Az értékcsökkenés elszámolásának gyakorisága

Kérdés: Mikor járunk el helyesen az értékcsökkenés elszámolásánál, ha azt negyedévenként vagy évenként számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 52. §-a az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegének meghatározásáról rendelkezik, és nem szól arról, hogy az így meghatározott összeget milyen gyakorisággal kell elszámolni. Nyilvánvaló, az üzleti évben legalább egyszer.Az elszámolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Közműfejlesztési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: A 2001-ben kifizetett közműfejlesztési hozzájárulást vagyoni értékű jogként kell aktiválni. Ha a hozzájárulás korábban üzembe helyezett ingatlanhoz kapcsolódik, akkor is vagyoni értékű jogként aktiválandó, vagy végleges pénzátadásként rendkívüli ráfordítás?
Részlet a válaszából: […] Pontosítani kell a kérdés felvezető mondatát.Az új Szt. 26. §-ának (3) bekezdése szerint: "Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok különösen ... az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő – jogszabályban nevesített –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Cégautó értékesítés levonható áfája

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a használt cégautó értékesítésekor az utólagosan levonható áfát?
Részlet a válaszából: […] A személygépkocsi értékesítését is a tárgyi eszközök értékesítésének általános szabályai szerint kell elszámolni, azaz az értékesített személygépkocsi eladási árát az egyéb bevételek (T 384, 311 – K 961, 467), könyv szerinti értékét az egyéb ráfordítások (T...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Használt tehergépkocsi motorcseréjének minősítése

Kérdés: Egy kft. 500 ezer forint + áfáért vásárolt egy használt tehergépkocsit. Egy év után motorcsere szükséges, 1 millió forint + áfa értékben. Felújításként kell-e elszámolni a jelentős összegű fődarab (motor) cseréjét?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazottak alapján nehéz egyértelmű választ adni.Az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8-9. pontja tartalmaz értelmező rendelkezést a felújításra, a karbantartásra.A használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Önkormányzati tulajdonba kerülő utak elszámolása

Kérdés: Társaságunk üzlet- és irodaház építéséhez kapott építési engedélyt. Ebben kötelezték cégünket az építkezés területével határos – az önkormányzat tulajdonában lévő – utak elkészítésére. Kérdésünk az, hogy a fenti útépítést hogyan számoljuk el, idegen ingatlanon végzett beruházás vagy térítés nélküli eszközátadás?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 23. §-ának (1) bekezdése szerint a mérlegben eszközként kell kimutatni a vállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátott, a vállalkozó működését, tevékenységét szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket. Ebből következően, azok az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Karbantartás vagy felújítás

Kérdés: Szeretnénk pontos, egyértelmű meghatározást kapni arra, mit tekintsünk felújításnak, mit tartsunk beruházásnak.
Részlet a válaszából: […] Előre kell bocsátani, a felújításra sem, a karbantartásra sem lehet olyan meghatározást adni, ami valamennyi eszköz vonatkozásában egyértelmű elhatárolást biztosít. Minden meghatározás, ideértve az új Szt. szerinti értelmező rendelkezést is, csak közelítő ismérveket tud...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

A maradványérték-számítás alátámasztása

Kérdés: Hogyan lehet a várható realizálható értéket (eladási árat) valószínűsíteni? Könyvvizsgálónk ugyanis nem fogadja el, ha mi becsüljük meg, független becslést vár úgy, hogy az üzembe helyezéskor kérjünk a forgalmazótól/eladótól értékbecslést a várható hasznos élettartam végére.
Részlet a válaszából: […] A tárgyi eszközök maradványértéke meghatározásával részletesen a Számviteli Levelek 2. számában, a 26. kérdésre adott válaszban foglalkoztunk.A maradványérték az új Szt. szerint: a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható érték (ami lehet a várható eladási ár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Bérbeadott épület értékcsökkenése

Kérdés: Elszámolható-e értékcsökkenési leírás (5 százalék) a bérbe adott iroda (épület) után, ha értékéből nem veszít, sőt értéke nő? Vagy ez a tárgyi eszköz is abba a körbe tartozik-e, amely után az új Szt. szerint értékcsökkenést nem szabad elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az épület nem tartozik azon eszközök közé, amelyek után nem szabad értékcsökkenést elszámolni [Szt. 52. §-ának (6) bekezdése]. Ebből következően a Tao-tv. alapján az adóalap megállapítása során a Tao-tv. 1. vagy 2. számú melléklete szerint megállapított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Tárgyi eszközök év végi értékelése

Kérdés: Az új Szt. szerint a befektetett eszközöket év végén piaci értéken kell értékelni. Honnan lehet tudni, melyik eszköznek mennyi a piaci értéke? Az egyedi nyilvántartásnak milyen adatokat kell tartalmaznia? Az Szt. és a Tao-tv. szerinti különböző leírási kulcsok miatti különböző nettó értékeket ugyanazon piaci értékre kell-e korrigálni?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 63. §-ának (3) bekezdése szerint a rendeltetésszerűen használatba vett tárgyi eszközt a 47-51. § szerinti bekerülési értéknek az 52-53. § szerint elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük: a bérlet, a pénzügyi lízing témakörével több válaszban is foglalkoztunk, többek között a Számviteli Levelek 7. számában a 109-110. kérdésre, a 10. számban a 180. kérdésre, továbbá a 12. számban a 217-219. kérdésre adott válaszokban.Itt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
1
57
58
59
62