Kötelező-e céltartalékot képezni?

Kérdés: A kollektív szerződésünk tartalmazza, hogy a dolgozót nyugdíjba vonulásakor 1 havi munkabér illeti meg, továbbá legalább 25 éves munkaviszony esetén 1 aranyóra kb. 400 E Ft értékben. Kötelező-e erre céltartalékot képezni? Ha igen, milyen időtartamra? Szükséges-e aktuáriusi számítás? Milyen módszert lehetne alkalmazni? Változtat-e a megítélésen, ha a kollektív szerződésből kivesszük ezeket a juttatásokat, és külön belső szabályzat rendelkezik róla?
Részlet a válaszából: […] ...nincs különbség, hogy a társaság a kérdés szerinti juttatásokat a kollektív szerz ő dés vagy külön szabályzat alapján biztosítja a nyugdíjba vonulóknak.Az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése alapján céltartalékot kell képezni – többek között – a biztos (jöv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Személyes közreműködés jogviszonya bt.-nél

Kérdés: Betéti társaságnak egy bel- és egy kültag tagja van, mindketten nyugdíjasok. A beltag ügyvezető, és mellette személyesen közreműködik a társaság tevékenységében. Az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban látja el nulla forintért. A kültag munkavégzésre nem kötelezett. Az ügyvezető:
1. Elláthatja-e személyes közreműködését munkaviszonyban, vagy csak megbízási jogviszonyban (vannak-e feltételei az alkalmazásnak)?
2. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli az egyént és a társaságot az alkalmazható jogviszonyban, illetve jogviszonyokban?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a betéti társaságnak egy bel- és egy kültag tagja van, mindketten nyugdíjasok, és a beltag ügyvezető, akkor nem láthatja el személyes közreműködését munkaviszonyban az LB jogegységi döntésére – a 3/2003. PJE határozatra – alapozva, mivel a munkáltató és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Kényszertörlés visszamenőlegesen

Kérdés: A bt. beltagja 2003-ban meghalt. A bt. 10 éven keresztül kültaggal működött, emiatt a cégbíróság 2014-ben, a 2003. évre visszamenőleg, kényszertörlést rendelt el. A bt. erről a nyugdíjintézettől értesült. Ebben az esetben hogyan lehet megszüntetni a bt.-t? Mely időszakra kell a kényszertörlési bevallásokat, mérleget elkészíteni? Ugyanis a NAV és a cégbíróság élőként tartja nyilván a céget, mivel a kényszertörlésről szóló bevallások nem készültek el. A bt. a bevallásait és a mérlegeket határidőben minden évben leadta (a törlés után is) a hatóságoknak, amelyek azokat elfogadták. A bt. megfizette kötelezettségeit. A kényszertörlésről a bt. nem tudott. Úgy tűnik, a kültag elvesztett 13 évet a nyugdíjszámításnál, holott időben bevallotta és megfizette a társadalombiztosításait. Mit lehet tenni, hogy ez ne következzen be?
Részlet a válaszából: […] ...– többek között – a céget megszűntnek nyilvánítja. A kényszertörlést visszamenőleg elrendelni nem lehet, feltételezhetően téves a nyugdíjintézet tájékoztatása. A cég megszűntnek nyilvánítása még nem jelenti a cég megszüntetését. A törvényi előírás szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Családi kedvezmény könyvelése

Kérdés: Hogyan könyvelem a családi kedvezmény adókból igénybe vett összegét?
Részlet a válaszából: […] ...vétele mellett kevesebb lesz a levonandó személyi jövedelemadó (a fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összege), kisebb összegben (nulla érték esetén nem) kell azokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Ügyvédi iroda megszűnése

