Gépkocsihasználat, kiküldetés

Kérdés: Családi, kettős könyvvitelű bt.-ben főként a kültag végzi az esetleges munkákat, melyhez időnként a saját személygépkocsiját használja. (A bt.-ben nincs jövedelemkifizetés, mert a kül- és beltagnak van főállása!). 1. Útnyilvántartás alapján hivatalos célú személygépkocsi-használat címén a kültagnak kifizethető-e a megtett kilométerek után a gépkocsihasználat? 2. A kültagnak az szja-bevallásában kell-e szerepeltetnie a hivatalos célú gépkocsihasználat címén kapott költségtérítést? 3. A tagok külföldi szakkiállításra (EU-s országba) szeretnének utazni (a bt. életében ilyen esemény még nem volt!). Milyen útiköltségeket (repülőjegy ára/hivatalos célú szgk.-használat stb.), szállás- és egyéb költségeket/kiadásokat lehet költségként elszámolni? Milyen dokumentációkkal kell bizonyítani a szakmai utazás megtörtént tényét és az ahhoz kapcsolódó költségeket? Fizethető-e adómentes napidíj (s ha igen, mennyi) a tagoknak? Az elszámolt költségek után kell-e járulékokat fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben szereplő esetben a kültag a járművehasználatáért költségtérítést kaphat. A költségtérítésből a magánszemélyköltségnyilatkozata alapján a kifizetőnek adóelőleget kell levonni.A kifizető év végén igazolást ad a magánszemélynek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.

Osztalékról való lemondás evás társaságnál

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá 2007-ben bejelentkezett kettős könyvvitelt vezető társaság a 2006. évi adózott eredmény elfogadásakor osztalékfizetésről döntött. Az osztalékot 2007-ben nem fizették ki. Így a jóváhagyott osztalék a kötelezettségek között szerepel. Lehetséges-e, hogy a 2007. évi beszámoló után, a 2007. év már evázott eredményeként az a tagok között adómentesen felosztásra kerüljön, amennyiben még a 2007. évi eredmény elfogadása előtt a tagok lemondanak az előírt osztalékról?
Részlet a válaszából: […] ...szembeni kötelezettségként.A tagok írásban – külön-külön – lemondhatnak azosztalékfizetés miatti követelésükről. Ezen lemondó nyilatkozat birtokábanlehet a tagokkal szembeni – osztalékfizetés miatti – kötelezettséget elengedettkötelezettségként a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.

Importáfa kontírozása

Kérdés: Hogyan történik az importáfa kontírozása? Az első rendeltetési helyig felmerült szállítási költség is alapja az áfának? A VPOP által kivetett áfát a T 3686 – K 4652, T 4661 – K 3686 tétellel kell könyvelni? És mit kell könyvelni a 467-re? A pénztári kiegyenlítést hogyan kell könyvelni? A bevallásban melyiket hol tüntetem fel?
Részlet a válaszából: […] ...igazolóhatározat, vagy ha az adót a közvetett vámjogi képviselő fizette meg, aközvetett vámjogi képviselőnek az adóalany nevére szóló nyilatkozata az adómegfizetéséről. Abban az esetben, ha az adóalany jogosult az importtalkapcsolatos áfát megállapítani, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Kulturális járulék a teljes ingatlan vagy ingatlanrész után

Kérdés: A Tulajdonos kft. rendelkezik 100 egységnyi építési telekkel, amelyre – a Tulajdonos kft. nevére szólóan – az illetékes építési hatóság 300 egységnyi – többszintes – kiskereskedelmi egység létesítését engedélyezte. Az ingatlan pláza jellegű, amelyben kiskereskedelmi egységek kerülnek megépítésre. A Tulajdonos kft. a 100 egységnyi telek egy részét értékesítette a vevők részére, amely az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. A vevők mint építők vállalkozási szerződés keretében megbízták a Tulajdonos kft.-t az ingatlan kivitelezésével. Az egyes ingatlanok bekerülési értéke több tízmillió forint, de egyenként nem érik el a 120 millió Ft-ot. Konkrét eset: "A" kft. építési szerződéssel megbízza a Tulajdonos kft.-t, hogy az ingatlan 2. emeletén építsen meg részére 50 m2 alapterületű kiskereskedelmi egységet, a vállalási ár nettó 25 millió Ft. A Tulajdonos kft. mint építtető építési szerződést köt "B" kft.-vel a pláza jellegű ingatlan kivitelezésére, nettó 1500 millió Ft-tal. Az építtető az építési szerződésben nem nyilatkozik a kivitelező felé arról, hogy az építmény számviteli törvény szerinti bekerülési értéke a szerződéskötéskor eléri a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvényben meghatározott értéket. Kérdés, kinek és milyen összeg után keletkezik kulturálisjárulék-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése szerint azépíttető (az adott esetben a Tulajdonos kft.) köteles a kivitelezőt – azépítési szerződésben vagy külön nyilatkozatban – írásban tájékoztatni arról,hogy a megvalósítandó építmény kulturálisjárulék-köteles-e, vagy nem....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Térítésmentes kölcsönzés

