El nem ismert teljesítés

Kérdés: A kivitelező társaság a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végzett. A részhatáridők csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonult az építkezésről, az addig elvégzett munkáiról az elszámolást a megrendelőnek átadta, de számlát – a teljesítés igazolásának hiányában – benyújtani nem tud. Ez esetben a kivitelező cég milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkáról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása? És az áfa levonása?
Részlet a válaszából: […] A kérdés – sajnálatos módon – nem egyedi esetről szól. Gyakran előfordul, ezért a kérdésben leírtak nem megfelelő könyvelésének következményei lehetnek, amelyet azonban indokolt elkerülni.Az Szt. 72. §-a alapján árbevételt elszámolni a vevő (az adott esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Projektmenedzsment-szolgáltatás a mérlegfordulónapon

Kérdés: Társaságunk projektmenedzsment-szolgáltatást nyújt más vállalkozások futó projektjeihez, amelynek keretében jelentős számú folyamatban lévő munka van év végén, amit nem lehet kiszámlázni. A társaság éves eredményének megállapítását – az összemérés elvének érvényesülését – miként tudjuk biztosítani? A folyamatban lévő munkák készültségi fokának megfelelő összegű, még nem számlázott bevételek elhatárolásával, vagy csak a befejezetlen szolgáltatás tényleges utókalkulációjával – a felmerült közvetlen költségek meghatározásával –, amihez sajnos nincs megfelelő nyilvántartásunk?
Részlet a válaszából: […] A válasz benne van a kérdésben, csak ki kell emelni. Nincs más lehetőség, mint a befejezetlen szolgáltatások tényleges utókalkulációja, a közvetlenül felmerült költségek összegének a saját termelésű készletek közé történő felvételével. Árbevételt kimutatni csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Filmgyártás költségei

Kérdés: A filmgyártással foglalkozó kft. elsősorban dokumentumfilmeket készít, ritkán játékfilmet is. A cég produceri tevékenységet végez, megírja a pályázatokat, és felkutatja a lehetséges forrásokat a film előállításához. Amikor a megfelelő mennyiségű pénz rendelkezésre áll, megszervezi a film legyártását, kifizeti az alkotókat és közreműködőket. A kész film vetítését szervezi. Mint jogtulajdonos, az elkészült filmet – mint szellemi alkotást – készletre veheti? Milyen értéken? Mert a bekerülési érték mindig több, mint a várható bevétel. Amennyiben készletre veheti, változhat-e az értéke az évek során?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, ha a bekerülési költség mindig több, mint a várható bevétel, akkor a kft. miért foglalkozik a filmgyártással? A piacgazdasági viszonyok mellett ráfizetésből nem lehet megélni! Úgy gondoljuk, a lehetséges források felkutatásának az eredménye az, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Egyéni vállalkozó feladata egyéni céggé alakulás esetén

Kérdés: Mi a feladata az egyéni vállalkozónak egyéni céggé alakulás esetén? Mi lesz az egyéni cég jegyzett tőkéje?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) II. Fejezete tartalmazza az egyéni cégre vonatkozó rendelkezéseket. Tekintettel azonban arra, hogy az egyéni cég az egyéni vállalkozó átalakulásával nem jöhet létre, továbbá arra is, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Értékesítési céllal lakóingatlan építése

Kérdés: A társaság 2003-2007 között értékesítési céllal lakóingatlanokat épített, amelyek közül egyet nem sikerült értékesítenie. A sikertelen értékesítési kísérletek közben az ingatlant a társaság bérbeadta, mely bérlet a mai napig fennáll, a bérlő rendszeresen bérleti díjat fizet. A társaság az ingatlan építése idején áfakörös volt, a beszerzések áfáját visszaigényelte, a bérbe adott ingatlanét is. A későbbi bérleti díjak után az áfát megfizette 2013. 12. 31-ig, miután alanyi adómentességet választott. Az értékesítési céllal, a készletek között nyilvántartott ingatlant a bérbeadás időpontjában át kellett volna minősíteni tárgyi eszközzé? Alanyi adómentessé váláskor az ingatlannal kapcsolatban volt-e áfaelszámolási kötelezettség? Ha igen, mekkora elmaradt áfafizetési kötelezettség áll fenn, ha a használatbavételkor, 2007. szeptemberben a visszaigényelt áfa összege 3750 E Ft?
Részlet a válaszából: […] Mindkét kérdésre a rövid válasz az, hogy igen!Ha az ingatlanokat (épületeket) a társaság maga építette, illetve építtette, akkor azokat a saját termelésű készletek között kellett kimutatnia.Amikor a társaság az ingatlant bérbe adta, valójában rendeltetésének megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Halakkal kapcsolatos nyilvántartás

