68 cikk rendezése:
1. cikk / 68 Felújított eszköznél a fejlesztési tartalék
Kérdés: 2020-ban vásároltunk egy használt tárgyi eszközt, közel 2 millió forintért. A korábban képzett fejlesztési tartalékunkból erre a vásárlásra oldottunk fel. Az eszköz 14,5%-os értékcsökkenésű műszaki berendezés. 2022-ben egy teljes felújításon esett át 2,5 millió forint értékben, amit az eszközre aktiváltunk. Hogyan alakul innentől a társaságiadó-törvény szerint már fejlesztési tartalék terhére elszámolt értékcsökkenés? Először a „fejlesztési tartalékos értékcsökkenés” fogy el, azután számolhatunk rá a társaságiadó-törvény szerint is? Mivel jelentősen nőtt az eszköz bruttó értéke, hamarabb kifut az előrehozott értékcsökkenés?
2. cikk / 68 Kamat- és kezelésiköltség-támogatás lízingnél
Kérdés: Egy kft. Széchenyi Lízing Go konstrukció keretén belül zárt végű lízingszerződést kötött tehergépjármű beszerzésére. A lízinget finanszírozó cég által felszámított kamatra és kezelési költségre az 1368/21. (VI. 10.) Korm. határozat alapján a kft.-t állami kamat- és kezelésiköltség-támogatás illeti meg. A kft.-ben kamatra (T871), illetve kezelési költségre (T532) a lízingcég által a havi értesítőkön szereplő teljes kamat-, ill. kezelési költséget könyveljük a lízinggel mint kötelezettséggel szemben (K449), az állami támogatásokat pedig kötelezettségcsökkentő tételként egyéb bevételre (T449 – K967). (Ezek „Előlegezett kamat-, illetve kezelésiköltség-támogatás”-ként kerülnek feltüntetésre a havi értesítő mellékletében.) A lízingbe adó pénzügyi társaság felé a törlesztendő tőkével együtt a csökkentett kamat- és kezelési költség kerül megfizetésre, miközben a fizetési értesítőjükön mindig a teljes összeg szerepel, a fentiekben részletezett támogatásokat pedig csatolt mellékletekben vezetik le, és ott tüntetik föl az aktuálisan fizetendő összeget is. Helyes-e így a könyvelésünk? Vagy eleve a ténylegesen, tehát a támogatásokkal csökkentett fizetendő kamatot, ill. kezelési költséget kell T871-re és T532-re könyvelni? (A havi mellékletekben fizetendő nettó kamatot és kezelési költséget is külön oszlopban szerepeltetik.)
A másik kérdésem, hogy a beszerzett teherautóra mint műszaki eszközre igénybe vehetjük-e a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezményt? A társaság villanyszereléssel foglalkozik, kereskedelmi, vendéglátóipari stb. létesítmények teljes körű villamos hálózatát építik meg, ehhez használják a teherautóikat a villanyszerelési anyagok szállítására (3,5 tonna alatti tehergépkocsikat szereznek be általában, és ahogy növekedett a rendelésállomány, a munkamennyiség, úgy növelték a beszerzendő járművek számát).
A harmadik kérdésem, hogy a Tao-tv. 22/A. § (1) bekezdése, illetve (2) bekezdése szerinti társaságiadó-kedvezményt a teljes kamatra (vagyis amit a T871-re könyvelünk), vagy csak a támogatással csökkentett kamatösszegre (T871-ből a K967-re könyvelt összeget levonva) vehetjük igénybe?
A másik kérdésem, hogy a beszerzett teherautóra mint műszaki eszközre igénybe vehetjük-e a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezményt? A társaság villanyszereléssel foglalkozik, kereskedelmi, vendéglátóipari stb. létesítmények teljes körű villamos hálózatát építik meg, ehhez használják a teherautóikat a villanyszerelési anyagok szállítására (3,5 tonna alatti tehergépkocsikat szereznek be általában, és ahogy növekedett a rendelésállomány, a munkamennyiség, úgy növelték a beszerzendő járművek számát).
A harmadik kérdésem, hogy a Tao-tv. 22/A. § (1) bekezdése, illetve (2) bekezdése szerinti társaságiadó-kedvezményt a teljes kamatra (vagyis amit a T871-re könyvelünk), vagy csak a támogatással csökkentett kamatösszegre (T871-ből a K967-re könyvelt összeget levonva) vehetjük igénybe?
3. cikk / 68 Kiépített napelemes rendszer több funkcióval
Kérdés: Társaságunk egy igen nagy energiaigényű termelőtevékenységet végez. A közelmúltban vállalkozásunk egy jelentős összegű napelemes rendszert építtetett ki, és további napelemes rendszer kiépítését fontolgatja. A kiépített napelemes rendszer, amely egy gyárépület tetőszerkezetén kapott helyet, nemcsak az adott épületet látja el energiával, hanem más, az üzem területén lévő épületeket is, azaz az épületekben folyó termelő és egyéb, például irodai tevékenységet is szolgálja. A megtermelt és megvásárolt energia kb. 90-95%-a közvetlenül a termelés során kerül felhasználásra. A napelemes rendszer kiépítésére vonatkozó vállalkozói szerződésben az elvégzett munka részletezettsége megtalálható. Ez alapján a kiépített tetőszerkezet ára is meghatározott, amelynek aktiválása véleményünk szerint az egyéb építmények között kell, hogy megtörténjen. A műszaki berendezések, gépek, járművek közé aktiválandók egyben a napelemek, az inverterek és az egyéb szerelési anyagok. Az előzőekben bemutatott véleményünk helytálló, vagy tévesen gondoljuk az aktiválás folyamatát? Ennek óriási jelentősége van az egyedi értékelés elvének való megfelelésen túl, az adózásban alkalmazható kedvezmények vonatkozásában is. A kérdés azért merült fel, mert a megtermelt villamos energia felhasználása során tételesen nem tudjuk kimutatni, hogy mennyi volt a közvetlenül a termelés érdekében felhasznált energia.