Kérdés: Nyugdíjas tag térítésmentesen adja kölcsön teherautóját a kft.-nek. A bérleti szerződés elegendő dokumentum-e ahhoz, hogy a kft. minden – a teherautóhoz kapcsolódó – költséget elszámoljon a kft.-ben? A nyugdíjas tagnak vagy a kft.-nek keletkezik-e bármilyen fizetési kötelezettsége az ingyenes bérlet miatt? Ha nincs bérleti szerződés, de a kft. az üzembentartója a teherautónak, akkor is elszámolhatók az üzemeltetési és egyéb költségek?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly)pontja alapján még az adózás előtti eredményt is csökkentheti a nyugdíjastagnál – a nyugdíjas nyilatkozata alapján – a bérbeadás, az üzemben tartásmiatt felmerült tényleges költségeknek megfelelő összeggel.Felmerül a kérdés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Eva választása az Szt. vagy az Eva-tv. hatálya alatt

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó gazdasági társaság 2008-tól az evát választja. Ha nem kíván az Szt. hatálya alá tartozni, akkor nem szükséges kettős könyvvitelt alkalmaznia? Nem köteles napi pénztárjelentést sem vezetni? Mi az eltérés, hogy az evás gazdasági társaság az Eva-tv. vagy az Szt. hatálya alá tartozzon?
Részlet a válaszából: […] ...teljesíti. A társaságnak erről a választásáról azadóhatóság által rendszeresített nyomtatványon nyilatkoznia kell, megtettnyilatkozatát a későbbiek során nem változtathatja meg.A nem kettős könyvvitelt választó evaalany kkt.-nek, illetvebt.-nek időrendben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 10.

Követelés beszámítása a kötelezettségbe

Kérdés: Van egy kft., amellyel szemben követelésem és kötelezettségem is van. A társaság írt egy levelet, amelyben értesített, hogy követelését 1 millió forint összegben kompenzálta a kötelezettsége értékével. A kompenzációt a kft. a levél dátumának keltével könyvelte. Köteles vagyok ezt elfogadni, és az értesítőlevél alapján az összevezetést könyvelni? Kell ehhez társaságunk hozzájárulása?
Részlet a válaszából: […] ...egynemű és lejárt követelését – ha jogszabály kivételt nemtesz – a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattaltartozásába beszámíthatja. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek.Nyilvánvalóan csak olyan követelést lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.

Rendelkezés az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárhoz utalásról

Kérdés: 2006. évi adóbevallásomat elég korán, még 2007. 02. 21-én nyújtottam be. A 01.B oldalon rendelkeztem az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárhoz utalandó összegről. 70 500 forint volt a visszakérhető összege. A program a 87. sor d) oszlopában a fizetendő szja összegével csökkentett összeget ajánlotta fel, bár ez a kötelezettség nem vonható össze a pénztárhoz utalandó összeggel (jelen esetben 43 650 forintot). Én ezt nem írtam felül, így tévesen vallottam be az utalandó összeget. Az szja-kötelezettséget csekken a bevallással egy időben befizettem, de átutalásra az önkéntes biztosítóhoz csak a csökkentett összeg került. Ekkor a 0753 nyomtatványon 2007. 04. 03-án önellenőriztem az szja-bevallásom ezen sorát, de személyes érdeklődésemre azt a felvilágosítást kaptam, hogy ez a nyilatkozat önellenőrzéssel nem módosítható. Hogyan juthatok mégis ehhez az összeghez?
Részlet a válaszából: […] A személyijövedelemadó-törvény 44/A. §-ának (1) bekezdéseszerint a magánszemély az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetésselösszefüggésben az összevont adóalap adójának az adókedvezmények levonása utánfennmaradó részéről nyilatkozhat. Ez azt jelenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Közösségen belül kapott előleg

Kérdés: Közösségen belüli termék értékesítésekor a vevőtől előleget kérünk. Az előleg megérkezik, másnap az áru a számlával indul el a megrendelőhöz (ugyanazon hónapon belül). Kérdésem, hogyan történjen a számlázás? A kapott összeget áfa szempontjából nettó vagy bruttó összegben kezelem? Ha egy hónapon belül történik az előleg érkezése és a számla elkészítése is, az áfabevallásban hogyan szerepeltetjük?
Részlet a válaszából: […] ...kell szerepeltetni. Ennek megfelelően aközösségi értékesítésekre vonatkozó sorok mellett külön kiemelve is be kellírni, az összesítő nyilatkozat ellenőrizhetősége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Tagi kölcsön visszafizetése áruval

Kérdés: A tagi kölcsön visszafizethető-e árukészlettel, és hogyan alakul a befizetendő áfa?
Részlet a válaszából: […] ...alapján van azonban arra lehetőség, hogya kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését a jogosulthozintézett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja, feltételezve hogy sem akötelezettel, sem a jogosulttal szemben csőd-, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.
1
35
36
37
47