Találati lista:
321. cikk / 349 Nonprofit szövetkezet eredményének visszaosztása
Kérdés: Alakult egy új típusú, nonprofit mezőgazdasági szövetkezet, mely a tagok által megtermelt szőlőt felvásárolja, feldolgozza és értékesíti. A gazdálkodási évben keletkezett eredményt felvásárlási jegyen mint felárat juttatja vissza a tagoknak. A 2000. év végén keletkezett adózatlan eredmény visszaosztásával nem volt gondunk, mert 2001 januárjában volt pénze a szövetkezetnek. Kiállította a felvásárlási jegyeket, amelyekből a felárat 2000. évre – időbeli elhatárolásként –, az áfát 2001. január havi visszaigényelendő tételként könyveltük le. Most viszont az a probléma, hogy nem lesz pénze a 2002. év első felében, nem tud felvásárlási jegyet kiállítani a mérleg leadásának határidejéig. Nem tudjuk, milyen formában van lehetősége a 2001. évben keletkezett eredmény visszaosztására a tagoknak a felvásárlási jegy helyett.
322. cikk / 349 A magánszemély fogalma az adóalap-kedvezménynél
Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Tao-tv. 7. §-a (11) bekezdésének első mondatában megjelölt "magánszemély" fogalmát? Értelmezhető-e a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontjában szereplő magánszemélyre úgy, hogy csak áttételeken keresztül tulajdonos a magánszemély?
323. cikk / 349 Külföldről kapott osztalék
Kérdés: Részvénytársaságunknak van egy londoni cége. Ebben az évben hazautaltattuk az évek alatt összegyűlt nyereséget, amit természetesen az ottani nyereségadó szabályai szerint leadóztunk. A kettős adózás elkerülése céljából mi itthon a teendő?
324. cikk / 349 Könyvvizsgáló cégbírósági bejelentése
Kérdés: Milyen esetben kell a könyvvizsgálót bejegyeztetni a cégbíróságon? Csak akkor, ha folyamatos könyvvizsgálatot vállal, vagy akkor is, ha egy bizonyos üzleti év könyvvizsgálatát vállalja el?
325. cikk / 349 Kisvállalkozói adóalap-kedvezmény
Kérdés: Egy bt. tulajdonosai (tagjai) egy magánszemélyekből álló kft. és egy magánszemély. Jogosult-e a bt. a mikro- és kisvállalkozások által igénybe vehető adózás előtti eredmény csökkentésére a beruházásai után?
326. cikk / 349 Értékpapír-elidegenítés
Kérdés: Az rt. 1999-ben részleges átalakulással jött létre. Az rt.-ben beindult a részvényértékesítés. Hogyan számolja el a magánszemély a részvényértékesítésből származó szja-t? Ha lehet, példa bemutatásával válaszoljanak! Van-e az rt.-nek jelentéstételi kötelezettsége a részvényértékesítéssel kapcsolatban?
327. cikk / 349 Törzstőkeemelés adójának számítása
Kérdés: Kft.-nk taggyűlési határozat alapján az eredménytartalékból törzstőkét emel. A törzstőkeemelés összege 20 millió forint. A szabad eredménytartalék fedezi az emelés összegét és annak adóját. Az szja mértéke ez esetben 20 százalék. Mekkora az adó összege? Mennyivel terheli az eredménytartalékot a tőkeemelés és annak adója?
328. cikk / 349 Értékpapír-juttatás
Kérdés: Egy társaság alkalmazottai részére alkalmazottanként különböző értékben értékpapírt (kötvényt, részvényt) kíván adni. Ez természetbeni juttatásnak vagy bérnek minősül? Milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy természetbeni juttatásról beszélhessünk?
329. cikk / 349 Részesedés részletre vásárlása
Kérdés: Szövetkezetünk 2001-ben részvényeket vásárolt részletre. A részvénykönyvben az átvezetés megtörtént. A részvényeket a teljes vételár kiegyenlítéséig az eladó letétbe helyezte. A részletfizetések negyedévenként esedékesek. A vásárolt részvények az adásvételi szerződés időpontjában nyilvántartásba vehetők-e, ha azok teljes vételárát még nem egyenlítettük ki?
330. cikk / 349 Részvénycsere számviteli elszámolása
Kérdés: Meghirdetett részvénycsere (bemutatóra szóló helyett névre szóló részvényeket bocsátottak ki) során nem minden részvénytulajdonos jelentkezett a cserére. A ki nem cserélt részvények érvénytelenné váltak. Mi a számviteli eljárás az érvénytelenné vált részvények esetében?
