a biztosítás lejárati időpontjában való életben léte. A biztosítási szolgáltatás: ha a biztosított a biztosítás lejáratakor életben van, a szerződésben meghatározott összeg kifizetése, ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, a biztosításra ténylegesen befizetett összes díj egyösszegű kifizetése a kedvezményezettnek. Hogyan kell a megfizetett díjat könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...nem keletkezik, így őt sem terheli adó- és járulékfizetésikötelezettség.Abban az esetben, ha a biztosítás időtartama alatt amunkavállaló (a biztosított) nem hal meg, a társaság – mint kedvezményezett – abiztosításidíj-előleget visszakapja (T 384 – K 354)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.

Utalványok kezelési költsége

Kérdés: A 3078. számú kérdésre adott válaszuk alapján az étkezési utalvány vásárlásakor felmerült kezelési költség áfája nem vonható le. Az étkezési utalványra vonatkozó szabályokat kell-e alkalmazni egyéb vásárolt utalványokhoz (üdülési csekk, ajándékutalvány, iskolakezdési utalvány, tüzelőutalvány stb.) kapcsolódó kezelési költség áfája tekintetében is?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet természetbeni juttatás, azok megítélésénél ténylegeshasználatukból kell kiindulni. A tüzelőutalvány valójában a munkavállalóknaknyújtott rövid lejáratú kölcsönt testesít meg, a vásárlási utalvány pedig akésőbbi vásárlásra nyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.
1
55
56
57
80