2555 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Áfás taxis egyéni vállalkozónak miként lehet elszámolni a gépkocsijával megtett km-eket, ha a személygépkocsi nincs benne a vállalkozásában? Milyen költséget számolhat el a gépkocsi használatával kapcsolatban, hogyan számolja el az ún. üresállási km-eket? Mely jogszabályban van ez konkrétan lefektetve?

Kérdés: A kft. megalakult 3 millió forint törzstőkével. A tagok ebből 1,5 millió forintot a megalakulást követően a választott pénzintézethez befizettek. A cégbejegyzés megtörtént. Az 1 500 000 forintot (a törzstőke fennmaradó részét) 1 év múlva fizetik be. Hogyan kontírozzuk helyesen az előbbi gazdasági eseményeket?

Kérdés: A 2006. évi beszámolóban jóváhagyott osztaléknak az eredménytartalék terhére megállapított összege után 10 százalék forrásadó megfizetése mellett lehetett a házipénztár összegét csökkenteni a törvényben rögzített feltételek fennállása esetén. A beszámoló 2007. 01. 31-ével elkészült taggyűlési jegyzőkönyvében jóváhagyták a fizetni szándékozott osztalék összegét. A beszámolóban viszont a jóváhagyott osztalékot nem mutatták ki az alapítókkal szembeni kötelezettségként. A forrásadót a társaság bevallotta és befizette. A könyvelő az osztalékkifizetést közvetlenül az eredménytartalékból könyvelte 2007-ben. Ezen a címen a beszámolóban elkövetett hiba módosítható-e ismételt közzététel és a cégbírósághoz történő benyújtás útján?

Kérdés: A nyílt végű pénzügyi lízing könyvelésére vonatkozó kérdésekre adott válaszaik alapján a lízingelt eszközt a lízingbe vevőnél beruházásként kell könyvelni. Az általunk könyvelt társaság ilyen konstrukció keretében szerzett be egy targoncát. A lízingbe adó a szerződésben leírta, hogy az eszközt a lízingbe adó aktiválja, és számolja el utána az értékcsökkenést. A lízingdíjak költségként elszámolhatók. Úgy gondoljuk, ugyanaz az eszköz két cég nyilvántartásában nem szerepelhet a tárgyi eszközök között. Mi a helyes eljárás a lízingbe vevőnél?

Kérdés: A betéti társaság 2003. december 31-ével evás lett. Az evánál a könyvvezetés módját bevételi nyilvántartásban jelölte meg. A bt. főállású tagja, aki személyesen is részt vesz a bt. munkájában, a minimálbért számolta el jövedelemként, és azt meg is adózta személyi jövedelemadóval. 2006-ban jutott tudomásomra, hogy ha a minimálbért csak a bérjárulékok alapjának számolom el, de valójában ki nem veszem, akkor az szja-t nem kell kifizetnem. Ezért, mint evás, a bevételek és kiadások után megmaradt összeget veszem ki, aminek adóját az evában fizettem meg, külön szja-t fizetnem nem kell. Önrevízióval visszakérhetem-e a befizetett szja-t vagy nem, illetve hogyan tudom a téves bevallásokat a fennálló rendelkezéseknek megfelelően rendezni?

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó gazdasági társaság 2008-tól az evát választja. Ha nem kíván az Szt. hatálya alá tartozni, akkor nem szükséges kettős könyvvitelt alkalmaznia? Nem köteles napi pénztárjelentést sem vezetni? Mi az eltérés, hogy az evás gazdasági társaság az Eva-tv. vagy az Szt. hatálya alá tartozzon?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a különböző díjbekérő bizonylatokat (pl. biztosítások, folyóiratok díjbekérői)?

Kérdés: Könyv szerinti értéken történő átalakulásnál a fejlesztési tartalék igénybevétele miatt kisebb az adótörvény szerinti értékcsökkenés. A Tao-alapot ebben az esetben is korrigálni kell a jogelődnél a 16. § (2) bekezdésének a) pontja szerint, vagy tovább lehet vinni úgy, mint a fel nem használt fejlesztési tartalékot?

Kérdés: Jövedéki termékek nagykereskedelmével foglalkozó társaság telephelyein lakossági értékesítést is kíván végezni. (Diszkontjelleggel.) A készletnyilvántartó-számlázó rendszerből közvetlenül kerülnének kiállításra a lakossági értékesítések készpénzfizetési bizonylatai is. A 24/1995. (XI. 22.) PM rendeletben szereplő nyugtaadási kötelezettség alól hogyan lehet mentesülni? Pénztárgépes nyugta helyett alkalmazható-e – a számítógéppel nyilvántartott készlet rendszerből történő értékesítése esetén – olyan kiskereskedelmi bizonylat, amelyen a vevő neve, címe nem szerepel, csak a kiskereskedelmi (diszkont) értékesítésre történő utalás? (Pl.: kiskereskedelmi bizonylat a fejlécben, a többi adat részletes számlának felelne meg, a készletnyilvántartás miatt.) Amennyiben kötelező számlát kiállítani, de a lakossági vevő nem mondja meg a nevét, címét, ami a számla kiállításának kötelező eleme lenne, ez esetben megtagadható-e a kiszolgálás, ha diszkontértékesítésre figyelmeztető tábla kerül elhelyezésre az üzletben, amin szerepel, hogy csak a vevő neve, címe közlése után áll módunkban kiszolgálni?

Kérdés: Mit jelent az a gyakorlati könyvelés során, hogy a kis értékű tárgyi eszköz egy összegben a felmerüléskor költségként leírható? Csak az analitikában vagy a főkönyvi nyilvántartásokban is ki kell mutatni? Vagy a beruházási számlán egyáltalán nem kell átvezetni? Hogyan jelenik meg az adózás előtti eredmény korrekciójaként? Sokféle gyakorlat van, vajon melyik a helyes, hogy a számviteli alapelvek ne sérüljenek?