30 talált cikk a pénzváltás kifejezésre

Kérdés: A cég készpénzért (forint) vásárolt valutát, esetenként többféle valutát is egyszerre. A valutaváltó bizonylatán szerepel az árfolyam és egy bizonyos kezelési költség. A kezelési költséget nem va­lutánként, hanem a bizonylat végén egy összegben tünteti fel a pénzváltó. Az Szt. szerint a forintért vásárolt valutánál, devizánál a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. Mit jelent ilyen esetben a ténylegesen fizetett forint? Jól gondoljuk-e, hogy amikor a valutapénztárban felvesszük a vásárolt valutát, akkor a kezelési költséget nem könyveljük a valutaváltási szolgáltatás ellenértékeként egyéb szolgáltatásra, hanem a kezelési költségre eső forintösszeg is a valuta bekerülési értékének része lesz? Több valuta vásárlása esetén a kezelési költség valuták közötti felosztása történhet-e valutánként a megadott árfolyamokkal kiszorzott forintösszegek arányában?

Kérdés: A cég a különböző valutáit forintra váltja vissza. A valutaváltó bizonylaton szerepelnek az árfolyamok és külön sorban a kezelési költség. A valuta a könyvekből átlagárfolyam alapján kerül ki. Ha nincs kezelési költség, akkor az átlagárfolyam és a kapott forintérték között keletkezik a váltásból származó árfolyam-különbözet. Ezt az árfolyam-különbözetet torzíthatja az esetleges kezelési költség. A valutaváltó által feltüntetett kezelési költség lehet-e valós tartalma alapján a váltásból származó árfolyam-különbözet része? Vagy a kezelési költséget le kell könyvelni, és ilyen módon ezzel az összeggel módosul a váltás árfolyam-különbözete?

Kérdés: Esetenként a vásárlók euróval fizetnek. Ennek kezelésére a pénztárgépünk nem alkalmas. Az adóhatóságnál az MNB-árfolyam alkalmazásának választását jelentették be. A jelenlegi gyakorlatban az üzlet telefonál a központba a napi árfolyam alkalmazása érdekében, és megkapja a számlavezető bank napi árfolyamát, amelyen átszámítja a bevételt forintra, és azt üti be a pénztárgépbe, de a vevő euróval fizet. Ez a gyakorlat – véleményem szerint – helytelen. Az alkalmazott árfolyam tekintetében szeretne alacsonyabb árfolyammal számolni. A helyes gyakorlatot mely jogszabályhely alkalmazásával tudnám alátámasztani? Az alacsonyabb átváltási árfolyam alkalmazásának lehetőségét mely jogszabályban találom meg?

Kérdés: Devizás bevétel átszámításakor milyen és mikori árfolyamot kell alkalmazni katás, evás és normál egyéni vállalkozó esetében?
Katás egyéni vállalkozó

Kérdés: Számlázni szeretnénk euróban, fordított adózású terméket. Tudom, hogy az áfát forintban is fel kell tüntetni az általam használt árfolyammal. Az áfaalapot is fel kell tüntetni? Milyen árfolyammal? A számlázott eurót engedményeznénk egy harmadik félnek, a beruházási szállítónak, akivel a vállalkozási szerződést forintban kötöttük meg. A vevő által a szállítónak átutalt eurót milyen árfolyamon lehet a vállalkozási szerződés forintösszegébe beszámítani?

Kérdés: A valutaváltással foglalkozó cég milyen tranzakciókat kell, hogy könyveljen? Szükséges-e minden egyes valutavásárlást és -eladást könyvelni a főkönyvben? A valutaváltó a tevékenységéhez egy zárt rendszert használ, amelyből minden tranz­akcióhoz bizonylatot nyomtatnak. Szükséges ezeket a pénzváltó saját főkönyvében rögzíteni? Vagy elegendő valamilyen összesített adatforgalom könyvelése a valutaváltói tevékenységet lekezelő számítógépes (zárt) rendszer listái alapján? A pénzváltási tevékenységről szóló 297/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet a számviteli elszámolásról nagyon kevés rendelkezést tartalmaz.

Kérdés: Pénztárgépünk a valutás bevételeket is kezeli. Euróbevétel is előfordul, a beállított árfolyam 270 Ft/euró. A számviteli politikában a választott árfolyam az MNB által jegyzett napi árfolyam. Mi a helyes eljárás a könyvelés során? Milyen árfolyamon rögzítsük az euróbevételt?

Kérdés: Ajándékboltot üzemeltetünk. Az árakat forintban határozzuk meg, azonban az ellenértéket euróban is ki lehet fizetni, a visszajáró összeget forintban adjuk. Az érvényes átváltási árfolyamot naponta határozzuk meg. Helyesen járunk-e el, ha a pénztárba bevételezett eurót az aznapi árfolyamon könyveljük, és csak a bankszámlára történő befizetéskor számolunk el árfolyam-különbözetet?

Kérdés: A hotel üzemeltetésével foglalkozó társaság szállodai szolgáltatást számlázott a vendégnek, aki ezt készpénzben egyenlítette ki. A vendég távozása után derült ki, hogy az ellenértékként kapott 2 db 200 eurós bankjegy hamis volt. Mi ennek a helyes számviteli elszámolása? A szolgáltatásnyújtás elszámolása után a pénztárcsökkenés elszámolása egyéb ráfordítás vagy rendkívüli ráfordítás?

Kérdés: A kereskedelmi szálláshely szolgáltatás a számlát forintban állítja ki, de a vevő euróban fizet. Milyen árfolyamon kell könyvelni az eurót? Szabályos-e ez esetben forintban kiállítani a számlát? Hogyan kell könyvelni helyesen az idegenforgalmi adót, ami nem tartozik az áfakörbe? Tiltja-e a számviteli törvény vagy valami más azt a lehetőséget, hogy a szolgáltatás nyújtója határozza meg, hogy a 7500 Ft értékű szoba áráért elfogadott euró mennyi legyen, és azt milyen árfolyamon számítom ki?