288 talált cikk a nyugdíj kifejezésre

Kérdés: A kiegészítő tevékenységet végző öregségi nyugdíjas kft.-tag (aki nem végez rendszeresen munkát) munka hiányában az eva hatálya alá bejelentkezett. Milyen adó- és tb-befizetés terheli a tagot mint munkavállalót, és milyen befizetések terhelik a munkaadót? Mi a fizetési kötelezettség, ha nem vesz fel munkabért, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot 2004-ben? A tag nem munkaszerződéses, hanem tagsági viszony alapján dolgozik.

Kérdés: Alkalmazott nélkül működő, könyvelői tevékenységet végző betéti társaság egyetlen beltagja táppénzre, majd szülési szabadságra megy. A férj (aki nem tagja a társaságnak) képzettsége is könyvelő. Van heti 36 órás munkaviszonya. Foglalkoztatható-e a férj mint segítő családtag havi 15 000 Ft-os jövedelemmel? Mi szükséges hozzá, és mit kell fizetni utána? A folyamatos szolgáltatás számlázása történhet-e változatlan formában?

Kérdés: Egy kft.-nek két tulajdonosa van, anya és fia. A fiú többségi tulajdonos, ő látja el az ügyvezetést tagi jogviszony keretében, az anya nyugdíjas, a kft.-ben nem tevékenykedett. Az anya meghalt. A kft. a temetkezési költséget finanszírozhatja-e, milyen feltételekkel, van-e ennek értékhatára, ha igen, akkor van-e ennek valamilyen adóvonzata?

Kérdés: Betéti társaság személyesen közreműködő beltagja nappali tagozatos egyetemi hallgató. Kell-e utána tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni?

Kérdés: Az 541-es főkönyvi számlán bérköltségként kell-e elszámolni a társas vállalkozásnál a rokkantnyugdíjasnak fizetett összeget? Ha igen, akkor a szakképzési hozzájárulás alapja lesz?

Kérdés: Éves beszámolót készítő, kettős könyvvitelt vezető vállalkozás esetében az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba befizetett, akár több hónapra előre befizetett munkáltatói hozzájárulást mikor, melyik hónapra kell a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni?

Kérdés: A 8/1983. EüM-PM együttes rendelet 27/A. §-ának (1) bekezdése alapján az ott megjelölt gazdálkodó szervezetet a 28. §-ban meghatározott megváltozott munkaképességű dolgozóknak a 27/A. § (2) bekezdése szerinti kötelező 5% feletti foglalkoztatási szintje esetén dotáció illeti meg. A 27/A. § (7) bekezdése alapján az átlagos statisztikai állományi létszám számításakor korrigáltan kell számba venni a rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülő dolgozók létszámát, a részmunkaidőseket a részmunkaidejüknek a teljes munkaidőhöz viszonyított arányban. Ezen korrekciót csak a vállalkozás teljes foglalkoztatotti statisztikai létszáma számításakor kell alkalmazni, vagy a megváltozott munkaképességű dolgozók átlagos statisztikai állományi létszáma számításakor is?

Kérdés: Egy beltaggal és egy kültaggal 1999 óta működő bt. (a beltag 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik) bejelentkezhet-e az evába, és ha igen, az milyen adó- és járulékterheket jelent?

Kérdés: 2004. január 1-jétől az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint természetbeni juttatásnak minősül a munkáltató által valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon, ingyenesen biztosított termék vagy szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, feltéve hogy a termék megszerzése, illetve a szolgáltatás igénybevétele minden munkavállaló számára ténylegesen is elérhető. A természetbeni juttatások közül adómentes (többek között) az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.17. pontja szerint a munkáltató által a munkavállaló részére "melegétkeztetés" révén a havi 6000 forintot meg nem haladó rész, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány formájában juttatott bevételnek a havi 3500 forintot meg nem haladó része. Milyen kapcsolat van a kétféle szabályozás között, az étkeztetési juttatás adómentességére milyen szabályok vonatkoznak?

Kérdés: Önkéntes nyugdíjpénztári tagság 1995-ben történt létesítése esetén a 10 éves várakozási idő 2005-ben lejár. A 2005-ben való felvétel esetén milyen adófizetési kötelezettség keletkezik? Az szja mellett van-e 11%-os ehofizetési kötelezettség?