Találati lista:
221 Elhunyt szövetkezeti tagok részjegye
Kérdés: Cégünk szövetkezeti formában működik. A szövetkezeti tagok közül sokan elhaláloztak, és tagi részjegyük nem került a hagyatéki leltárba, emiatt az örökösök nem kérnek póthagyatéki eljárást. Más esetekben az örökösök sem ismertek. A törvényi előírások figyelembevételével hogyan tudnánk rendezni a fenti helyzetet? Hagyatéki végzés hiányában mi lesz az elhunyt tag részjegyével?
222 Korábban jóváhagyott, ki nem fizetett osztalék
Kérdés: Alapítókkal szembeni kötelezettségként mutatjuk ki a 2016. év előtti jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalékot. A 2016. évi változások következtében mi lesz ennek a sorsa? Kötelezettség marad, vagy vissza kell vezetni az eredménytartalékba?
223 Magánszemély osztaléka más bankszámlájára
Kérdés: Az osztalékban részesülő magánszemélynek járó osztalékot a magánszemély kérésére a kifizető más magánszemély bankszámlájára utalhatja? A magánszemély a kifizetőnél munkaviszonyban áll.
224 Ki nem vett osztalék evás időszakból
Kérdés: Az evás kft.-nél 2016. 01. 01-jével végelszámolás indult. A 2015. évben keletkezett jövedelmekből, amelyek után az evát megfizette, az osztalékot nem vette ki. Mivel 2016. 01. 01-től a Tao-tv. adóalanya lett, kell-e fizetnie személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ha ezt a pénzt ténylegesen kifizeti 2016-ban a 2015. évi tevékenységet lezáró beszámolót elfogadó határozat alapján?
225 Osztalék a szociális szövetkezetnél
Kérdés: Szociális szövetkezet nyereséggel lezárt adóéve után osztalékot szeretne fizetni a tagjainak. Milyen osztalékfizetési szabályokkal lehet ezt megtenni, és milyen közterheket kell megfizetnie ezzel kapcsolatosan?
226 Osztalékelőleg euróban
Kérdés: Ügyfelem osztalékelőleget vett fel euróbankszámláról készpénzben. Ha a májusi osztalékfizetési döntésnél, forintban határozza meg az osztalékot, árfolyam-differenciával kell számolnom, mivel a könyveit forintban vezeti. Helyesen gondolom?
227 Kiegészítő sportfejlesztési támogatás szponzori szerződéssel
Kérdés: Kérem szakmai állásfoglalásukat a sportegyesületeknél bevételként elszámolásra kerülő, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. §-a és 24/A. §-a szerinti kiegészítő sportfejlesztési támogatásra vonatkozóan, melyet szponzori szerződés keretében számláz a támogató felé.
1. Az alapcél szerinti tevékenység egyéb bevételének (támogatás), vagy árbevételének számít, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenység (reklám) árbevételének minősül?
2. A fenti besorolás milyen hatással van a sportegyesület társaságiadó-kötelezettségére?
3. Az 1-2. pont megítélése eltérő-e 2015. évben, ha a 2015. 01. 01-től hatályos szabályozás alapján, vagy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2015. 11. 28-ától érvényes előírásainak megfelelően történik a szponzori szerződés keretében kapott kiegészítő sportfejlesztési támogatás elszámolása?
1. Az alapcél szerinti tevékenység egyéb bevételének (támogatás), vagy árbevételének számít, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenység (reklám) árbevételének minősül?
2. A fenti besorolás milyen hatással van a sportegyesület társaságiadó-kötelezettségére?
3. Az 1-2. pont megítélése eltérő-e 2015. évben, ha a 2015. 01. 01-től hatályos szabályozás alapján, vagy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2015. 11. 28-ától érvényes előírásainak megfelelően történik a szponzori szerződés keretében kapott kiegészítő sportfejlesztési támogatás elszámolása?
