Találati lista:
311. cikk / 608 Áttérés katára (eva)
Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó, Eva-tv. szerint adózó bt. 2013. 01. 01-től átjelentkezett a Kata-tv. hatálya alá. Az evás időszakban nem keletkezett eredménytartaléka. Az evás időszak előtti eredménytartalékát a 16%-os osztalékadót kiváltó adóval 3 év alatt fizet meg. A 2012. évi mérlegben szerepeltetni kell-e az evás időszak előtti eredménytartalékot, vagy elő kell írni osztalékkifizetésként?
312. cikk / 608 Felvásárolt zrt. fel nem lelhető tulajdonosai
Kérdés: Néhány éve társaságunk megvásárolta egy zrt. részvényeit. A zrt. egy korábbi ÁFÉSZ-ből alakult, sok kis tulajdonossal. Társaságunk a nagyobb részvénycsomaggal rendelkező tulajdonosoktól felvásárolta részvényeiket. Néhányan elutasították ajánlatunkat, ők továbbra is a zrt. tulajdonosai. Néhány részvénykönyvbe bejegyzett tulajdonost nem tudtunk utolérni. Mit lehet tenni ezeknek a tulajdonosoknak a tulajdonrészével? Milyen jogi és azt követő számviteli feladataink lehetnek a rendezés során?
313. cikk / 608 Kapcsolt vállalkozás
Kérdés: Az a bt., melynek magánszemély beltag tulajdonosa 90%-os részesedéssel rendelkezik, kapcsolt vállalkozás-e azzal a kft.-vel, amelyben a bt. 100%-os tulajdonos? Ebben a kft.-ben a bt. beltagja ügyvezető.
314. cikk / 608 Elengedett követelés a Tao-tv.-ben
Kérdés: X kft. 50%-ban tulajdonosa Y romániai kft.-nek. X kft. 2008 óta a tevékenység beindításához rendszeresen (utoljára 2010-ben) tagi kölcsönt nyújtott Y kft.-nek. A kölcsön visszafizetésére nincs remény, így azt X kft. el kívánja engedni. Milyen Tao-vonzata lesz ennek a műveletnek 2012-ben?
315. cikk / 608 Belépés a bt.-be
Kérdés: A kft. kültagként belép a bt.-be. Hogyan kell ezt könyvelni mindkét gazdasági társaságban?
316. cikk / 608 Kapcsolódó vállalkozás, kapcsolt vállalkozás
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a 2004. évi XXXIV. tv. a kis- és középvállalkozásokról (Kkv-tv.) 4. §-ának (2)–(5) bekezdéseit transzferárképzési szabályzat és nyilvántartás, valamint az innovációsjárulék-fizetési kötelezettség szempontjából abban az esetben, ha a négy különböző gazdasági társaságban ugyanazok a tagok vannak, és közöttük szülő-gyermek és testvéri kapcsolat áll fenn? Tehát egyik társaság sem áll a másikkal befektetési viszonyban, az ügyvezető a tagok egyike, a szavazati arány nem tér el a tulajdonaránytól. Van olyan társaság, amelyik napi, másik eseti gazdasági kapcsolatban áll egymással. Amennyiben értelmezhető közöttük a kapcsolódó vállalkozás, úgy minden egyes társaságra fennáll a fenti kötelezettség?
317. cikk / 608 Osztalék a kata hatálya alatt
Kérdés: A bt. 2013. évre bejelentkezett a kata hatálya alá. A bt.-ben a beltag 25%, egyik kültag 50%, másik kültag 25% tulajdoni hányaddal rendelkezik. A bt.-ben a beltag nem főállású kisadózó, az 50%-ban tulajdonos kültag heti 8 órás munkaviszonyban fog közreműködni, a 25%-ban tulajdonos nem fog közreműködni. Hogyan lehet 2013-ban a kata hatálya alatt az osztalékot elszámolni?
318. cikk / 608 Visszavásárolt részvényre jutó osztalék
Kérdés: A jóváhagyott osztalék még nem került kifizetésre, közben azonban a részvényt a zrt. visszavásárolta. Így a saját részvény után járó, jóváhagyott, előírt osztalékot a társaság hogyan számolja el?
319. cikk / 608 Kapcsolt vállalkozás számviteli értelmezése
Kérdés: Van "A" anyavállalat, "B" és "C" ezen anyavállalat leányvállalatai ("B" és "C" között semmilyen egyéb részesedési/tulajdonosi viszony nincs). "B" és "C" számviteli szempontból egymásnak kapcsolt vállalkozásai-e? Azaz például a "B" társaság mérlegében a "C"-vel szemben fennálló követeléseket-kötelezettségeket a "Követelések kapcsolt vállalkozással szemben", illetve a "Kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben" mérlegsoron kell-e kimutatni? Vagy a "testvérvállalatok" egymásnak nem kapcsolt vállalkozásai?
320. cikk / 608 Kapcsolt vállalkozás a Tao-tv.-ben és az Szt.-ben
Kérdés: A kérdésben szereplő két vállalkozás között fennáll-e a társaságiadó-törvény vagy a számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszony? "A" magánszemély "X" társaság beltagja 50 százalékos és "Y" társaság tagja 50,08 százalékos tulajdoni részesedéssel. "B" magánszemély "X" társaság kültagja 50 százalékos és "Y" társaság tagja 49,92 százalékos részesedéssel. "A" és "B" magánszemélyek nem közeli hozzátartozók. Szavazati joguk az "X" társaságban 1-1, az "Y" társaságban vagyoni betétjükhöz igazodik. Egyéb körülmény, amely alapján "A" magánszemély meghatározó részesedéssel bírna "X" társaságban, vagy "B" magánszemély az "Y" társaságban, nem áll fenn.
