79 talált állásfoglalás a részteljesítés kifejezésre

Kérdés: A cég építési telket ad el egy másik cégnek. A szerződésben kikötik, hogy az ingatlan birtokbaadása csak a vételár teljes kifizetésekor történik meg. A vételár kifizetése két részletben történik: első részletfizetés legkésőbb a hitel folyósításáig, a második a hitel folyósításakor. A számlát mikor kell kiállítani? A szerződés létrejöttekor a teljes összegről, és feltüntetni a fizetési feltételeket, vagy a részfizetések teljesülése után, a birtokbaadáskor?

Kérdés: A társaság több millió forintos projektet végez szerződés szerint, amelyről egy előlegszámlát, 2 részteljesítésről szóló számlát és egy végszámlát bocsát ki. A végszámla mínusz előjellel tartalmazza az előleget és a részteljesítéseket. Kell-e teljes értékű végszámla? Ha igen, hogyan kell azt kontírozni? Szerintünk egy előlegszámlát és 3 részteljesítésről kiállított számlát kellene kibocsátani, vagy 3 előlegszámlát és egy végszámlát. Melyik megoldás a helyes?

Kérdés: Kft. telket vásárol, rá társasházat épít, a ház elkészül, és most kerül sor a lakások értékesítésére. Az értékesítés áfaköteles. A társaság az adásvételi szerződések alapján kiállította a számlákat, és elszámolt a foglalókkal, illetve előlegekkel. A vevők az adásvételi szerződések birtokában tudják csak a vásárláshoz szükséges hitel konkrét ügyintézését megkezdeni, azaz az ellenértékkel még nem rendelkeznek, így a számlákat sem tudják kiegyenlíteni. Az eladó cégnek viszont most nagyon jelentős áfakötelezettsége keletkezett. Első kérdésünk: a társaságnak valóban ki kellett-e számláznia az adásvételi szerződések aláírásakor az ingatlanok ellenértékét, figyelembe véve, hogy a szerződések szerint a vevő a vételár maradéktalan kiegyenlítésével szerez csak tulajdonjogot? A földhivatali bejegyzéshez szükséges nyilatkozatot az eljáró ügyvéd csak abban az esetben adja ki a vevőnek, ha a vevő bemutatja az "utolsó vételárrész megfizetésére vonatkozó, a bank által cégszerűen aláírt fedezetigazolást". Második kérdésünk (kizárólag az áfa teljesítési dátumára értelmezve ezt a kérdést): a "régi" Áfa-tv.-ből egyértelműen levezethető volt, hogy a tulajdonjog átengedése keletkeztetett áfakötelezettséget (illetve a birtokbaadás, ha az előbb következett be), továbbá az is megállapítható volt, hogy a tulajdonjog-fenntartásos értékesítéseknél a tulajdonba, illetve a birtokbaadásig megfizetett részletekre az előleg szabályait kellett alkalmazni. De hogyan kell ugyanezen helyzetet az új Áfa-tv. alapján értelmezni? A 10. § a), 10. § d) pont, 55. § (1) bekezdés és 58. § szakaszait tanulmányozva egyáltalán nem világos, hogy tulajdonjog-fenntartásos értékesítésnél az áfakötelezettséget lehet-e az egyes részletek esedékességéhez kötni? A leírtakat, vagyis hogy az eladó kiszámlázza a teljes vételárat, miközben még az áfa összegének megfelelő részt sem kapja meg, az áfa finanszírozása szempontjából tarthatatlannak ítélem! Az Áfa-tv. 55. § (2) bekezdését is figyelembe véve, Önök szerint mi lehet a fenti helyzetre a megoldás? Hogyan kellene szabályosan, de pénzügyileg sokkal kiegyensúlyozottabban eljárni? Harmadik kérdésünk: ha az adásvétel meghiúsul, az előlegszámlát az eredeti időpontra sztornírozni kell, a jóváírt összeget és annak áfáját viszont a számla kelte szerinti időszak áfabevallásában szerepeltethetjük? Ha foglalónál hiúsul meg a szerződés, akkor a foglaló marad áfás, vagy értékesítés hiányában "bánatpénz"-ként funkcionál, és így nem lesz áfás, tehát a foglaló számláját is helyesbíteni kell?

Kérdés: A társaság lakóingatlanokat épít. 2009. június 29-én eladott egy lakást, amely ekkor szerkezetkész állapotban volt. Az adásvételi szerződést benyújtották a Földhivatalhoz. A szerződés szerint a vételárból 15 millió forintot a vevő június 30-án kifizetett. Az eladó erről az összegről részszámlát bocsátott ki, amelyben 20%-os áfakulcsot alkalmazott. A lakás-használatbavételi engedélyt legkésőbb októberben kapják meg. A vételár fennmaradó részének megfizetése a lakás átadásának a feltétele. Milyen áfakulccsal adózik ezen fennmaradó vételárrész, tekintettel arra, hogy a szerződést július 1-je előtt benyújtották a Földhivatalhoz?