4. cikk / 68 Új épület bekerülési értékébe tartozik?
Kérdés: Új irodaház építése esetén az épület bekerülési értékébe tartozhat-e a gázzal oltó rendszer, a mélygarázsba szerelt elektromos autótöltő rendszer, az olyan szünetmentes tápegységek és az azokat ellátó generátor, amely nem az épület egészének áramellátását biztosítja, hanem csak a szerverteremben lévő szervereket?
5. cikk / 68 Pénztárgéphálózat minősítése
Kérdés: Vendéglátóipari egységet üzemeltető cég jelentős felújításokat végzett az általa kezelt étteremben. A konyhai gépészet felújítása mellett korszerűbbre cserélték a pénztárgépeket is. A pénztárgéphálózat több pénztárgépet is tartalmaz, amelyek összeköttetésben vannak a rendelések feldolgozását követő rendszerrel, illetve a banki terminálokkal. Az étterem tekintetében kezelhető-e műszaki eszközként a pénztárhálózat, vagy inkább egyéb berendezésnek minősül? A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerint az adóalap-csökkentő tétel érvényesítése szempontjából kiemelkedően fontos, hogy megfelelően kerüljön elszámolásra a pénztárgép-beruházás.
6. cikk / 68 Ingatlan vagy műszaki berendezés
Kérdés: Társaságunk ingatlanberuházás keretében dokkolókapuhoz rámpakiegyenlítőt vásárolt. A kapu az építési kivitelezési szerződés keretében kerül kialakításra, beépítésre, míg a rámpakiegyenlítőt az azt szállító vállalkozó építi be. A rámpakiegyenlítő a beszereléskor a padlóba, szögvas keretre lesz rögzítve. A rámpakiegyenlítőt az ingatlan részeként vagy önálló műszaki berendezésként kell nyilvántartani?
7. cikk / 68 Egyéb építmény vagy műszaki berendezés
Kérdés: Társaságunk egy nagyobb beruházás keretében elektromosautó-töltő állomást vásárolt. Ez az autótöltő állomás a raktárunkba érkező autók töltésére lesz kialakítva. A megvásárolt autótöltő állomás egy rozsdamentes lábazatból és töltőfejéből áll. A töltőállomás csavarral rögzíthető a talajhoz, ahol előzetesen a villamos vezetékhez előkészítették, és odavezették a villamos vezetéket. A fentiek alapján egyéb építményként vagy műszaki berendezésként kell üzembe helyezni a töltőállomást? Hogyan kell elszámolni a villamos vezeték kialakítását akkor, ha a beruházásban a töltőállomáshoz szükséges vezeték kialakítása nincs részletezve, illetve ha részletezve van?
8. cikk / 68 Ingatlan vagy műszaki berendezés?
Kérdés: A kft. egy társasházban ún. gépi beállót vásárolt. A gépi beálló négy gépkocsi beállására, tárolására alkalmas, ahol 2 db felső és 2 db alsó beálló van. Mellékeltem egy beálló fényképét. A tárolási szintek egy kulcs segítségével mozgathatók. A gépi beálló megvásárlása során a NAV ingatlanként kezelte a gépi beállót, és ennek megfelelően a teljes összegre illetéket szabott ki. (Mind a négy beállóra.) A számvitelben a gépi beálló ingatlan vagy műszaki berendezés, vagy annak értékét meg kell bontani két részre? Helyesen járt el a NAV, amikor a beálló értékét ingatlanként vette számításba?
9. cikk / 68 Klímák felszerelése
Kérdés: Intézményünk 4 db klímát vásárolt 5-3,5-7,5 kW teljesítménnyel. A klímákat felszereltük és üzembe helyeztük az épületeinkben. Számvitelileg hogyan kell kezelnünk a beszerzéseket? Értéknövelő beruházásként, tartozékként vagy önálló eszközként?
10. cikk / 68 Társaságiadóalap-csökkentés beruházásnál
Kérdés: Kkv-kategóriába tartozó, ipari termelőtevékenységet folytató gazdasági társaság nagyobb léptékű fejlesztést valósít meg: gyártócsarnokot épít, és azt termelőgépekkel berendezi. A fejlesztéshez pályázattal támogatást kap, az összes beruházási érték kb. 40%-os mértékéig. A beruházás megfelel a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontjában előírtaknak. Taoalap-csökkentésként figyelembe veheti-e a beruházás teljes összegét (a pozitív adóalap mértékéig), vagy a beruházásra fordított teljes összeget csökkentenie kell a kapott támogatással, és csak a különbözettel lehet a társasági adó alapját csökkenteni?
