490 talált cikk a nyilatkozat kifejezésre

Kérdés: A Gt. 131. §-ának (3) bekezdése alapján az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy az osztalékfizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét. Ha a beszámoló elfogadásakor a cégnek rossz a likviditása, de a jövőben várhatóan lesz az osztalékfizetésre fedezete, akkor mit nyilatkozzon az ügyvezető? Elhatározható-e az osztalékfelvétel egyáltalán?

Kérdés: Osztalékfizetés előtt állunk. Tanácstalanok vagyunk, hogy mit kell figyelembe venni a 450 ezer Ft egészségügyi hozzájárulás kiszámításánál. A munkaadó által a bruttó bér után fizetett 4,5+0,5 százalékot, vagy a munkavállaló által fizetett 4+2 százalékot, avagy mindkettő figyelembe vehető a számításnál?

Kérdés: Vannak olyan vegyes kockázati életbiztosítások, amik megtakarítási összeget is tartalmaznak, tehát befektetésként is működnek. Hogyan kell ezeket elszámolni, ha a kifizető a szerződő, biztosított a munkavállaló és kedvezményezett a munkavállaló, illetve a kifizető társaság? Elszámolható-e az egész összeg költségként? Ha nem, akkor a kifizetőnek mikor keletkezik adófizetési kötelezettsége az első és a második esetben?

Kérdés: Az év végi zárások előkészítésénél a felszámolás alatt álló adósaink (vevőink) felszámolóját levélben megkerestük, hogy behajthatatlansági nyilatkozatot adjanak, ha a cég fizetésképtelen. 2008. február hónapban 3 ilyen behajthatatlansági nyilatkozat is érkezett. 2007. 12. 31-ével behajthatatlan követelésként leírhatom ezeket? 2007. évi társaságiadó-alapot növelő tétel lesz? Vagy csak 2008-ban írhatom le, hogy ne legyen társaságiadó-alapot növelő tétel?

Kérdés: A tarvágás utáni árbevétel tárgyévi bevétel. Az újratelepítés költsége következő évben merül fel, munkadíj, facsemete stb. A bevétellel szemben tárgyévben költségem nincs, ezért adóznom kell! Következő évben bevételem nincs, csak kiadásom és költségem van. Őstermelőként hogyan tudom ezt elszámolni?

Kérdés: Társadalmi szervezetünk értékesíti az 1988 előtt birtokába került székházát és irodaépületét. Az épületeket áfaköteles és tárgyi adómentes (2008. évtől a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel mentes) tevékenységéhez egyaránt használjuk. A tevékenységekhez kötődő, tételesen el nem különíthető beszerzések áfája az arányosítás szabályai szerint került, illetve kerül megosztásra, a tárgyévi adatok alapján göngyölve kiszámított levonási hányad alkalmazásával. Az ingatlan-bérbeadás és -értékesítés tekintetében adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adófizetési kötelezettséget választottuk, és választásunkról nyilatkozat megküldésével értesítettük 2007. decemberben az adóhatóságot. Az értékesítési folyamat adásvételi előszerződés alapján megkezdődött, 2008. január 1. előtt. A 2007. évi CXXVII. törvény 269. §-ának (1) bekezdésben foglaltak alkalmazására nem tettünk nyilatkozatot. A vevő szerződés szerint 2008 áprilisában további előleget és az ingatlan birtokbaadását követően várhatóan 2008 májusában fizeti meg az ingatlanok teljes vételárát. Az adásvételi ügylet vonatkozásában az 1992. évi LXXIV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni? Az ügylethez kapcsolódó, 2008. évben kibocsátott számlákat nem fordított, hanem egyenes adózással, áfafelszámítással kell kiállítani?

