490 talált cikk a munkaviszony kifejezésre

Kérdés: A magyar cég két külföldi fiókteleppel rendelkezik, és további átalakításokat terveznek a cég struktúrájában. Ehhez a már meglévő és leendő vezetők képzését a magyar cég bonyolítaná le, amihez egy magyar tanácsadó vállalkozó szolgáltatását venné igénybe. A cég sajátosságaiból adódik, hogy a szolgáltatónak több esetben kell külföldre utaznia az oktatások időpontjában, de a megállapodás alapján ezen utazási és szállásköltségekről a számlák a magyar cég nevére érkeznek majd, a magyar cég téríti meg ezeket, azok nem épülnek be a vállalkozó szolgáltatási díjába. A magyar cég nevére készül majd a repülőjegyszámla a vállalkozónál munkaviszonyban álló dolgozók utazásairól. Megállapodhatnak-e a felek abban, hogy a vállalkozó díja nem tartalmazza ezeket az utazási költségeket, azokról a megbízó gondoskodik közvetlenül a számára kiállított számla ellenében? E költségtérítések személyijövedelemadó- és járulékmentesek lesznek? Szükséges-e kiküldetési rendelvénnyel is alátámasztani?

Kérdés: A) személy a kft. tulajdonosa 40%-ban, a kft.-vel munkaviszonyban van. Emellett mellékállású katás egyéni vállalkozó, aki személygépkocsi-kölcsönzést számláz a kft.-nek. B) személy a kft. tulajdonosa 40%-ban, a kft.-vel munkaviszonyban van. Emellett mellékállású evás egyéni vállalkozó, aki a kft. tevékenységéhez hasonló tevékenységet végez, de az egyéni vállalkozás és a kft. között nincs üzleti kapcsolat. C) személy a kft. tulajdonosa 20%-ban, ő a kft. ügyvezetője, amelyet munkaviszonyban lát el. A kft. A) személy részére a munkahely bérleti díját számlázza ki havonta. Van-e kapcsolt vállalkozói viszony a felek között? Mennyiben befolyásolja az előbbieket, ha A) és C) személy közeli hozzátartozók?

Kérdés: Szolgáltatást végző betéti társaság több éve működik, a havi bevétele 600-700 E Ft, költsége minimális, a beltagnak heti 36 órás munkaviszonya van, adóhátraléka 2,5 millió Ft. A 2014. évi beszámoló elkészítésekor a felhalmozódott pénzkészlete 26 millió Ft volt. A számviteli beszámolókat elfogadó taggyűlési határozatokban a bt. osztalékfizetéseket hagyott jóvá, az e miatti kötelezettség 21 millió Ft. A bt. ügyvezetője eddig nem engedélyezte az osztalék kifizetését. A fentiek milyen következményekkel járhatnak a bt. beltagjára, ügyvezetőjére, könyvelőjére vonatkozóan?

Kérdés: Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében béren kívüli juttatásnak minősül a munkavállalónak az iskolarendszerű képzési költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész a törvényben rögzített feltételek mellett. Az Szja-tv. 2015. január 1-jei változása alapján, az adóévben a Széchenyi Pihenőkártya szálláshely, vendéglátás, illetve szabadidő alszámlára utalt összeget figyelmen kívül hagyva, a béren kívüli juttatások éves keretösszege évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll. Jól értelmezzük a törvény szövegét, miszerint az iskolarendszerű képzési költség munkáltató általi átvállalása esetén a minimálbér két és félszeresét (262 500 forintot) meg nem haladó összeg minősül béren kívüli juttatásnak, de a törvényi korlát miatt csak 200 ezer forint számolható el mint béren kívüli juttatás?

Kérdés: Több munkáltató által foglalkoztatott dolgozó esetében a 2 cég egymás között hogyan bonyolítja le a bérelszámolást? A "fő" cég, amelyik bejelenti a munkavállalót, fizeti a bért és járulékait? A másik cég, amelyik szintén meg van jelölve a NAV felé, a bér rá eső részét hogyan fizeti meg a másik cégnek? Ha leszámlázzák egymás között, akkor milyen címszóval, és hová könyvelem? A munkaszerződésben mindkét cég szerepel? A jelenléti íven is? A tb-kiskönyvben is? Vagy csak a fő cég szerepel mindenhol?

