A 2006. évre kitűzött prémium egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Az APEH honlapján "2006. évi munkateljesítményre tekintettel kifizetett jutalom, prémium utáni járulékfizetés szabályai" címen 2007. 08. 27-én közzétett leiratban foglaltak megerősítését kérjük. Egyértelmű megerősítést kérünk, hogy szabályosan jár el társaságunk akkor, ha a 2006. évre kitűzött, a 2006. évi követelmények teljesítése alapján járó prémium esetében, amikor annak kifizetése csak 2007. április hónapban (illetve a prémiumra előleg kifizetése 2006. december hónapban) történt meg, hogy az egész évre vonatkozó prémium összegét arányosítva a törvény hatálybalépése előtti és utáni időszakra, az ezen időszakokra érvényes szabályok szerint számítja ki a munkavállaló által fizetendő járulékokat. Az értelmezés szerint hasonlóképpen kell eljárni a 2006. december hónapban az egész évi munkateljesítmény alapján kifizetett jutalmak esetében is. Amennyiben ezen jövedelmek arányosítása szabályszerű, úgy kérjük szíveskedjenek az önellenőrzés módjáról, mikéntjéről is útbaigazítást adni.
Részlet a válaszából: […] ...ezt követő időszakravonatkozó részre, és ennek megfelelően kell 4, illetve 6% egészségbiztosításijárulékot levonni a jövedelemből. A nyugdíjjárulék-fizetési felső határtekintetében a törvény átmeneti szabálya nem tartalmaz rendelkezést, ezért azáltalános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.
Kapcsolódó címkék:  

Minimum-járulékalap és az szja-alap eltérése

Kérdés: A havi munkabér számfejtésénél eltérhet-e a tb-járulék alapja az szja-előleg alapjától? Önök egy korábbi válaszukban utaltak arra, hogy a minimum-járulékalap és a bruttó bér közötti differenciát támogatásként, vagyis egyéb bevételként kell könyvelni, ha annak terheit a munkáltató viseli. A havi elektronikus járulékbevalláshoz kapcsolódóan, a cég havonta lejelenti, átvállalhatja-e a járulékkülönbözetet, vagy meg kell, hogy egyezzen az szja és a minimum-járulékalap? 2008-ban is folytatható a 2007-es gyakorlat, ha a minimum-járulékalapnál kevesebb a bruttó bér?
Részlet a válaszából: […] ...(bár az bérköltségként nem számolható el)– a foglalkoztató (a munkaadó) a Tbj-tv. 19. §-ának (1)bekezdése szerint 2008-ban 24%-os nyugdíj-biztosítási járulékot és 5%egészségbiztosítási járulékot fizet, amit a bérjárulékok között kellelszámolni; –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.
Kapcsolódó címke:

Bizonylatok megőrzése

Kérdés: Az rt. tervezett végelszámolása esetén hány évre visszamenőleg kell megőrizni a beszámolókat, a bizonylatokat, a tárgyieszköz-kartonokat? Adóhatósági ellenőrzés során hány évre visszamenőlegesen vizsgálhatják a zrt.-t? Személyzeti anyagokat hány évig kell megőrizni? A megőrzendő bizonylatokat hol kell tárolni, ha a zrt. teljesen megszűnik, ha a tulajdonos a zrt. egykori székhelyétől távolabb költözik?
Részlet a válaszából: […] ...végelszámoló a külön jogszabályban meghatározott módonköteles a végelszámolás alatt álló cég biztosítottjainak adatait átadni anyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek. A szerv erről szóló igazolását avégelszámoló köteles benyújtani a cégbíróságnak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjpénztári befizetés adómentes mérték felett

Kérdés: A 3445. számú kérdésre adott válaszban – véleményem szerint – nem helytálló, hogy az adómentes mértéken felül adott nyugdíjpénztári befizetés a bérköltségek között könyvelendő. Az Szt. 79. §-ának (2) bekezdésében az szerepel, hogy a bérköltség meghatározása a statisztikai besorolástól függ, a személyi jövedelemadó esetleges kötelezettsége érdektelen. Ebből következően, ha az adómentes kifizetés a személyi jellegű kifizetések közé könyvelendő, akkor az adóköteles rész sem kerülhet máshová.
Részlet a válaszából: […] ...a keresetbe. Ezek között valóbannem szerepel a munkáltató által a magánszemély javára munkáltatóihozzájárulásként az önkéntes nyugdíjpénztárba az adómentes mértéket meghaladóanbefizetett összeg, de az nyilvánvaló, hogy munkaviszonyból származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Lakás bérbeadása térítés nélkül

