35 cikk rendezése:
21. cikk / 35 Háziorvosi tevékenység cégautóadó-mentessége
Kérdés: Betéti társaságunk háziorvosi tevékenységet lát el, amely – tudomásunk szerint – a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 17/D. §-ának f) pontja alapján mentesül a gépjárműadó alól. A mentesség magával vonza-e azt a tényt, miszerint a mentesség következményeként a gépkocsi működtetésével kapcsolatban nem számolható el költség. Ezt egy előadáson ismertették. Amennyiben a személygépkocsi működtetésével (a háziorvosi teendők ellátása érdekében) kapcsolatban a felmerült költségek elszámolhatók, maradhat-e az adómentesség?
22. cikk / 35 Fogászati ellátást végző társaság cégautóadója
Kérdés: Az 1991. évi LXXXII. tv. módosítása írja elő a cégautóadó-fizetési kötelezettséget. Az adómentesség 17/D. § f. pontja vizsgálatánál kérdésként merül fel, hogy egy, a társadalombiztosítás által finanszírozott gyermekfogászati ellátást végző társaság mentesülhet-e a cégautóadó fizetése alól?
23. cikk / 35 Közösségen belül végzett munka adói, járulékai
Kérdés: Egy kétszemélyes kft. (háziorvosi tevékenységet végez) orvos tagja EU-tagországban vállal tevékenységet, de itthon tartós helyettesítésről gondoskodik, aki vállalkozási szerződéssel végzi helyette az orvosi tevékenységet, így a kft. tovább működik. A tagoknak (férj, feleség) kell-e valamilyen adót fizetniük, vagy járulékot, amíg külföldön tartózkodnak, gondolok itt a vállalkozói járulékra? Ki kell-e jelenteni őket, mivel a kft.-ben nem dolgoznak? Mi a teendő?
24. cikk / 35 Háziorvosi bt. cégautó-útnyilvántartása
Kérdés: A háziorvosi tevékenységgel foglalkozó bt. rendelkezik cégautóval, de nem fizet cégautóadót (mert a vonatkozó törvény szerint nem kötelezett erre), köteles-e útnyilvántartást vezetni, figyelembe véve a hivatalos és a magáncélú km-t?
25. cikk / 35 Háziorvosi bt. bevétele
Kérdés: Egy háziorvosi tevékenységgel foglalkozó bt.-nek figyelembe kell-e vennie a társadalombiztosítástól kapott támogatás összegét a költségszámlák áfatartalmának arányosításakor? (A bt.-nek áfás tevékenysége is van!) A kapott támogatás (amelyet egyéb bevételként könyvelünk) iparűzésiadó-alapot képez?
26. cikk / 35 Elengedett kötelezettség ajándékozási illetéke
Kérdés: A 3503. számú kérdésre adott válaszukban azt írják, hogy az elengedett kötelezettség után "a megajándékozottnak" illetékfizetési kötelezettsége keletkezik. Kérem, erősítsék meg ezt az álláspontjukat. A 2007. évi törvények, illetve az APEH állásfoglalása alapján – szerintem – egyértelmű, nem keletkezett illetékfizetési kötelezettség 2007-ben. A 2007/142. Adózási kérdésben arról írnak, hogy a kötelezettség elengedése ingyenes jogügyleten alapuló vagyonszerzésnek minősül. Ugyanakkor az Itv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint az ajándékozási illeték tárgya az ingó és ingatlan ajándékozása, valamint vagyoni értékű jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. Az Itv. alkalmazásában ingónak tekintendő a fizetőeszköz, az értékpapír, valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog, vagyoni értékű jognak pedig a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga, továbbá a vagyonkezelői jog és az önálló orvosi tevékenység működtetési joga minősül. Mindezekre tekintettel a kölcsönkövetelés elengedése formájában történő vagyonszerzés nem tárgya az ajándékozási illetéknek, tehát ilyen esetben ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség sem keletkezik. A 2008. januári változás valóban nevesíti a követelést: "továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés" is a vagyoni értékű jogok közé tartozik. Ez érthető akkor, ha egyik társaság harmadik személlyel szembeni követelést ad ajándékba a másik társaságnak, de nem értelmezendő az elengedett kötelezettségre.
27. cikk / 35 Praxisjog elszámolhatósága
Kérdés: Egyéni vállalkozó háziorvos 2002. évben vásárolt háziorvos-praxisjogot. Elszámolható-e ez a 2007. 10. 01-jével kezdődött vállalkozásában?
28. cikk / 35 Háziorvosi bt. szakképzési hozzájárulása
Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló 2003. évi LXXXVI. tv. 2. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján nem köteles szakképzési hozzájárulásra az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral szerződést kötött, nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató a közfeladat ellátása során kifizetett bérköltség tekintetében. A háziorvosi tevékenységet ellátó, illetve a gyógyszer-kereskedelmi tevékenységet végző betéti társaság esetében hogyan értelmezhető a fenti jogszabályhely?
29. cikk / 35 Nyugta, számla rögzítése a könyvviteli nyilvántartásokban
Kérdés: A háziorvosi tevékenységet folytató betéti társaság a vizitdíjról a bizonylatokat számítógépes programmal állítja elő. A számítógépes program a nyugtákról, illetve a számlákról napi összesítőket készít, amely összesítve tartalmazza az adott napon vizitdíjból befolyt összeget. A számviteli nyilvántartásban hogyan kell rögzíteni ezeket a bizonylatokat? Egy összegben rögzíthetjük a vizitdíjbevételt? Van-e különbség, hogy a készpénzben megfizetett vizitdíjról nyugtát vagy számlát állít ki a szolgáltató? A számlákat is és a nyugtákat is lehet a napi összesítő alapján egy összegben könyvelni (egy db pénztárbizonylat kiállításával)?
30. cikk / 35 Mikrovállalkozásnak minősülő bt. személygépkocsi-vásárlása
Kérdés: Egy betéti társaság egészségügyi alapellátás keretében házi gyermekorvosi tevékenységet folytat. A társaság személygépkocsit vásárol 2006. évben, amelyet kizárólag az egészségügyi tevékenységéhez használ. (A gépkocsi nélkül az alapellátási feladat nem lenne megoldható, hiszen a betegeket sok esetben a lakásukon lehet ellátni.) A bt. mikrovállalkozásnak minősül. Kérdésem, hogy a társaság figyelembe veheti-e a társaságiadó-törvény 7. § (1) bekezdésének zs) pontja szerinti kedvezményt a személygépkocsi beruházási értéke után? (A bt. cégautóadót nem fizet a személygépkocsi után, mivel az autót az egészségügyi alapellátáshoz használja kizárólagos jelleggel.)