Kérdés: 2009. július 1-jével módosult az áfa mértéke 20%-ról 25%-ra. Már most kaptunk júliusi teljesítésű számlákat, de 20%-os áfával van kiállítva. Mi a helyes megoldás? (Jellemzően folyamatos teljesítésű számlák.) A gépkocsi bérleti díját számlázó cég az áprilisi időszakot számlázza cégünknek. A számlán a teljesítés: 2009. 07. 01., a számla kelte: 2009. 04. 02., a fizetési határidő: 2009. 07. 01., az áfa mértéke 20%. A számlán lévő teljesítési dátum, vagy a tényleges időszak a mérvadó az áfamérték szempontjából?

Kérdés: Építőipari tevékenységet folytató kft. jelentős kivitelezési munkákban vesz részt, mint alvállalkozó. Az utolsó részteljesítésről a számlát nem tudta kiállítani, mert a megrendelő a teljesítésigazolást nem adta ki. Emiatt a ki nem számlázott teljesítés közvetlen önköltsége a kft. könyveiben a készletek között szerepel, a mérlegfőösszeg 15%-ában. Az elismert teljesítések sem realizálódtak teljes összegükben, amelyre 100%-ban a kft. értékvesztést számolt el. A kft. bírósági eljárást nem kezdeményezett, mivel a megrendelő és a fővállalkozó között ugyanebben a témában peres eljárás van folyamatban. A kft. sem fogadott be alvállalkozói teljesítményeket, így azokat a könyveiben nem mutatja ki. A kft. szerint a teljesítés megfelelő volt! Több év után kimutatható-e készletként az el nem ismert teljesítés közvetlen önköltsége? Elszámolható-e értékvesztés? Leltárként elfogadható-e a három éve számba vett közvetlen költségek értéke?

Kérdés: Cégünk nyomdaipari tevékenységet végez. Ehhez szükségünk van nyomdaipari bérmunkára. Ezzel egy másik nyomdát bízunk meg. Helyesen számláztak-e nekünk úgy, hogy a teljesítés időpontjára két számlát állítanak ki, egy részszámlát euróban, egy végszámlát pedig forintban?

Kérdés: Két társaság adásvételi szerződést kötött takarmánykukorica adásvételére 2008. 03. 02-án. A szerződésben rögzítették a mennyiséget és az egységárat, teljesítési határidő május 16. A kitárolt/elszállított takarmánykukorica vételárára vonatkozó számlát hetente, a kitárolást követően, a szállítólevelek kézhezvétele után jogosult az eladó kiállítani, és a vevőnek megküldeni. A szerződésben állapodtak meg abban is, hogy a vevő a vételárat négy részletben, 06. 24-én, 07. 15-én, 08. 26-án és 09. 16-án köteles megfizetni. A teljesítés megtörtént, a vevő hetenként nyilatkozatot adott, ami tartalmazta a beszállított mennyiséget, a teljesítés időpontját, az eladó ezzel megegyező időponttal állította ki a termékértékesítésről a számlát. A vevő aggódik, szerinte az Áfa-tv. 58. §-a szerint kellett volna kiállítani a számlát, nem az 55. § szerint. Az eladó nem hajlandó módosítani. Kinek van igaza?

Kérdés: A társaság jelenleg bérelt telephelyen működik, gépeit is itt tárolja. A bérbeadó szerződésszerűen bejelentette, hogy a bérleményt egyéb hasznosítási elképzelései miatt nem kívánja a továbbiakban bérbe adni. Lehetőségként kínálkozott bérlésre, esetleg későbbi megvételre a társaság tulajdonosainak a tulajdonában álló, a szomszédos településen elhelyezkedő terület. Ezen terület jelenlegi művelési ági besorolása azonban nem megfelelő. Az érintett önkormányzat a változtatást támogatta, a szükséges tervezési munkát azonban csak abban az esetben kezdeményezi, ha a kft. állja annak a költségeit. Továbbá azt is kikötötte, hogy a kft.-hez nem köthető módosítások a Településszerkezeti tervbe, a Szabályozási tervbe, a Helyi építési szabályzatba is belekerüljenek. A kft. magára vállalta a teljes költséget. A tervezői munka egy része már 2008-ban megvalósult, másik része 2009-ben. A leírtak alapján a tervezői munka költsége a társasági adó, illetve a különadó rendszerében a részteljesítések éveiben elismert költségnek számít-e? Az áfa visszaigényelhető?

Kérdés: Az elszámolási időszakos ügyletek fogalmába beletartozhat-e az új autópálya melletti növénytelepítés? Az ügylet már 2007. évben kezdődött, és 2008-ban még nem fejeződik be. A szerződés szerint a parképítő alvállalkozónak joga van havonta részszámlát kiállítani, a teljesítéshez kötötten, a végszámla a teljes átadáskor esedékes. A részszámlák fizetési határideje és a teljesítés időpontja meg kell, hogy egyezzen? Vagy ez nem tartozik a "folyamatos szolgáltatás" alá? A végszámlánál szintén ez a kérdés.