Külföldinek nyújtott hirdetési szolgáltatás kulturális járuléka

Kérdés: A kulturális járulék alapjába beletartozik-e a magyar adóalany által közösségi ügyfélnek nyújtott hirdetési szolgáltatás? Véleményem szerint a közösségi partner felé teljesített hirdetési szolgáltatás az 1992. évi LXXIV. törvény 15. §-ának (5) bekezdése alapján külföldön teljesítettnek minősül, ezért nem kell ezen szolgáltatás után kulturális járulékot fizetni.
Részlet a válaszából: […] ...tartózkodási helye határozza meg, ha aszolgáltatást megrendelő a szolgáltatást nyújtó illetősége szerinti államtóleltérő államban nyilvántartásba vett adóalany. A kérdés szerint közösségi partner veszi igénybe a hirdetésiszolgáltatást, tehát ő az,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.
Kapcsolódó címke:

Szokásos piaci ár meghatározása, nyilvántartása

Kérdés: A "piaci ár nyilvántartásával" kapcsolatos kérdésem a következő: "A" vállalat: anyavállalat, "B" vállalat: leányvállalat, melyben az anyavállalat többségi részesedéssel bír, "C" vállalat: leányvállalat, melyben az anyavállalat 50%-os részesedéssel bír. Üzleti kapcsolatban a két leányvállalat áll termékértékesítés, illetve nyújtott szolgáltatás tekintetében. A "piaci árnyilvántartási kötelezettség" a fenti esetben kire vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...joggalrendelkezik "C"-ben. Ez utóbbi esetben viszont "B" és "C" is kapcsoltvállalkozás. A szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatosnyilvántartást a Tao-tv. 18. §-ának (5) bekezdése szerint a kapcsolt vállalkozásnakminősülő társaságiadó-alanyoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.
Kapcsolódó címkék:  

Értékcsökkenés erdőtelepítésnél

Kérdés: Egy egyéni vállalkozó erdőtelepítésre kapott támogatást. Az APEH 2007. 05. 02-án kelt iránymutatása alapján ez a támogatás bevételnek minősül. A telepítést beruházásként vettük nyilvántartásba, majd a következő évben felmerülő ápolási munkákat költségként számoltuk el. Helyesen jártunk-e el? Értékcsökkenést a beruházás után lehet-e elszámolni? Ha igen, akkor mikortól?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 11. számú melléklet II. része foglalkozik azértékcsökkenési leírás szabályaival. A 2. pont f) alpont szerint nem számolhatóel értékcsökkenés az erdő előállítási költsége után. Ugyanezen alpont szerintmelioráció esetén számolható el értékcsökkenési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.
Kapcsolódó címkék:  

Bérelt személygépkocsi költségeinek elszámolása

Kérdés: A cég személygépkocsikat bérel (tartósan, egész évben), amelyet a dolgozók – változó arányban – munkavégzésre és magáncélra használnak. Minden egyes személygépkocsi után megfizetik a teljes cégautóadót. A dolgozók a vásárolt üzemanyagról számlát hoznak, amelyeket teljes összegükben költségként elszámolunk. Jó ez így? A személygépkocsik bérleti díjának áfáját teljes összegében levonhatjuk? Éves és havi autópálya-matrica vásárlásakor keletkezik-e adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...nem keletkezik adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettség.Bár a cégautóadó megfizetése esetén az Szja-tv. szerint nemkötelező az útnyilvántartás vezetése, az üzemanyagköltséggel valóelszámoltatáshoz attól nem lehet eltekinteni. Az helyes, hogy a dolgozók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.
Kapcsolódó címke:

Üzemanyag-elszámolás cégautóadónál

Kérdés: Több ügyfelünk rendelkezik cégautóval, amelyek után a cégautóadót megfizetik. Ügyfeleink útnyilvántartást nem vezetnek. Év elején és év végén a kilométeróra-állást ugyan rögzítik, de az üzemanyag-fogyasztás mennyiségének jogosságát nem vizsgálják. A cég üzemanyagköltséget a cég nevére szóló számlák alapján számol el. A 3273. számú kérdésre adott válasz utolsó mondata vetette fel bennünk azt a kérdést, hogy helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...értéke nem tekinthető a vállalkozási tevékenységérdekében felmerült költségnek, ráfordításnak.Célszerűbb azonban útnyilvántartást vezetni – a cégautóadómegfizetése mellett is – a cégautóval megtett utakról akkor, ha a cégautóttöbben használják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.
Kapcsolódó címkék:  

Gépkocsihasználat, kiküldetés

Kérdés: Családi, kettős könyvvitelű bt.-ben főként a kültag végzi az esetleges munkákat, melyhez időnként a saját személygépkocsiját használja. (A bt.-ben nincs jövedelemkifizetés, mert a kül- és beltagnak van főállása!). 1. Útnyilvántartás alapján hivatalos célú személygépkocsi-használat címén a kültagnak kifizethető-e a megtett kilométerek után a gépkocsihasználat? 2. A kültagnak az szja-bevallásában kell-e szerepeltetnie a hivatalos célú gépkocsihasználat címén kapott költségtérítést? 3. A tagok külföldi szakkiállításra (EU-s országba) szeretnének utazni (a bt. életében ilyen esemény még nem volt!). Milyen útiköltségeket (repülőjegy ára/hivatalos célú szgk.-használat stb.), szállás- és egyéb költségeket/kiadásokat lehet költségként elszámolni? Milyen dokumentációkkal kell bizonyítani a szakmai utazás megtörtént tényét és az ahhoz kapcsolódó költségeket? Fizethető-e adómentes napidíj (s ha igen, mennyi) a tagoknak? Az elszámolt költségek után kell-e járulékokat fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...amely alapján a magánszemély azadóbevallásában számol el. Legfontosabb szabály, hogy járműhasználat címénköltséget csak útnyilvántartás alapján lehet elszámolni. A saját tulajdonújármű használatával összefüggésben az üzemi, hivatali használatra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó bankszámlanyitása

