Részvényes halála esetén szerzési érték az örökösnél

Kérdés:

Ügyfelem egy szövetkezetből átalakulással létrejött részvénytársaság végelszámolásáról döntött. A magánszemély részvényesekkel el kell számolnia a részvénytársaságnak, ki kell adni részükre a vagyont. A jegyzett tőke (a részvények) tulajdonosai az évek során megváltoztak. A részvényesének halála következtében az örökösei a társaság végelszámolása (vagy a részvények elidegenítése) során milyen szerzési értéket vehetnek figyelembe az szja-alap megállapításakor?
– Azt, amit a hagyatéki leltár vagy végzés tartalmaz [Szja-tv. 67. § (9) ak. 2. pont]; ez esetben a névértéket, más esetben a rá jutó sajáttőke-összeget, vagy
– azt az összeget, amit az örökhagyó is figyelembe vehetett volna?

Részlet a válaszából: […] A részvénytársaság végelszámolása esetén az Szja-tv. 68. § (1) bekezdése szerinti szabály szerint kell eljárni. Az Szja-tv. 68. § (1) bekezdésének alkalmazásából következik, hogy a részvényesek halála következtében az örökösei, a társaság végelszámolása (vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Tőketartalék-kivonás adózása

Kérdés: A zrt. 100 db 50.000 forintos részvénnyel alakult meg. Évekkel később 76 új részvényt bocsátottak ki 75.000 forintos áron. Az ázsió a tőketartalékba került. Az eredménytartalékot már kivették osztalékként. Az Szt. szerint a tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni a tőkekivonással megvalósított jegyzett-tőke-leszállításhoz kapcsolódó tőketartalék-kivonás összegét. A zrt. tőkekivonással megvalósított jegyzett-tőke-leszállításról fog dönteni, amelynek következtében a törvényi minimumra fogják leszállítani. Kérem, ismertessék a számviteli elszámolását! Az ázsióból kifizetett összeg jövedelemnek minősül? Van-e a társaságnak adó- és/vagy járuléklevonási kötelezettsége, vagy a jövedelmet a magánszemély fogja bevallani? A részvények későbbi értékesítése esetén hogyan kell ilyen esetben a beszerzési értéket meghatározni?
Részlet a válaszából: […] A válasz egyértelműsége érdekében a kérdésben leírtakat számszerűsítsük. Alapításkor a jegyzett tőke 100x50.000 = 5.000.000 Ft. A tőkeemelés során a jegyzett tőke 76x50 E Ft = 3.800.000 forinttal nőtt, 1900 E Ft pedig a tőketartalékba került. A tervezett 5 millió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.

Részvények szerzési értéke

Kérdés: 2010-ben átalakult egy szövetkezet részvénytársasággá. Az átalakulással egy időben a jegyzett tőke is felemelésre került a szabad eredménytartalékból. A zrt. alapszabályába már a megemelt vagyoni hozzájárulás került. Amennyiben a részvényes el akarja adni a felemelt részvényét, mi a szerzési érték: a befizetett részjegy, vagy a már eredménytartalékból megemelt részvény értéke?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a részjegy szerzési értéke.Az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján:nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzettvagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt átalakuló társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Alaptőke leszállítása

Kérdés: A zrt. magánszemély tulajdonosai az alaptőkét 50 százalékban leszállítják. A cég pozitív eredménytartaléka ötszöröse az alaptőkének. A saját tőke tartalmaz még értékelési és fejlesztési tartalékot is, amelyek az alaptőke hatszorosát teszik ki. Igaz-e, hogy a tőke leszállításakor az alaptőkén felüli vagyonból kivont összeg nem az osztalékfizetés szabályai szerint adózik? A vonatkozó adókat a cégbírósági bejegyzés napjával vagy a tényleges kifizetés napjával kell bevallani és befizetni? A döntéshez szükség van-e könyvvizsgálóval auditált közbenső mérlegre, vagy felhasználható a 2007. 12. 31-i auditált éves beszámoló? Az adózásban milyen eltérést okoz, ha a cég a részvényeket visszavásárolja, majd utána vonja be, vagy a magánszemély tulajdonosok részvényei közvetlenül kerülnek bevonásra?
Részlet a válaszából: […] A kérdéshez kapcsolódóan először pontosítani kell, a sajáttőke elemei között nincs fejlesztési tartalék, a Tao-tv. szerinti fejlesztésitartalék a lekötött tartalék része. A Gt. 267. §-a alapján az alaptőke leszállításáról aközgyűlés dönt. A közgyűlési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

MRP-n keresztül szerzett részvény értékesítése

Kérdés: 1994-1999 között saját erős befizetéssel és egzisztenciahitelből történő befizetéssel 700 E Ft névértékű részvényhez jutottam vállalatomnál működő MRP-n keresztül. A saját erős befizetés összege összesen 100 E Ft volt. Különböző kedvezményként kaptam összesen 600 E Ft-ot, így állt össze a 700 E Ft névérték. Az rt. 2007-ben visszavásárolta részvényeimet 700 E Ft-ért, tehát névértéken. Mi az adóköteles jövedelem? Ha adóznom kell a 600 E Ft után, akkor a 25% szja-t a kifizetőnek kellett volna levonnia? Egészségügyi hozzájárulást kell-e fizetni? A kifizetőnek kellett volna levonnia?
Részlet a válaszából: […] A válasznál az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.13. pontjaelőírásából kell kiindulni, mely szerint egyéb indokkal adómentes az államtulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényrendelkezései szerint a munkavállaló részére nyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Szövetkezeti üzletrész és részvény cseréje

Kérdés: A szövetkezet egyik leányvállalata (kft. rt.-vé) átalakult. Az átalakuláskor meglévő felhalmozott vagyon miatt a tulajdonos szövetkezetnél 17 százalékos eredménynövekedés jelentkezett. A szövetkezet – csereszerződés alapján – visszavásárolja tagjától a szövetkezeti üzletrészt névértéken, és ugyanolyan (névértékű) értékű – leányvállalati – részvényt ad érte, mely a szövetkezet számvitelében már 117 forintos beszerzési értéken szerepel. A fenti szövetkezeti üzletrész cseréjének milyen jogcímen, milyen mértékű adóvonzata van a szövetkezetnél, illetve a tagjánál?
Részlet a válaszából: […] Az elszámolás azon alapul, hogy a részvény kikerül a nyilvántartásból (értékesíti a szövetkezet) és saját üzletrészt szerez be. A csereszerződésben megállapított ár az üzletrész névértéke, amelyen a szövetkezetnél a saját üzletrészt nyilvántartásba veszik. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Értékpapír-elidegenítés

Kérdés: Az rt. 1999-ben részleges átalakulással jött létre. Az rt.-ben beindult a részvényértékesítés. Hogyan számolja el a magánszemély a részvényértékesítésből származó szja-t? Ha lehet, példa bemutatásával válaszoljanak! Van-e az rt.-nek jelentéstételi kötelezettsége a részvényértékesítéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem egészen egyértelmű, nem derül ki pontosan, hogy ki értékesíti a részvényt. Tekintettel arra azonban, hogy szja-kötelezettségre vonatkozik a kérdés, feltehetően a magánszemélyek adják el a részvényt az rt.-nek, más magánszemélynek, más nem magánszemélynek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.