Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó

Kérdés: A Számviteli Levelek 154. számában a 3179. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: a Tbj-tv. ismeri a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót [4. § e) pontja, 5. § (1) bekezdésének f) pontja]. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra is a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési szabályai vonatkoznak és melyik paragrafus alapján?
Részlet a válaszából: […] ...Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni, illetvetársas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjaskéntfolytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadóöregségi nyugdíjkorhatárt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Nyugdíjas beltag adó- és járulékfizetése

Kérdés: Bt. nyugdíjas beltagját, aki a cégben folyamatosan dolgozik is, és bérét ki is veszi, milyen járulékbevallási és -fizetési kötelezettségek terhelik? A 08-as bevalláson jelölni kell-e a nyugdíját? A járműoktatáshoz saját gépkocsiját használja, mely után költségtérítést számol el. Ezt a költségtérítést kell-e jelölni a 08-as bevalláson? Megteheti-e, hogy ezt a költségtérítést csak a második fél évtől veszi ki a cégből, mert a cég gazdasági helyzete ezt engedi meg?
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) tag esetében 2006szeptemberétől 10 százalékos, 2007. január-március között 16 százalékos, 2007áprilisától pedig 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot, 8,5százalék nyugdíjjárulékot és tételes ehót kell fizetni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Nyugdíjas bérlete

Kérdés: A kft. alkalmazásában álló munkatársunk munkaszerződése szerint – egyéb teendők mellett – kézbesítői feladatokat is ellát, melyekhez a cég nevére szóló számlával elszámolt BKV-bérletet kapott. Nevezett munkatárs a közelmúltban nyugdíjba vonult, azonban kézbesítői állását nyugdíjasként is megtartotta. Nyugdíjas BKV-bérletről cégnek szóló számlát a BKV-pénztárak nem állítanak ki. A kérdésem, hogy fenti esetben a bérlet milyen formában számolható el a társaságnál?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalónakingyenesen vagy kedvezményesen adható bérletjuttatás adómentességének feltételea munkáltató nevére szóló számla. A nyugdíjas részére csak adókötelestermészetbeni juttatásként adható a bérletjuttatás, amely után 54 százalékszemélyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.

Egyéni vállalkozó nappali tagozatos egyetemi hallgató

Kérdés: Nappali tagozatos egyetemi hallgató magánvállalkozóként dolgozik. Kérdésem, hogy kell-e havonta tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie? Szakértőktől több ellentmondásos véleményt hallottam.
Részlet a válaszából: […] ...érvényes minimálbér havi összegénekharminc százalékát, illetőleg naptári napokra számítva annak harmincadrészétstb.), illetve ha nyugdíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.

Mezőgazdasági őstermelő tagdíja

Kérdés: A mezőgazdasági őstermelőt 2007-től járulékfizetési kötelezettség terheli. Ha a bevétele nem éri el a 7 millió forintot, akkor a bevétel 20 százaléka után kell megfizetni a járulékokat. A bevallását negyedévente kell megtenni (07085). Előfordul, hogy az őstermelő magán-nyugdíjpénztári tag. A bevallásban ezt nem tudja bevallani, mert a 13-15. sorok nem adnak erre lehetőséget.
Részlet a válaszából: […] ...bevétel 20 százaléka után járulékot fizető,magán-nyugdíjpénztári tagsággal rendelkező mezőgazdasági őstermelők a jelenlegiszabályok szerint nem fizetnek tagdíjat. A bevallásban ezt emiatt nem tudjaszerepeltetni.A 2008. évre vonatkozó módosítás alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.