Kérdés: Ha egy ügyvédi iroda be akar zárni (megszűnni), akkor elhatároz – mint egy végelszámolásnál – egy megszűnési dátumot, tevékenységet lezáró mérleget, és bevallásokat készít? Ebben hogyan kell szerepeltetni a kifizetett osztalék adóját? Ha a tárgyi eszközeit értékesíti, lesz fizetendő áfája, ezt hogyan kell kimutatni? Ezt követően dönt a végleges megszűnésről. Ezzel az időponttal is el kell készíteni a beszámolót, és be kell adni a bevallásokat? Mi lesz az utolsó havi bér adójával, ha nyereséges lesz, a kivett osztalékkal?
Részlet a válaszából: […] ...előzetes feltétele az állami adóhatóság, az iroda székhelye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság, a vámhatóság, továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kiadott – nyilatkozata arról, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Kiva fizetése nyugdíjas tag kivétje után

Kérdés: Kivás társas vállalkozásnak saját jogú nyugdíjas tagja kivétje után is meg kell-e fizetnie a kivát? Mivel a szociális hozzájárulási adó tv. 455. § (3) bekezdésének a) pontja szerint a fenti tag jogviszonya nem eredményez adófizetési kötelezettséget – ugyanakkor a kiva a szociális hozzájárulási adó kiváltására (is) szolgál –, nem világos számomra, hogy – egy korábbi tájékoztatás alapján – miért kellene kivát fizetni ezen tag kivétje után, ha szociális hozzájárulási adót sem kell.
Részlet a válaszából: […] ...jellegű kifizetés tartozik, amelyet a vállalkozás ráfordításként számol el, és amely járulékalapot képez az adóévben. Márpedig a nyugdíjas tagnak is kell nyugdíjjárulékot és (részben) egészségbiztosítási járulékot fizetni. A kiva több adójellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Számviteli kormányrendeletek módosítása

Kérdés: A 2016. évi számviteli változások kapcsán kérnénk szakértői választ a mikrogazdálkodói beszámolót választók és a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezetek tekintetében. Úgy látjuk, hogy az érintett rendeleteket nem módosították, pedig – véleményünk szerint – a számviteli változások ezeket a szervezeteket is érintik.
Részlet a válaszából: […] ...(XII. 19.) Korm. rendeletbe kerültek át, a részletes előírásokat az új 20/A.-20/J. §-ok tartalmazzák. Ugyanakkor kikerültek innen a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap beszámolókészítési és könyvvezetési sajátosságait részletező szabályok.A 2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Felszámított szervizdíj utólagos módosítása

Kérdés: Az étteremben szervizdíjat számítanak fel, amely a nyugtákon szerepel. Az ügyvezető utasítása szerint a befolyt szervizdíj felét kiosztják a dolgozóknak minden hónapban (a járulék megfizetése mellett), a másik fele a vállalkozás bevétele marad. Van-e lehetőség a ki nem osztott szervizdíj későbbi kiosztására?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 26. §-ának (7) bekezdése alapján a foglalkoztatott helyett a foglalkoztató által fizetett 15 százalékos mértékű nyugdíjjárulékkal együtt.Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.21. pontja alapján az egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.

Őstermelőnél az egészségügyi hozzájárulás

Kérdés: A 6576. számú kérdésre adott válasz szerintem nem jó, mert a mezőgazdasági őstermelő esetében az egészségügyi hozzájárulást nem a Tbj-tv., hanem az Eho-tv. 3/B. §-ának (3) bekezdése szabályozza: "A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka." Mivel ennek elszámolását az Szja-tv. nem tiltja, ezért szerintem el lehet számolni.
Részlet a válaszából: […] ...Számviteli Levelek 321. számában a 6576. kérdésre adott válaszunkban azt írtuk, hogy a Tbj-tv. szerint fizetett egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási járulék nem számolható el költségként. Valójában nem a kérdésre válaszoltunk. A kérdésben hivatkozott Eho-tv. 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Őstermelőnél az egészségügyi hozzájárulás

Kérdés: Őstermelőnél könyvelhető-e költségként az egészségügyi hozzájárulás?
Részlet a válaszából: […] ...el költségként, és külön rendelkezés van arról a V. pontban, hogy a Tbj-tv. szerint fizetett egészségbiztosítási járulék és nyugdíj-biztosítási járulék nem számolható el költségként. A mezőgazdasági őstermelőt kivételként nem említi a törvény,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.
1
6
7
8
29