228 Színházi produkciók színpadra állításának jogdíja
Kérdés: Ügyfelem fő tevékenységként színházi produkciók színpadra állításával foglalkozik. A produkciók alapját külföldi szerzők forgatókönyvei, darabjai, vagy magyar szerzők művei adják. A társaság a megvásárolt művekért jogdíjat fizet a szerzőnek vagy a közvetítő szervezetnek. A színpadi megjelenítés koncepcióját a társaság általában a rendezővel folytatott megbeszélések alapján állítja fel. A rendező az ebben való közreműködésért egyszeri megbízási díjat és a darab bevételével arányos jogdíjat számít fel a társaságnak szerződés alapján. Általában ilyen rendszerben díjazza a társaság a darab minden olyan közreműködőjét, aki részt vesz a darab létrehozásában (pl. zeneszerző, díszlettervező, jelmeztervező stb.). A megbízási díjakat, illetve a jogdíjakat költségként számolják el. A színdarab létrehozása után a társaság a kész művet vagy színházaknak értékesíti, vagy egy szervező cégnek. A színdarab ellenértéke egyrészt egy meghatározott összegű megbízási díjból, másrészt egy jegybevétel-arányos (amit a színház realizált) jogdíjból tevődik össze. Bizonyos esetekben a társaság nem szerződik jogdíjas értékesítésre, ekkor a megbízási díj teljes összegét a realizált jegybevétellel arányosan határozzák meg. A társaság a megbízási díjakat és a jogdíjakat árbevételként számolja el. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 20. pontja meghatározza azon jogdíjak körét, amikkel kapcsolatban a 7. § (1) bekezdésének s) pontja úgy rendelkezik, hogy a jogdíjként kapott bevétel 50%-át csökkentő tételként lehet figyelembe venni az adóalap meghatározásakor. Az 1990. évi C. törvény a helyi adókról úgy rendelkezik, hogy az adó alapjául szolgáló nettó árbevételt csökkenteni lehet a társasági adó által meghatározott jogdíjbevétel összegével. Esetünkben miként kezeljük a vázolt folyamatot?
229 Pótbefizetés visszafizetése az új tulajdonosnál
Kérdés: "X" kft. megvásárolta "Y" zrt. részvényeinek 100%-át. A zrt. korábbi tulajdonosai pótbefizetést teljesítettek, ezt az összeget az akkori tulajdonosoknak nem fizették vissza. A Ptk. az rt. esetében nem tartalmaz előírást a pótbefizetésre, de a kialakult bírói gyakorlat elismeri. A kft. jelenlegi tulajdonosa az rt. könyveiben szereplő pótbefizetés összegét kivenné. Az rt.-nél pótbefizetésként nyilvántartott összeget a visszafizetéskor a kft.-nél eredménytartalék növekedéseként vagy ingyenes átadásként, és mint ilyent, bevételként kell elszámolni.
230 Kiválás csak részesedéssel
Kérdés: A holding kft. 100%-ban tulajdonosa egy részvénytársaságnak. Az rt. pedig több gazdasági társaságban rendelkezik részesedéssel. A holding kft. szeretné elérni, hogy a zrt. tulajdonában lévő részesedések kiválással új társaságok tulajdonába kerüljenek. Annyi új kft.-t hozna létre kiválással, ahány társaságban rendelkezik a zrt. részesedéssel. A kiválás könyv szerinti értéken történne az eredménytartalékból. A zrt. tulajdonát képező gazdasági társaságok valós vagyoni helyzete és a zrt. könyveiben kimutatott könyv szerinti értéke közötti jelentős különbözetet hogyan kell kezelni? A kiválás előtt a valós helyzetnek megfelelően a zrt.-ben a részesedésre értékvesztést kell elszámolni? A kiválás tervezett módon lehetséges-e akkor, ha a zrt. nem kizárólagos tulajdonosa a részesedésnek? A kiválással létrejött társaságba kivitt részesedések forgalomképessége hogyan igazolható? A kiválással létrejött társaság működőképes lesz-e akkor, ha a kivitt vagyonelem kizárólag egy másik gazdasági társaságban lévő részesedés?
