Építési tilalom adójogi értelmezése

Kérdés: Cégünk beépítené az 5500 m2 területű üres telkét, de az építéshatóság csak akkor adja ki az építési engedélyt, ha a telep megközelítéséhez szükséges utat is kiépítjük. Ez utóbbira egyelőre nincs lehetőségünk, az önkormányzat ugyanakkor továbbra is követeli a teljes telekadót. Álláspontunk szerint ez a helyzet lényegében építési tilalmat jelent, így vonatkozhatna ránk a helyi adótörvényben lévő építési tilalom esetén járó kedvezmény.
Részlet a válaszából: […] ...tilalom – ide nem értve a változtatási tilalmat – egyrészt külön jogszabály alapján arra jogosult hatóság határozatával, másrészt önkormányzati rendelettel (településrendezési tervben, helyi építési szabályzatban és az utóbbinak mellékletét képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.
Kapcsolódó címke:

Halasztott követelés-kötelezettség a mérlegben

Kérdés: Ha a cég a mérlegfordulónapon halasztott áfakövetelést és halasztott áfakötelezettséget is kimutat, akkor az adott évi mérleg összeállítása során összevontan kell a kettő egyenlegét a Követelések vagy a Kötelezettségek soron kimutatni, vagy a halasztott áfakövetelés a mérleg Követelések, a halasztott áfakötelezettség pedig a Kötelezettségek során jelenik meg?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése alapján az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni – többek között – a költségvetéssel, az önkormányzatokkal kapcsolatos elszámolásokat. Ezen elszámolási kötelezettségek jellemzően adófizetési kötelezettséggel függnek össze...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Uszoda- és strandfürdő-szolgáltatás

Kérdés: Általános iskolánk fenntartása januártól a területileg illetékes Tankerületi Központhoz került. Az önkormányzattal megkötött szerződés alapján a tulajdon maradt az önkormányzaté, a tankerületé lett a vagyonkezelői, fenntartói jog. Intézményünk uszodájának és tornatermeinek szabad kapacitását értékesítjük. Vannak napi vendégek, akik jegyet vesznek, alkalmi csapatok, akik a tornaterembe jönnek focizni, röplabdázni, és minden alkalom után a pénztárban fizetnek. Online pénztárgépünk van, ahol a befizetések történnek. De vannak egyesületek, vállalkozások, akik úszósávokat bérelnek, vagy egész évre a tornatermet, hogy ott pl. úszásoktatást, úszóedzéseket, illetve rendszeresen sportmozgásokat végezzenek az általuk szervezett gyerekeknek, felnőtteknek. Velük bérleti szerződést kötöttünk, és minden hónap végén a teljesítési igazolás alapján befizetik a bérleti díjat a kasszába, ahol egyszerűsített készpénzfizetési számlát kapnak. A számlán a Tankerületi Központ szerepel mint eladó. Kérdésem, hogy ezeknek a számláknak (uszodai és tornatermi) mi az áfatartalma?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz az Áfa-tv. 85.§ (1) bekezdésének m) pontját kell górcs ő alá venni. Mentes az áfa alól az a sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás, amelyet közszolgáltató – ilyen min ő ségében – teljesít vagy természetes személynek, aki azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.
Kapcsolódó címkék:  

Ideiglenes jelleggel végzett tevékenység napjainak a száma

Kérdés: Az ideiglenes iparűzési adó, a Htv. 37. §-ának (2a) bekezdése szerint a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenységek naptári napjain alapul. Ha a munka jellege miatt például első negyedévben kötünk szerződést a munkavégzésre, de az két időszakot fed le, például januárt és márciust, februárban a cég más városban dolgozik. Az önkormányzat szerint az egész negyedév napjait kell számolni. Véleményünk szerint csak január és március naptári napjait kell figyelembe venni, a megszakítás törvényi előírásai szerint. Esetünkben alapozási és tetőszerkezeti munkavégzések folynak, eközben nekünk nem kellett munkát végezni. Az önkormányzat másik ötlete, hogy a szerződést kell megbontani részleteire, csak akkor lehet a megszakítást figyelembe venni. Ez a megközelítés életszerűtlen, és nem is találtam rá jogszabályi előírást. Kérem az önök véleményét!
Részlet a válaszából: […] ...hossza. Figyelemmel arra, hogy az adókötelezettség csak a 31. napon kezdődik, a példa szerinti esetben 38 nap után kell a naponkénti – önkormányzat által rendeletben megállapított – legfeljebb 5000 forint adót megfizetni.Valójában talán nem is az a kérdés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Földgázkereskedő iparűzésiadó-előlege

Kérdés: Társaságunk intézmények, nagyvállalatok számára több magyarországi településen értékesít földgázt, villamos energiát energiakereskedőként. E tevékenységét 2017-ben kezdte, korábban, 2016-ban más profillal működött. Az energiakereskedelmi tevékenység elősegítése érdekében 2017-ben a székhelyén, Budapesten kívül egy vidéki városban is nyitott irodát. A kérdés az, hogy társaságunk mely településen válik adókötelessé, és mely településen kell adóelőleget fizetnie.
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 35. §-ának (1) bekezdése és 37. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozót azon önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység, amelyen székhellyel, telephellyel rendelkezik. A telephely fogalmát a Htv. 52....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.
Kapcsolódó címke:

