Találati lista:
121. cikk / 411 Behajthatatlan követelés dokumentálása
Kérdés: Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja a behajthatatlan követelések minősített eseteit sorolja fel. A behajthatatlanság törvényben előírt dokumentumai mellett mire kell tekintettel lenni, milyen egyéb bizonylatokkal kell a behajthatatlanná minősítést alátámasztani? Milyen időpontig kell a dokumentumoknak rendelkezésre állniuk?
122. cikk / 411 Cégautóadó könyvelése
Kérdés: Hogyan kell könyvelni a cégautóadót 2017-ben? A megfizetett gépjárműadót le lehet-e vonni a fizetendő cégautóadóból?
123. cikk / 411 Saját vízfelhasználás elszámolása
Kérdés: A társaság üzemelteti az önkormányzat tulajdonában lévő vízközművet, sportcsarnokot. Saját termelésű vizet használ fel a sportcsarnok üzemeltetése során is. A víz- és csatornadíjat az önkormányzat rendeletben határozta meg. A társaság elsődlegesen a 6-7. számlaosztályban könyvel. Hogyan kell a saját vízfelhasználást a sportcsarnok üzemeltetése során elszámolni?
124. cikk / 411 Építési tilalom adójogi értelmezése
Kérdés: Cégünk beépítené az 5500 m2 területű üres telkét, de az építéshatóság csak akkor adja ki az építési engedélyt, ha a telep megközelítéséhez szükséges utat is kiépítjük. Ez utóbbira egyelőre nincs lehetőségünk, az önkormányzat ugyanakkor továbbra is követeli a teljes telekadót. Álláspontunk szerint ez a helyzet lényegében építési tilalmat jelent, így vonatkozhatna ránk a helyi adótörvényben lévő építési tilalom esetén járó kedvezmény.
125. cikk / 411 Halasztott követelés-kötelezettség a mérlegben
Kérdés: Ha a cég a mérlegfordulónapon halasztott áfakövetelést és halasztott áfakötelezettséget is kimutat, akkor az adott évi mérleg összeállítása során összevontan kell a kettő egyenlegét a Követelések vagy a Kötelezettségek soron kimutatni, vagy a halasztott áfakövetelés a mérleg Követelések, a halasztott áfakötelezettség pedig a Kötelezettségek során jelenik meg?
126. cikk / 411 Uszoda- és strandfürdő-szolgáltatás
Kérdés: Általános iskolánk fenntartása januártól a területileg illetékes Tankerületi Központhoz került. Az önkormányzattal megkötött szerződés alapján a tulajdon maradt az önkormányzaté, a tankerületé lett a vagyonkezelői, fenntartói jog. Intézményünk uszodájának és tornatermeinek szabad kapacitását értékesítjük. Vannak napi vendégek, akik jegyet vesznek, alkalmi csapatok, akik a tornaterembe jönnek focizni, röplabdázni, és minden alkalom után a pénztárban fizetnek. Online pénztárgépünk van, ahol a befizetések történnek. De vannak egyesületek, vállalkozások, akik úszósávokat bérelnek, vagy egész évre a tornatermet, hogy ott pl. úszásoktatást, úszóedzéseket, illetve rendszeresen sportmozgásokat végezzenek az általuk szervezett gyerekeknek, felnőtteknek. Velük bérleti szerződést kötöttünk, és minden hónap végén a teljesítési igazolás alapján befizetik a bérleti díjat a kasszába, ahol egyszerűsített készpénzfizetési számlát kapnak. A számlán a Tankerületi Központ szerepel mint eladó. Kérdésem, hogy ezeknek a számláknak (uszodai és tornatermi) mi az áfatartalma?
127. cikk / 411 Ideiglenes jelleggel végzett tevékenység napjainak a száma
Kérdés: Az ideiglenes iparűzési adó, a Htv. 37. §-ának (2a) bekezdése szerint a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenységek naptári napjain alapul. Ha a munka jellege miatt például első negyedévben kötünk szerződést a munkavégzésre, de az két időszakot fed le, például januárt és márciust, februárban a cég más városban dolgozik. Az önkormányzat szerint az egész negyedév napjait kell számolni. Véleményünk szerint csak január és március naptári napjait kell figyelembe venni, a megszakítás törvényi előírásai szerint. Esetünkben alapozási és tetőszerkezeti munkavégzések folynak, eközben nekünk nem kellett munkát végezni. Az önkormányzat másik ötlete, hogy a szerződést kell megbontani részleteire, csak akkor lehet a megszakítást figyelembe venni. Ez a megközelítés életszerűtlen, és nem is találtam rá jogszabályi előírást. Kérem az önök véleményét!
128. cikk / 411 Földgázkereskedő iparűzésiadó-előlege
Kérdés: Társaságunk intézmények, nagyvállalatok számára több magyarországi településen értékesít földgázt, villamos energiát energiakereskedőként. E tevékenységét 2017-ben kezdte, korábban, 2016-ban más profillal működött. Az energiakereskedelmi tevékenység elősegítése érdekében 2017-ben a székhelyén, Budapesten kívül egy vidéki városban is nyitott irodát. A kérdés az, hogy társaságunk mely településen válik adókötelessé, és mely településen kell adóelőleget fizetnie.
129. cikk / 411 Útdíj 7,5 százalékának levonása az iparűzési adóból
Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége személygépkocsi-bérbeadás flottakezelési szolgáltatás keretében. Levonható-e a társaság tulajdonában lévő, adóköteles tevékenységvégzésre használt személygépkocsira megvásárolt autópálya-matrica 7,5%-a a HIPA összegéből? Ha igen, akkor csökkenthető a társaságunk által megvásárolt, majd a bérbe vevő partnereknek "továbbszámlázott" autópálya-matrica díjával is? Vagy kizárólag a társaságunk saját célra használt gépjárműveihez megvásárolt autópálya-matrica díjait vehetjük figyelembe? Ha a továbbszámlázott autópálya-matrica díját társaságunk nem veheti figyelembe, akkor a partnereink tudják-e érvényesíteni ezen adócsökkentő tételt (a továbbszámlázás során a számlán egyértelműen látható az "autópálya-matrica" díjtétel, ami – természetesen – értékben megegyezik az általunk megfizetett díjjal)?
130. cikk / 411 Önkormányzat által vásárolt kukák
Kérdés: A közterületen elhelyezett, önkormányzat által vásárolt kukákat a tárgyieszköz-nyilvántartóban kis értékű gépként kell nyilvántartani? Értékük kb. 40 000 Ft-tól 100 000 Ft-ig terjed, használatuk alapvetően meghaladja az egy évet. A kérdést feltenném még a közlekedési táblákra, valamint az utcanévtáblákra is, kell-e értékkel szerepelniük a tárgyieszköz-nyilvántartóban kis értékű gépként?