Kérdés: Egyik partnerem könyvelési gyakorlatával kapcsolatosan aggályaim merültek fel. A kft. 2010 óta – többek között – szabadidős tevékenység keretében bérhorgásztatással is foglalkozik. A halakat vásárolják a bányatóba, év végén nincs lehalászás, és a haltelepítéseket készletre veszik. Haltenyésztéssel nem foglalkoznak. Év végén a kifogott és megvásárolt, valamint az elhullott mennyiséggel korrigálják a készletet, és anyagköltségként elszámolják azt. A 2013. évi CII. tv. kimondja, hogy az élőhal-állomány az állam tulajdonát képezi. Így felmerül a kérdés, hogy a vízben lévő és oda telepített halállomány vásárlásakor azonnal költségként kell-e elszámolni? Ha igen, akkor az előző évek beszámolóit önellenőrizni kell? Megjegyzem, több 10 milliós nagyságrendű jelenleg a készlet értéke. (A kérdező idézi a 2013. évi CII. tv. 6. és 21. §-át!)
Részlet a válaszából: […] A halgazdálkodásról és a halak védelméről szóló 2013. évi CII. törvénynek közel 80 paragrafusa van, nem szerencsés abból csak kettőt kiemelni. A felvetett probléma szempontjából nem is a 2013. évi CII. törvényben kell keresni a megoldást, mivel az a törvény ezzel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Anyagköltség tartalmáról részletesen

Kérdés: Azt, hogy mit kell anyagköltségként kimutatni, illetve mivel kell az anyagköltséget csökkenteni, tömören az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése tartalmazza. Kérem, hogy az anyagköltségre vonatkozó ismereteket részletesebben mutassák be annak érdekében, hogy az eddig alkalmazottak helyességéről vagy helytelen voltáról meggyőződhessünk!
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény szerint anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét, továbbá a vásárolt növendék, hízó- és egyéb állatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Nyomdaipari termékek helyi adója

Kérdés: Cégünk különféle, a társaság gyártói és adminisztratívfeladat-ellátásához szükséges nyomdaipari termékeket (csomagolóanyag, elszámolási nyomtatványok, boríték, számlalevél, reklámanyag stb.) vásárol, melyhez az alapanyagot a nyomda biztosítja. A termékek egyediesítettek, melyeket a nyomda cégünk igényeinek megfelelően, a cégünk által kért méretben, kivitelben készít el, például a csomagolóanyagon, nyomtatványon feltünteti cégünk logóját és egyéb termék- vagy céginformációkat. Ennek megfelelően a termékeket nem továbbértékesítési céllal szerezzük be, hanem azért, mert a saját tevékenységhez ezek a nyomtatványok szükségesek (ezek más számára értékkel nem bírnak). Tekinthetjük-e a nyomda teljesítményét anyagköltségnek a helyi iparűzési adó számítása során?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 52. §-ának 37. pontja szerint a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt anyagoknak – a számvitelről szóló törvény szerint – anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke tekintendő anyagköltségnek, azzal, hogy csökkenti az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Lakásfelújítás bérlőkijelölési joggal

Kérdés: Önkormányzati tulajdonban levő lakások felújítását vállaltuk néhány dolgozónk lakhatásának biztosítására. A lakások berendezésének költségeit is társaságunk viseli, az eszközök a tulajdonunkban maradnak. Az önkormányzat bérlőkijelölési jogot biztosít 5 évre ellenérték nélkül. A dolgozók az önkormányzattól fogják bérelni a lakást, és oda fizetik a bérleti díjat. Amennyiben üresen áll a lakás, cégünk fizeti a bérleti díjat. Az elszámolás keretében idegen ingatlanon végzett beruházásként kezeljük a felújítást, a bekerülési érték az áfát is tartalmazza, és a bérlőkijelölési jog időtartamának megfelelően amortizációt számolunk el. A lakások, berendezések amortizációja szerintünk nem növeli a taoalapot. Helyes-e a fenti elszámolás? Vannak-e egyéb adó- vagy járulékvonzatai? Hogyan kezeljük az üresen álló lakások utáni bérleti díjat?
Részlet a válaszából: […] A lakások felújítását – mivel azt nem az adózó hasznosítja – nem aktiválhatta idegen ingatlanon végzett beruházásként, felújításként. Adott esetben az adózó ingyenesen nyújtott szolgáltatást az önkormányzatnak. A berendezést az adózó használatba vehette, és utána...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Jelentős összegű hiba könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a jelentős összegű hibákat?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, ugyanúgy, mint a nem jelentős összegű hibákat. Eltérés nem a könyvelésben, hanem a számviteli beszámolóban való bemutatásban van.A jelentős összegű hiba, illetve a nem jelentős összegű hiba értelmező rendelkezését az Szt. 3. §-a (3) bekezdésének 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.
1
8
9
10
29