Kérdés: Ha a társaság a saját ingatlant bérbe adja egyik tulajdonosának ingyenesen, akkor erre a természetbeni juttatás szabályait kell alkalmazni? Milyen más vonzata van a cég vagy esetleg a magánszemély oldaláról?
Részlet a válaszából: […] ...nem önálló tevékenységéből származó jövedelmének minősül, és mintilyen után a magánszemélyt személyijövedelemadó- és nyugdíjjárulék-, valamintegészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség terheli, a társaságot pedig29...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.
Kapcsolódó címkék:  

Korengedményes nyugdíjba vonulás

Kérdés: Dolgozónk 2007. december 28-án korengedményes nyugdíjba ment. A határozat a fizetési kötelezettségről 2008. január 11-én érkezett, az összeget január 15-én átutaltuk. 2007. évre elő kell írni kötelezettségként? És hova kell könyvelni? Időbelileg meg kell osztani?
Részlet a válaszából: […] ...korengedményes nyugdíj igénybevételéhez fizetettmunkáltatói hozzájárulást a személyi jellegű egyéb kifizetések között kellelszámolni, könyvelni pedig azzal a nappal kell, amely nap a munkavállaló elsőnyugdíjban töltött napja. Ez a kérdés szerint 2007. december 29-e....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.
Kapcsolódó címke:

Térítésmentes kölcsönzés

Kérdés: Nyugdíjas tag térítésmentesen adja kölcsön teherautóját a kft.-nek. A bérleti szerződés elegendő dokumentum-e ahhoz, hogy a kft. minden – a teherautóhoz kapcsolódó – költséget elszámoljon a kft.-ben? A nyugdíjas tagnak vagy a kft.-nek keletkezik-e bármilyen fizetési kötelezettsége az ingyenes bérlet miatt? Ha nincs bérleti szerződés, de a kft. az üzembentartója a teherautónak, akkor is elszámolhatók az üzemeltetési és egyéb költségek?
Részlet a válaszából: […] ...választ az egyszerűbb kérdés megválaszolásával kezdjük. A nyugdíjas tag és a kft. a tehergépkocsi bérbeadására,kölcsönzésére bérleti szerződést kötött, amelyben rögzítették – többek között -a bérleti időszak időtartamát, a bérleti díjat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjba vonuláskor céltartalék

Kérdés: Ha a társaság alkalmazottja nyugdíjba vonul, és 2 hónapot a kft.-nek ki kell fizetnie, kell-e céltartalékot képeznünk?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazott nyugdíjba vonulásakor a kft. több jogcímenfizethet. Fizethet egyrészt azért, mert a nyugdíjba vonulónak a felmondásidőtartamára munkabér jár, és a munkabér után járulékfizetési kötelezettség isterheli. A felmondási időtartamra jutó bérköltséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjpénztári befizetés adómentes mérték felett

Kérdés: Társaságunk dolgozóinak az önkéntes nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, az adómentes mérték felett. Hogyan történik ennek a könyvelése? Például 100 ezer forintos befizetésből 32 750 forint az adó- és járulékmentes?
Részlet a válaszából: […] ...nem kell figyelembe venni azt az összeget,amelyet a munkáltató a magánszemély javára munkáltatói hozzájárulásként azönkéntes nyugdíjpénztárba fizet, legfeljebb a tárgyhónap első napján érvényeshavi minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben (32...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.
Kapcsolódó címke:

Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó

Kérdés: A Számviteli Levelek 154. számában a 3179. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: a Tbj-tv. ismeri a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót [4. § e) pontja, 5. § (1) bekezdésének f) pontja]. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra is a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési szabályai vonatkoznak és melyik paragrafus alapján?
Részlet a válaszából: […] ...Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni, illetvetársas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjaskéntfolytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadóöregségi nyugdíjkorhatárt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.
1
…
17
18
19
…
29