Útdíj 7,5 százalékának levonása az iparűzési adóból

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége személygépkocsi-bérbeadás flottakezelési szolgáltatás keretében. Levonható-e a társaság tulajdonában lévő, adóköteles tevékenységvégzésre használt személygépkocsira megvásárolt autópálya-matrica 7,5%-a a HIPA összegéből? Ha igen, akkor csökkenthető a társaságunk által megvásárolt, majd a bérbe vevő partnereknek "továbbszámlázott" autópálya-matrica díjával is? Vagy kizárólag a társaságunk saját célra használt gépjárműveihez megvásárolt autópálya-matrica díjait vehetjük figyelembe? Ha a továbbszámlázott autópálya-matrica díját társaságunk nem veheti figyelembe, akkor a partnereink tudják-e érvényesíteni ezen adócsökkentő tételt (a továbbszámlázás során a számlán egyértelműen látható az "autópálya-matrica" díjtétel, ami – természetesen – értékben megegyezik az általunk megfizetett díjjal)?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 40. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a székhely, telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból levonható az adóalany által ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, a belföldön és külföldön autópályák, autóutak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.
Kapcsolódó címke:

Önkormányzat által vásárolt kukák

Kérdés: A közterületen elhelyezett, önkormányzat által vásárolt kukákat a tárgyieszköz-nyilvántartóban kis értékű gépként kell nyilvántartani? Értékük kb. 40 000 Ft-tól 100 000 Ft-ig terjed, használatuk alapvetően meghaladja az egy évet. A kérdést feltenném még a közlekedési táblákra, valamint az utcanévtáblákra is, kell-e értékkel szerepelniük a tárgyieszköz-nyilvántartóban kis értékű gépként?
Részlet a válaszából: […] A vásárolt eszközök tárgyi eszközök közé történő besorolását az dönti el, hogy mennyi ideig szolgálják a szervezet tevékenységét, mennyi ideig használhatók. Amennyiben a használati idő meghaladja az egy évet, az Áhsz. 10. §-ának (5) bekezdése értelmében tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.
Kapcsolódó címkék:  

Közfeladatok átadása

Kérdés: Kérem véleményüket, állásfoglalásukat az alábbi témában:
A 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 9. §-ában szabályozza a költségvetési szerv átalakítását, megszüntetését, valamint 11. § (3) bekezdésében azt, hogy a költségvetési szerv más költségvetési szervvel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesíthető. Összeolvadásnál az összeolvadó költségvetési szervek megszűnnek, jogutódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv. Beolvadásnál a beolvadó költségvetési szerv megszűnik, jogutódja az egyesítésben részt vevő másik költségvetési szerv. Továbbá a jogszabály előírja az állami tulajdonú gazdasági társaságok állami feladatellátásának központi költségvetési szerv által történő átvételét, de mely jogszabály írja ezt elő?
Részlet a válaszából: […] ...a következők szerint rendelkezik:A közfeladatok az Áht. 3/A. §-a alapján:Közfeladat a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat.A közfeladatok ellátása költségvetési szervek alapításával és működtetésével, vagy az azok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.
Kapcsolódó címke:

Földadó továbbhárítása

Kérdés: 2014-ben 5 éves időtartamra haszonbérleti szerződést kötöttem egy gazdálkodóval a földterületemre. Bérleti díjként 10 000 Ft értékű gabonát kapok évente. Ez évben az önkormányzat erre a földre 16 500 Ft földadót vetett ki. Tovább tudom ezt az összeget hárítani a bérbevevőre? Ha igen, milyen jogcímen?
Részlet a válaszából: […] A Htv. általános előírásaiból az következik, hogy a földadót a földterület tulajdonosának kell megfizetnie, az adott esetben a kérdezőnek. Az adó közvetlen áthárítására nincs lehetőség, mivel az nem termék ellenértéke, nem szolgáltatásnyújtás ellenértéke. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 15.
Kapcsolódó címke:

Ingatlan nyilvántartásba vétele az önkormányzatnál

Kérdés: Önkormányzat tárgyieszköz-nyilvántartójaként kérdezem: ha önkormányzat ingatlant vásárol, milyen dátummal kell az ingatlant a könyvekben nyilvántartásba venni? A szerződéskötés dátumával (hiszen a jogot a szerződés létrejötte keletkezteti), vagy azzal a dátummal, amikor a földhivatalban az önkormányzat nevére kerül? A tapasztalat azt mutatja, hogy hetek is eltelhetnek a két időpont közt. Ha pedig a szerződés aláírásának időpontjával kerül az önkormányzat könyveibe, hogyan biztosítható a tárgyieszköz-nyilvántartás, az ingatlankataszter és a földhivatali nyilvántartás mindenkori egyezősége?
Részlet a válaszából: […] A vásárolt ingatlant a szerződéskötés napjával kell az analitikus nyilvántartásba felvenni. Ez igazolja a tulajdonszerzést, mely alapján az ingatlan-nyilvántartásba a bejegyzés megtörténik. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 29. §-a rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.
1
13
14
15
42