Kérdés: Áfaalany egyéni vállalkozó (feleség) alkalmazottként foglalkoztatta a férjét. A házasság megromlott, válásra került sor, a férj munkaviszonya megszűnt. A férj 2014-ben alapított egy fuvarozási tevékenységet folytató egyszemélyes kft.-t. A volt feleség az egyéni vállalkozásában lévő tárgyi eszközei közül 2014-ben egy nyerges vontatót térítés nélkül átadott a kft.-nek. Számla szerint 2 870 000 Ft + 774 900 Ft áfa, pénzügyi teljesítést nem igényel. Az adásvételi szerződésben is ez szerepel. Az áfát az egyéni vállalkozó feleség bevallotta, megfizette, a kft. pedig visszaigényelte. A kft. a nyerges vontatót a számviteli előírások szerint vette nyilvántartásba. A válás utáni vagyon­megosztásban a volt férjjel szemben, mint beszámított összeg, a bruttó összeg, 3 644 900 Ft szerepel, és erről az egyéni vállalkozó nyilatkozatot adott. Az áfát hogyan kell elszámolni a kft.-nél, mert a vagyonmegosztás szerint a volt feleség egyéni vállalkozásának nem kell megfizetnie? Rendkívüli bevétel-e, és ezt a beszerzés évében kell elszámolni? Ha a kft. 2015-ben úgy dönt, hogy eladja a nyerges vontatót, milyen könyvelési tételekkel tudja kivezetni?

Kérdés: Egy kft. módosította társasági szerződését. Három tulajdonosa van a társaságnak. 60%-os részesedéssel rendelkező tulajdonos és 20-20%-kal rendelkező két másik tulajdonos. A 60%-os részesedéssel rendelkező tulajdonos az ügyvezető. A társasági szerződés meghatározza, hogy az ügyvezetést munkaviszonyban végzi, ezt bejelentették a Cégbíróságon. A tulajdonos munkaviszonyban bolti eladó volt, és ezt a tevékenységét meg kívánja tartani, mint személyes közreműködést. Szabályos-e, ha az eddigi munkaköri leírást módosítjuk, és szerepeltetjük benne az ügyvezetést is, a bejelentése marad változatlanul? Helyes-e a társasági szerződésnek az a pontja, ahol a többségi tulajdonosnál munkaviszony van meghatározva az ügyvezetésre? Arra gondolok, hogy a taggyűlés akkor határozatképes, ha egyszerű szótöbbség érvényesül. Kérem a segítségüket, hogyan tudom szabályosan kezelni az ügyvezető jogviszonyát!

Kérdés: Fuvarozó vállalkozás vagyunk. Szakmai közösségünket élénken foglalkoztatják a külföldi fuvarozókat is érintő, németországi kötelező minimálbér alkalmazási feltételei. Ezen szabály szerint a 8,5 euró/óra díjazás kötelezően alkalmazandó a Németországban bármely formában végrehajtott fuvarműveletkor. Kérdéseink a következők:
1. -Minden műveletre – rakodás, tranzit, kabotázs fuvar stb. – vonatkozik-e a német rendelkezés?
2. -Hol, miként és hogyan kell bejelentkezniük a magyar fuvarozóknak, hogy jogszerűen tevékenykedjenek Németország területén?
3. -Mit vigyen magával a sofőr, amivel dokumentálja a német rendeletnek való megfelelést?
4. -Miként értékeljük e vonatkozásban alvállalko­zóinkat?
5. -Hogyan értelmezzük az órabérre vonatkozó rendelkezést, például a havibérben elszámolt alkalmazottjainkra?
6. -Mit jelent a bruttó 8,5 euró óradíj, ezt Magyarországon hogyan számoljuk nettóra? Magyar vagy német előírás szerint?
7. -Miként szerepeljen a járulékszámításnál ez a gazdasági esemény?
8. -Milyen hazai bejelentkezési, dokumentálási kötelmei vannak a fuvarozóknak a magyar hatóságok felé? Kell-e külön elszámolást adni a magyar hatóság számára?

Kérdés: Társaságunk egyik munkavállalójának a devizahitel végtörlesztésének elősegítése érdekében munkáltatói kölcsönt nyújtott. A kölcsönszerződésben kamatot is meghatároztak, a kölcsön összegét nem pénzintézeten keresztül folyósították. A szerződésben rögzítették, ha a munkavállaló bizonyos ideig nem szünteti meg a munkaviszonyát, a kölcsön és kamatai megfizetése után háromhavi kölcsönrészletnek megfelelő ingatlanvásárlási támogatásban részesül. A feltételek teljesültek, utalni szeretnénk a támogatást. Milyen adó- és járulékterhei vannak? Hogyan kell elszámolni, bevallani? Milyen bizonylattal kell dokumentálni?

Kérdés: EU-támogatott kutatás keretében, a kutatók országok közötti munkavállalását támogató konstrukcióban a kft.-nél török állampolgár vesz részt a kutatásban. Az 1996. évi CI. tv. (török-magyar egyezmény, különösképpen annak 20-21. cikke) és más jogszabályok figyelembevétele alapján munkaviszony vagy egyéb jogviszony alapján válik biztosítottá? A kapott juttatás mellett adható-e adómentesen részére az EU által meghatározott "mobility támogatás, juttatás"?