Kérdés: Kell-e az egyéni vállalkozónak külön bankszámlát nyitnia a vállalkozási és a magánkiadásai számára? Ha a vállalkozói számlájáról olyan kiadást teljesít, ami nem a vállalkozással kapcsolatos, el lehet-e számolni, mint készpénzfelvételt, és befizetni a pénztárba, ha nem, mi a megoldás erre a problémára visszamenőleg?
Részlet a válaszából: […] ...azt a pénzforgalmibankszámláján lekötött számlakövetelésként kell kimutatnia az Szja-tv. 49/B.§-ának (22) bekezdésében előírt nyilvántartásában. A 10 százalékos adókulcsalkalmazásához tehát szükséges a belföldi pénzforgalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.

Vízi- és szennyvízközmű megvalósítása

Kérdés: A víziközmű-társulat 2007-ben alakult, közel 6000 érdekeltségi egységgel. Egy érdekeltségi egységre eső befizetés vízellátásra 350 E Ft, csatornaberuházás esetén 150 E Ft. Ennek a megfizetésére 3 választási lehetőség van: két év alatt készpénzzel, 10 év alatt hitelfelvétel útján, vagy a lakás-takarékpénztárba való belépéssel. Ez utóbbi esetben a társulathoz csak kamatot és működési költséget fizetnek a tagok, 75 hónapon keresztül a lakás-takarékpénztárhoz törlesztést fizetnek, majd a lejáratkor a társulat a hitellel fedezett tőkét egy összegben kapja meg. Társulatunk analitikus nyilvántartást vezet, amelyben a törlesztőrészletek előre feltüntetésre kerültek. A víziközmű-beruházás kivitelezési számlái ISPA/KA támogatás igénybevétele mellett az önkormányzathoz mint beruházóhoz kerülnek. A kifizetéshez a társulat az érdekeltségi hozzájárulást és a felvett hitel összegét az önkormányzathoz utalja át. A társulat csak a működésével kapcsolatos költségeket fizeti ki. A társulat nem bevételszerző tevékenységre alakult. Kérdéseink: a) A kivetett érdekeltségi hozzájárulást teljes összegében nyilván kell-e tartani a főkönyvi könyvelésben, vagy csak a ténylegesen befolyt összeget? b) A hitelkamaton felül felmerült költségeink is beruházási költségnek minősülnek? c) Ha átadjuk a költségeket az önkormányzatnak, azt számlázni kell? d) Ha a működési költségek nem beruházási költségek, akkor rendkívüli bevétel átvezetésével ellentételezhető? e) Ha követelésként kimutatjuk az érdekeltségi hozzájárulást, kell-e értékvesztést elszámolni? f) Az önkormányzathoz át nem utalt, befolyt érdekeltségi hozzájárulást nyereségként kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...feltett kérdésekre a következőket válaszoljuk: a) A kivetett érdekeltségi hozzájárulást érdekeltségiegységenként az analitikus nyilvántartásban kell kimutatni, az analitikusnyilvántartásban kell azt megbontani a tárgyévben, illetve a következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.
Kapcsolódó címke:

Az 1 és 2 forintosok megszüntetése

Kérdés: Az 1 és 2 forintosok megszüntetésével kapcsolatban szeretném tudni, hogy csak a készpénzes forgalomra vonatkozik? Ha készpénzes számlát állítok ki, akkor a végén kerekíteni kell a számlát, és a számla végösszege csak 5-re, illetve nullára végződhet? Ha az ügyfélnek átutalásos számlát állítok ki, és utóbb mégis készpénzzel fizet, akkor hogyan kell eljárnom, ha az átutalási számlákban nem kerekítek?
Részlet a válaszából: […] ...mellett azonban -a konkrét kérdésekre adandó válasz előtt – utalni kell a számvitelikövetelményekre is, arra, hogy a könyvviteli nyilvántartásokban rögzítendőadatokat tételesen bizonylatolni kell.A leírtakból következik, hogy a kerekítési előírásokelsősorban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.
Kapcsolódó címkék:    

Étkeztetés feltöltött bankkártyáról

Kérdés: Étkeztetőcég vagyunk. Nálunk nemcsak készpénzért, hanem melegétkezési utalvány ellenében, sőt az alkalmazottaknak és külsős cégeknek kártyára történő feltöltéssel is lehet meleg ételt fogyasztani. A cég, aki feltölteti az alkalmazottai kártyáját, az adómentesen adható, jelenleg 12 000 Ft-ra tölti fel. Amíg futja, addig a kártyáról fogyasztanak, amikor elfogy a kártyán lévő összeg, akkor készpénzzel fizetnek a kasszánál. Hogyan történjen a számla kiállítása? A cégek a pénzt az étkeztetés előtt utalják. Áfás legyen a számla? Mi a helyzet akkor, ha a cég a saját alkalmazottait is így étkezteti?
Részlet a válaszából: […] ...történt étkezés (ezen belülfelhasználónként, továbbá saját alkalmazottak alkalmazottanként). Ilyen, illetve tartalmában hasonló nyilvántartás hiányábanaz étkezőhely pénztárosa a készpénzbevétellel nem számoltatható el, de nemlehet a más cégek (a vevők)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.
Kapcsolódó címke:
1
169
170
171
259