Szigorú számadású nyomtatványok

Kérdés: A vállalkozások által leggyakrabban használt nyomtatványok a számla, a készpénzfizetési számla, a nyugta, a bevételi és kiadási pénztárbizonylat, a pénztárjelentés, a szállítólevél, a kiküldetési rendelvény és a menetlevél. Ezek közül melyekről kell nyilvántartást vezetni? Az Szt. nem ad tételes felsorolást. Hallottam olyan véleményt is, hogy a bankkártya és az üzemanyagkártya is szigorú számadású bizonylat. Szerintem ez nem így van.
Részlet a válaszából: […] A válasznál az Szt. 168. §-a szerinti előírásból kell kiindulni. A készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített adattartalmú számlát és a nyugtát is),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Ingatlan nyilvántartásba vétele az önkormányzatnál

Kérdés: Önkormányzat tárgyieszköz-nyilvántartójaként kérdezem: ha önkormányzat ingatlant vásárol, milyen dátummal kell az ingatlant a könyvekben nyilvántartásba venni? A szerződéskötés dátumával (hiszen a jogot a szerződés létrejötte keletkezteti), vagy azzal a dátummal, amikor a földhivatalban az önkormányzat nevére kerül? A tapasztalat azt mutatja, hogy hetek is eltelhetnek a két időpont közt. Ha pedig a szerződés aláírásának időpontjával kerül az önkormányzat könyveibe, hogyan biztosítható a tárgyieszköz-nyilvántartás, az ingatlankataszter és a földhivatali nyilvántartás mindenkori egyezősége?
Részlet a válaszából: […] A vásárolt ingatlant a szerződéskötés napjával kell az analitikus nyilvántartásba felvenni. Ez igazolja a tulajdonszerzést, mely alapján az ingatlan-nyilvántartásba a bejegyzés megtörténik. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 29. §-a rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Alvállalkozók – lakóingatlan építése

Kérdés: A Számviteli Levelek 328. számában a 6715. számú kérdésre adott választ azzal fejezték be: "Fontos! A válaszban a kérdésben említett alvállalkozókra hivatkoztunk. Meg kell azonban jegyezni, hogy a helyi iparűzési adó alapjának megállapítása során ezek a teljesítmények adóalapot csökkentő tételként nem vehetők figyelembe, mivel a Htv. előírása szerinti alvállalkozói teljesítményeknek nem felelnek meg". Úgy tűnik, hogy a válaszban hivatkozott szakasz ellentmondásban van a Htv. 52. §-ának 32. pontja szerinti előírással. Véleményünk szerint a lakóingatlan-építéshez a víz-gáz szerelésre, villanyszerelésre vagy külső vakolásra, szigetelésre kötött és elvégzett alvállalkozói munkák értékeivel csökkenthető a helyi iparűzési adó alapja.
Részlet a válaszából: […] A választ a – kérdező által is hivatkozott – Htv. 52. §-ának 32. pontjával kezdjük. "Alvállalkozói teljesítések értéke az adóalany által továbbadott (számlázott) olyan alvállalkozói teljesítések értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőkefeltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazottakra – több alkalommal – igyekeztünk az akkori ismereteink alapján választ adni. A számviteli elszámolására vonatkozó választ azonban csak a 2016. évi LXVI. törvény tartalmazta. Jelen válaszban összefoglaljuk a sajátos törzstőkefeltöltésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Nem közhasznú alapítvány beolvadása

Kérdés: A nem közhasznú alapítvány beolvad egy másik nem közhasznú alapítványba. Milyen számviteli, adózási szabályok vonatkoznak rá? A beolvadó megszűnik. Mikor, milyen bevallásokat kell benyújtania? A megszűnés kezdeményezése hogyan történik a bíróságon?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre viszonylag könnyen lehetne válaszolni, de ezen válaszok az alapítványok beolvadására vonatkozó törvényi előírások ismerete nélkül a kérdezőt valószínűleg nem nyugtatnák meg. Így ezért először a törvényi háttér legfontosabb szabályait ismertetjük.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Tőketartalék nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból

