Osztalékfizetés elhalasztása

Kérdés: Társaságunk taggyűlése a 2000. évi beszámoló elfogadásakor osztalékfizetést szavazott meg és állított be az eredménykimutatásba. Ha a társaság pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé a kifizetést a jóváhagyás évében, akkor mi a teendő? Át lehet-e vinni a kifizetést a következő évre? Lehet-e az osztalékot részletekben fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó előírásait figyelembe véve – meghatározza az osztalékkifizetés számviteli feltételeit.Sem az Szt., sem a Gt. előírásai az osztalékfizetés pénzügyi teljesítését nem kötik határidőhöz. A közgyűlésnek, a taggyűlésnek legfeljebb a fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Ingatlan tulajdnjogának, haszonélvezeti jogának értékesítése

Kérdés: A társaság áfamentes ingatlant értékesít két vevő részére. Az egyik vevő (a cég) az ingatlan tulajdonjogát veszi meg a vételár 70 százalékáért, a másik vevő (a magánszemély) az ingatlan – holtáig tartó – haszonélvezeti jogát vásárolja meg a vételár 30 százalékáért. Az eladó társaság a vevő cég részére a teljes vételár hány százalékáról állítsa ki a számlát? Milyen értéken könyveli és aktiválja a cég a beszerzést? Ki kell-e mutatnia a haszonélvezeti jogot? A haszonélvezeti jog jelent-e osztalékfizetési korlátot?
Részlet a válaszából: […] ...38. §-a (2) bekezdésének a) pontját hatályon kívül helyezték, az ingatlant terhelő haszonélvezeti jog nem jelent – közvetlenül – osztalékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Utólagos osztalékfizetés

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt.-nek 1992-től van adózott eredménye. A tagok soha nem vettek ki osztalékot. Lehet-e utólag osztalékfizetés?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyévi, mind az előző években ki nem osztott adózott eredményéből kifizetni jóváhagyott összeget, betartva az új Szt.-ben előírt osztalékfizetést korlátozó rendelkezéseket is. Így utólag osztalékfizetésre külön nincs lehetőség, az csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Pótbefizetés teljesítése a tulajdonosnál

Kérdés: Magyarországon bejegyzett társaság külföldön bejegyzett gazdasági társaság tulajdonosa. A külföldi társaság veszteségesen gazdálkodott, és az ottani törvényi előírások szerint a tulajdonosokat pótbefizetési kötelezettség terheli, a külföldi társaság visszafizetési kötelezettsége mellett. Valóban eredménytartalék csökkenéseként kell-e kimutatni a magyar tulajdonosnál az új Szt. szerint a pótbefizetés összegét, még akkor is, ha ezáltal az eredménytartalék negatívvá válik?
Részlet a válaszából: […] ...is alkalmazni kell akkor is, ha az adott tulajdonos társaságnál a pótbefizetés miatt az eredménytartalék negatív lesz, és emiatt osztalékfizetésre sem lesz lehetőség. [Az osztalékfizetés korlátja következik a 39. §(3) bekezdésének előírásából, mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...csökkenteni.A Gt. a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelést véletlenül sem kapcsolja össze az osztalékfizetéssel. Nyilvánvaló, hogy tőkét emelni nemcsak az eredménytartalékból lehet, hanem a tőketartalékból is, de nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...csökkenteni.A Gt. a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelést véletlenül sem kapcsolja össze az osztalékfizetéssel. Nyilvánvaló, hogy tőkét emelni nemcsak az eredménytartalékból lehet, hanem a tőketartalékból is, de nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Jóváhagyott osztalékon felüli osztalékkivét

Kérdés: Betéti társaság 1997 után keletkezett eredményéből van-e lehetőség a jóváhagyott osztalékon felüli osztalékkivétre?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyévi, valamint az előző év(ek)ben ki nem osztott adózott eredményből kifizetni jóváhagyott összeget, betartva az Szt.-ben előírt osztalékfizetést korlátozó rendelkezéseket is.A számviteli előírások szerint csak a tárgyévi adózott eredményből, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 26.
1
19
20