Minimum- és tényleges járulékalap közötti különbözet könyvelése

Kérdés: A foglalkoztató által 2006. 09. 01-jétől átvállalható tb-járulékokat az 55. számlacsoporton belül az 551., 552. vagy az 559. számlára könyvelnék, vagy nyitnának egy negyedik számlát, a foglalkoztató által átvállalt tb-járulék elnevezéssel?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot, és afoglalkoztató nem él bejelentéssel, a 24. § (1) bekezdés szerinti nyugdíj- ésegészségbiztosítási járulék (8,5+7) fizetési kötelezettség alapján abiztosítottat terhelő járuléktöbbletet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Étkezési utalvány nyugdíjasnak

Kérdés: Ez évben lettem nyugdíjas. A munkahelyem hozzájárult, hogy a nyugdíjazásomat követően úgymond sétáljak. Erre az időre az eddigi munkabérem levonásokkal csökkentett részét folyósítja a foglalkoztató. Igaz, ez esetben a munkabér effektív munkát nem takar. Jogosult vagyok-e étkezési utalványra?
Részlet a válaszából: […] ...a személyijövedelemadó-törvény1. számú melléklet 8.17. pontja alapján a munkáltató adhat a munkavállaló,illetve a munkáltatótól nyugdíjba ment nyugdíjban részesülő magánszemélyrészére. Tehát amennyiben ön nyugdíjasként munkaviszonyban van, vagy már nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.

Társaságiadó-mérték: 10 százalék

Kérdés: A Tao-tv. 19. §-ának (4) bekezdése szerint a 10 százalékos adókulcsot az az adózó alkalmazhatja, aki nem vesz igénybe e törvény alapján adókedvezményt, és az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma, valamint az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér másfélszeresének – ha az adózó székhelye a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti kistérség, illetve 5. számú melléklete szerinti település valamelyikében van, akkor a minimálbér – adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. Hogyan kell ezt a törvényhelyet értelmezni a bevallott járulék esetében a 2006-os adóévben, nem kedvezményezett térségben? Ha az átlagos állományi létszám 10 fő, a bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék összege 11 250 ezer forint? A bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékon csak a munkáltatót terhelő 18 százalék+11 százalékot kell érteni, vagy a 10 fő dolgozót terhelő (ha nem magán-nyugdíjpénztári tag) 8,5 százalék+6 százalékot (augusztus 31-ig 8,5 százalék+4 százalék) is figyelembe lehet venni? Ha nyugdíjpénztári tag is van a dolgozók között, a nyugdíjpénztári 8 százalékot is figyelembe lehet venni a számításnál?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 19. §-ának (4) bekezdésében foglaltak közül anyugdíj- és egészségbiztosítási járulék bevallására előírt feltétel amunkáltatót terhelő 18 százalék nyugdíj-biztosítási járulékra és 11 százalékegészségbiztosítási járulékra vonatkozik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Ki nem vett jövedelem járulékainak elszámolása

Kérdés: Egy betéti társaság beltagja a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik. A minimum-járulékalap után megfizeti járulékait, de ténylegesen nem vesz fel jövedelmet. Hogyan történik a ki nem vett jövedelem, a le nem vont járulékok számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...éri el a minimum-járulékalapot (2007-ben a131 000 forintot), és a foglalkoztató nem él bejelentésével, a 24. § (1)bekezdés szerinti nyugdíj- és egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettségalapján a biztosítottat terhelő járuléktöbbletet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Kedvezményezett a biztosított

Kérdés: A biztosítási szerződés szerint szerződő a társaság, biztosított a társaság munkavállalója, kedvezményezett halálesetben a tulajdonostárs (szintén munkavállaló is), eléréskor a biztosított. A futamidő 5 év, a biztosítási díjat a futamidő elején egy összegben fizették meg. A biztosítási díjat hosszú lejáratú követelésként számolta el a társaság. Eléréskor, az 5 éves futamidő végén ki és hogyan adózik?
Részlet a válaszából: […] ...idő nem éri el a 10 évet.A kifizető, a munkáltató társaság a biztosítási díj címénfizetett összeg után 2007. évben 21 százalék nyugdíj-biztosítási járulékot és 8százalék egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni, mert a nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.
1
17
18
19
29