Kérdés: Újonnan alakuló egyszemélyes kft.-nek külföldi cég a tulajdonosa. Az alapító okiratban az alábbi szöveg szerepel: "A társaság törzstőkéje 3 000 000 Ft, mely teljes egészében nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból (apportból) áll. A törzsbetét összetétele: az apport megnevezése és értéke az XY kft.-vel (ez egy másik cég, amiben a külföldi tulajdonos a 100%-os tulajdonos) szemben fennálló valamennyi kölcsönkövetelésből (7400 euró tőke, 256 000 chf tőke, 29 500 000 Ft tőke, 11 470 485 Ft tőke + 1 733 077 Ft kamat), amelynek értéke 119 960 000 Ft – (mínusz) 3 000 000 Ft értékű kölcsönkövetelés. A tőketartalék összegét növelő apport az előbb bemutatott kölcsönkövetelés 3 000 000 forinttal csökkentett összege, azaz a 116 960 000 Ft értékű kölcsönkövetelés. Kérem Önöket, hogy az alapításkor a fenti adatok alapján kontírozással adják meg a könyvelendő tételeket. Mivel csak említésre került az euróban és a CHF-ben meglévő tőketartalék, azt át kell értékelni év végén?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük: a Magyarországon alapított kft.-nek a magyar jog (elsősorban a Ptk., illetve a számviteli törvény) előírásai szerint kell eljárnia akkor is, ha az alapítója külföldi cég.A Ptk. 3:161. §-ának (4) bekezdése szerint a törzsbetétek összege a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Részesedésvásárláshoz kapcsolódó üzleti vagy cégérték

Kérdés: A 6766. válaszban leírtak alapján az üzleti vagy cégértéket, amennyiben már nincs meg az a részesedés, amelynek megvásárlásával kapcsolatban a cégérték keletkezett, a részesedések közé történő átvezetést követően ki kell vezetnünk a könyvekből. Ezt a kérdést feltettük az adóhatóságnak is, de – sajnos – ők más választ adtak. Az adóhatóság álláspontja alapján a cégértéket továbbra is cégértékként kell kimutatnunk, amennyiben a társaság már nem rendelkezik az eredeti részesedéssel. A kérdező megküldte az adóhatóságtól kapott válaszlevelet is.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott válasz a Számviteli Levelek 331. számában jelent meg 2015. 09. 10-én. A válasz a 2015. évi CI. törvény átmeneti rendelkezésére [az Szt. 177. §-ának új (46) bekezdésében foglaltakra] épül. A hivatkozott (46) bekezdés alapján az üzleti vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Alapítvány közhasznú szervezetté alakulása

Kérdés: Hogyan lehet alapítványból közhasznú szervezet? Mikortól kell vezető szervezet, mikortól kell felügyelőszervezet az alapítvány közhasznúvá válása után? Hány milliós évi bevétel felett alakulhat át egy alapítványból közhasznú szervezetté? Kérhetnénk egy alapítóiokirat-mintát?
Részlet a válaszából: […] Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil-tv.) 2. §-ának 6. pontja alapján civil szervezet a Magyarországon nyilvántartásba vett alapítvány. A Civil-tv. 13....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.

Mikrogazdálkodói beszámoló, devizaszámla-csökkenés

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámoló választása esetén a bekerülő devizaösszeget az MNB teljesítés napján érvényes árfolyamán könyveljük, illetve vásárlás esetén amennyiért vettük. A csökkenések könyvelésének szabálya azonban nem egyértelmű. [A kérdező idézi a 398/2012. Korm. rendelet 11. §-ának (6) bekezdését.] Mit jelent a könyv szerinti árfolyam? Ha a FIFO szerint könyvelek, helyesen járok el?
Részlet a válaszából: […] A 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 11. §-ának (6) bekezdése alapján a valutakészlet, a devizaszámlára kerülő deviza könyv szerinti értékének csökkenéseit a könyv szerinti árfolyamon kell forintra átszámítani, egyedi értékeléssel.A könyv szerinti árfolyam ez esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.

Faktorálás és engedményezés

Kérdés: Kérem, mutassák be a faktorálás és az engedményezés jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat a kapcsolódó 2016. évi számlaösszefüggésekkel is!
Részlet a válaszából: […] A faktoringszerződést a Ptk. 6:405-6:408. §-ai, az engedményezést a Ptk. 6:193-6.201. §-ai szabályozzák.Faktoringszerződés alapján a faktor meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós harmadik személlyel szembeni követelésének a faktorra engedményezésére köteles;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.
1
7
8
9
18