Kérdés: Társaságunk (K+F) kutatási tevékenységet végez. Tevékenységünket az egyetem területén (bérleti szerződés) végezzük. Kutatásaink önálló projektek. Nyertes pályázataink elszámolását követően támogatásban részesülünk. A pénzügyileg beérkezett pályázati támogatásokat elhatároljuk. Adózás előtti eredményünk javára év végén a támogatási jóváírásokból (amely időbelileg elhatárolt) egyéb és rendkívüli bevételeket számolunk el az alábbi költségek összegével megegyezően: – Tárgyi eszköz tekintetében az adott évre elszámolt értékcsökkenés összegével megegyezően engedjük fel az időbeli elhatárolást. – Munkabér és egyéb forgóeszközök között elszámolt költségeinket pedig 100%-os összegben. K+F tevékenységünk eredményeként született szellemi termékeket aktiváljuk (közvetlen önköltségen). a) A Tao-tv. adóalap-csökkentő tételként sorolja fel a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatást. A (8) bekezdésben konkrétan felsorolja, mikor csökkentheti az adózás előtti eredményét a társaság. Helytálló-e az álláspontunk, miszerint társaságunk ezen adóalap-csökkentő jogcímmel nem élhet a pályázati támogatás tekintetében? b) A 22. § (9) bekezdése szerint az alapkutatás és a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között elszámolt bérköltség 10%-át lehet figyelembe venni adókedvezményként. Milyen feltételei vannak a kedvezmény érvényesítésének, és hogyan lehet ezen adócsökkentő tételt igénybe venni? Cégünk élhet-e vele? c Adóalap-csökkentő tételek között sorolja fel a K+F közvetlen önköltséget. Társaságunk igénybe veheti-e ezt az adóalap-csökkentő tételt? Cégünk melyik csökkentő tételt veheti igénybe (párhuzamosan)?

Kérdés: Ha egy cég harmadik országból vásárol árut, de az Magyarországra nem érkezik meg, hanem az EU más tagországába, és ott kerül értékesítésre, akkor milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni és milyen igazolásokkal kell rendelkezni? Ha ez az áru részben Magyarországra kerül és itt értékesítik, akkor milyen könyvelési tételek vonatkoznak rá, és milyen igazolással kell rendelkeznie? Ha az uniós országban adószámot kell kérni, akkor mit kell könyvelni ott és idehaza? Számlázhat-e a magyar cég itthonról exportként az Unióba úgy, hogy az áru nem érkezik be az országba?

Kérdés: Családi, kettős könyvvitelű bt.-ben főként a kültag végzi az esetleges munkákat, melyhez időnként a saját személygépkocsiját használja. (A bt.-ben nincs jövedelemkifizetés, mert a kül- és beltagnak van főállása!). 1. Útnyilvántartás alapján hivatalos célú személygépkocsi-használat címén a kültagnak kifizethető-e a megtett kilométerek után a gépkocsihasználat? 2. A kültagnak az szja-bevallásában kell-e szerepeltetnie a hivatalos célú gépkocsihasználat címén kapott költségtérítést? 3. A tagok külföldi szakkiállításra (EU-s országba) szeretnének utazni (a bt. életében ilyen esemény még nem volt!). Milyen útiköltségeket (repülőjegy ára/hivatalos célú szgk.-használat stb.), szállás- és egyéb költségeket/kiadásokat lehet költségként elszámolni? Milyen dokumentációkkal kell bizonyítani a szakmai utazás megtörtént tényét és az ahhoz kapcsolódó költségeket? Fizethető-e adómentes napidíj (s ha igen, mennyi) a tagoknak? Az elszámolt költségek után kell-e járulékokat fizetni?

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá 2007-ben bejelentkezett kettős könyvvitelt vezető társaság a 2006. évi adózott eredmény elfogadásakor osztalékfizetésről döntött. Az osztalékot 2007-ben nem fizették ki. Így a jóváhagyott osztalék a kötelezettségek között szerepel. Lehetséges-e, hogy a 2007. évi beszámoló után, a 2007. év már evázott eredményeként az a tagok között adómentesen felosztásra kerüljön, amennyiben még a 2007. évi eredmény elfogadása előtt a tagok lemondanak az előírt osztalékról?